Az előző napi szavazati arányok alapján nem kapna többséget az európai parlamentben az a kezdeményezés, hogy indítsák meg az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen - hangsúlyozta az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában Tóth Norbert nemzetközi jogász.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója hangsúlyozta: az eljárás indításának kezdeményezéséhez elegendő az Európai Parlamentben az egyszerű többség, a megindításhoz azonban kétharmadra van szükség, márpedig szerdán csak a képviselők 58 százaléka állt az indítvány mellé.
Hozzátette: az elmarasztaló döntéshez ennél is nagyobb arányú támogatásra van szükség, a végső fázisban pedig legalább egy uniós tagállam biztosan vétózna.
A Magyarország elleni EP-határozat a gazdasági fejlődéssel van összefüggésben
Az Európai Parlamentnek az a célja a Magyarországgal szembeni határozatával és az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindításának előkészítésével, hogy fékezze a növekedésben az Európai Unió régi tagországait gazdaságilag fenyegető tagországokat - jelentette ki Ryszard Czarnecki, az Európai Parlament lengyel alelnöke csütörtökön.
Czarnecki hangsúlyozta, hogy ő és a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt összes EP-képviselője a határozat ellen szavazott.
"Lengyelország, Magyarország és Románia produkálja az EU-ban a legnagyobb GDP-növekedést, ezért gazdasági fenyegetést jelentenek. Nem a jogállamiságról van itt szó, hanem arról, hogy megfegyelmezzék azokat az országokat, amelyek egyre erősebbé válnak gazdaságilag, és fenyegethetik a régi EU-tagországokat" - jelentette ki Czarnecki.
VoteWatch: A hetes cikkely életbe léptetése mögött nincs széleskörű támogatás
A magyar kormánynak vissza kellene vonnia több kifogásolt intézkedését az európai politikai erők legnagyobb többsége szerint, az uniós szerződés hetes cikkelye szerinti eljáráshoz azonban számos kulcsfontosságú szereplő támogatása hiányzik a tagállami kormányokat tömörítő tanácsban - közölte csütörtökön a brüsszeli VoteWatch Europe kutatóintézet a Magyarországról előző nap elfogadott európai parlamenti (EP-) határozatra leadott szavazatok elemzése után.
A Votewatch szerint a képviselői voksokból az derül ki, hogy nem övezi széleskörű konszenzus a "nukleáris opciónak" is nevezett eljárást, amely végső soron akár az adott tagország szavazati jogának felfüggesztését is eredményezheti. Mint írták, a Németországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában kormányzó konzervatív pártok szintén úgy látják, hogy foglalkozni kell a magyarországi helyzettel, viszont ellenzik a hetes cikk alkalmazását.
Miközben az európai politikai erők túlnyomó többsége helyteleníti a magyar kormány egyes intézkedéseit, abban nincsen egyetértés, hogy mikor és hogyan kellene az Európai Uniónak fellépnie az ügyben. A szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakciók egyöntetűen támogatták a példa nélküli határozatot, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt képviselőinek viszont kevesebb mint a fele szavazott igennel, mert úgy érezhették, hogy az állásfoglalás "túl gyorsan, túl messzire" vezet.
A kutatók kiemelték: a német Kereszténydemokrata Unió, a spanyol Néppárt, az olasz Forza Italia és a Horvát Demokratikus Közösség legtöbb képviselője szerdán a határozat ellen voksolt, az Osztrák Néppárt és a bolgár GERB tartózkodott, a francia Köztársaságiak képviselői pedig tartózkodtak vagy nemmel szavaztak.
Ezzel szemben a belga, görög, holland, ír, lengyel, luxemburgi, máltai, portugál és svéd néppárti képviselők megszavazták a javaslatot.
"Nem meglepő módon" ugyancsak a határozat ellen voksolt az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióhoz tartozó brit és lengyel kormánypárt is - tudatta az EP-szavazásokat figyelő független szervezet.
A jelentés szerint a határozat elfogadása a további lépésektől függetlenül "erős politikai jelzés", ami erősíti az Európai Bizottság pozícióját a Magyarországgal folytatott párbeszédben.
