A magyarság első számú sorskérdése, hogy egy idősödő, fogyatkozó nemzetből, fiatalodó és gyarapodó nemzetté váljon - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Tusnádfürdőn.
Közel 120 külhoni magyar vállalkozás kaphat támogatást családbarát tevékenységéhez
A külhoni magyar családok éve program keretében meghirdetett vállalkozásfejlesztési felhívásra 760 pályázat érkezett Kárpát-medence szerte, amelyből 118 kap átlagosan 4-5 millió forintos támogatást - mondta Potápi Árpád János szerdán Tusnádfürdőn.
Az államtitkár kiemelte: az idei tematikus év a külhoni magyar családok éve, amelyet az Emmivel közösen valósítanak meg. E célra összesen egymilliárdos támogatást különítettek el, és 700 millió forint áll rendelkezésre pályázatok kiírására.
Mint mondta, a különböző ágazati szereplőket, pedagógusokat, vállalkozókat, egészségügyi szakembereket arra szeretnék ösztönözni, hogy a magyar családokat támogassák, segítsék.
Jelezte: vállalkozásfejlesztésre 500 millió forintot különítettek el. A felhívásra 760 pályázat érkezett, a legtöbb Erdélyből, amelyet Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország, Muravidék követ. A pályázatok elbírálása után 118 pályázat átlagosan 4-5 millió forintot nyert. Azokat a vállalkozókat, vagy munkahelyeket támogatják, amelyek családbarát tevékenységet folytatnak, vagy ilyenné szeretnék tenni a vállalkozásukat, munkahelyüket.
A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is: szeretnék kiépíteni a védőnői hálózatot Kárpát-medence szerte.
Családbarát egyházi és civil szervezetek számára ősszel hirdetnek pályázatot 200 millió forintos kerettel - hívta fel a figyelmet.
Beszámolt a Köldökzsinór programról, amelynek része a babakötvény és az anyasági támogatás. Eddig több mint ötezer kérelem érkezett, s az anyasági támogatáshoz kezdőcsomagot is biztosítanak majd ősztől.
Potápi Árpád János célként fogalmazta meg a magyar identitás megőrzését a magyar családokban, közösségekben Kárpát-medence szerte és a diaszpórában egyaránt.
Novák Katalin közölte: eredetileg is az volt az elképzelés, hogy nem állnak meg az országhatároknál. Nagyon jó lehetőségnek tartotta, ha van egy, a külhoni magyar családokat megszólító tematikus év is.
Szintén kitért a Köldökzsinór programra, és úgy fogalmazott: lehetnek fizikailag elszakítva, de a "köldökzsinór" mindig összeköti az anyaországi és külhoni magyarokat.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke arról beszélt, hogy januárban kezdték meg működésüket, s a magyar népesedés és családpolitika agytrösztjenként kívánnak tevékenykedni, egyik első kutatásuk a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel közösen zajlik. Óriási jelentőségű intézkedésnek nevezte, hogy az anyasági támogatást és a babakötvényt a külhoni területekre is kiterjesztették.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője elmondta: több pillérből áll a közös kutatásuk, és annyit már tudnak, hogy a legmagasabb aránya a vegyes házasságoknak Felvidéken van, a legalacsonyabb Erdélyben.
Hozzátette: megnézik a gyermekvállalási kedvet, az óvodaválasztási trendet is, illetve vizsgálják, hogy a magyar többségű önkormányzatok életbe léptettek-e családbarát intézkedéseket, milyen jó gyakorlatokat vannak.
Novák Katalin a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Fenntartható társadalom, fenntartható nemzet című pódiumbeszélgetésén rámutatott: ma egyetlen olyan európai nemzet sem létezik, ahol elegendő gyermek születne, a közbeszédben mégsem keresik az okokat.
Elmondta: a társadalomkutatások bizonyítják, hogy a magyar emberek családcentrikusak, és a huszonévesek jellemzően házasságban szeretnének élni, több gyermeket szeretnének, miközben ma mégis tíz családban alig 15 gyerek születik, és ez is óriási előrelépés ahhoz képest, hogy a 2011-es mélyponton nagyjából 12 gyermek született minden tíz családban.
Novák Katalin fontosnak nevezte, hogy tartósnak bizonyuljon a 2010-ben bekövetkezett családbarát fordulat hatására megváltozott magyarországi demográfiai tendenciája. A terhesség-megszakítások száma 30 százalékkal csökkent az elmúlt években, csökkent a gyermekhalandóság: Magyarország ezen a téren is "szembemegy" az európai trenddel - állapította meg.
"Mi nem külső erőforrásokat szeretnénk, nem a bevándorlásra hagyatkozunk, hanem azt mondjuk, hogy belső erőforrásainkat szeretnénk hasznosítani. Hosszú távú változást szeretnénk előidézni" - szögezte le az Emmi család- és ifjúságügyi államtitkára.
Kató Béla erdélyi református püspök kifejezte meggyőződését, hogy a gyermekvállalás bátorításához a közösségi felelős gondolkodásra nevelés is hozzátartozik, hogy teret nyerhessen a gyermekek érdekében hozott tudatos áldozatvállalás a fogyasztás bűvöletében élők "önmegvalósításra" hivatkozó önző felfogásával szemben. Bíztató jelként értékelte, hogy az erdélyi magyar értelmiségi körökben illetve, városi közösségekben megnövekedett a gyermekvállalási kedv, a sepsiszentgyörgyi vártemplomi közösségben például - fél évszázad óta először - az utóbbi évben több volt keresztelő, mint a temetés.
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója is a közösségi tudatra, segítőkészségre nevelés fontosságát hangoztatta, hozzátéve, hogy Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye társadalmi szerepének tudatában igyekszik hozzájárulni a segítőkészség bátorításához, felelős gondolkodás kialakításához, és egészségtudatos neveléshez.
Lőrinczi Zoltán, a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára úgy vélekedett: optimizmusra ad okot, hogy - miközben az európai öntudat gyengül - a magyarságtudat a közelmúltban egyre erősödik, ez ugyanis szerinte meghatározó erőforrás a kárpát-medencei magyarság hosszú távú - vagyis "fenntartható" - megmaradása, gyarapodása tekintetében.
