Már a hivatalos kampányidőszak elején kudarcba fulladhat a baloldal népszavazási kampánya, miután teljesen szétforgácsolta és megosztottá tette a balliberális oldalt a bevándorlás és különösen az október 2-i kvótareferendum ügye – állapította meg a Nézőpont Intézet elemzése. A távolmaradásra buzdító ellenzéki pártreakciókról Kovács Zoltán kormányszóvívő elmondta: egy demokratának nem lehet más választása, mint hogy amellett érveljen, hogy az állampolgárok menjenek el szavazni.
Mint az intézet közleményében fogalmaz, a mostani folyamatok azt vetítik előre, hogy a baloldali pártok igen rossz állapotban vágnak majd neki a 2018-as választásnak.
A népszavazás a megyék és a települések jövőjéről is szól
El kell utasítani az uniós kvótacsomagot, mert Brüsszel nem kérte ki az állampolgárok véleményét, és a nemzeti parlamenteket is megkerülte. Ennek legjobb módja a népszavazás - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken Hatvanban, a Fidesz Heves megyei kampányindító sajtótájékoztatóján.
Dömötör Csaba elmondta: a kormány az október 2-ai népszavazásig hátralévő időszakban a bevándorlás és a kvótacsomag súlyos gazdasági, kulturális és biztonsági kockázataira igyekszik felhívni a figyelmet, amelyeket nem szabad felvállalni.
Minden felelős közéleti szereplőt arra kérnek, hogy buzdítson a választáson való részvételre, és tegye világossá, hogy az igen vagy a nem szavazatot támogatja - tette hozzá.
Az elemzés rávilágít arra, hogy míg az MSZP korábban támogatta a bevándorlók Magyarországra történő betelepítését, a párt elnöke ma már elfogadhatónak ítéli a kormányoldal kvótaellenes álláspontját. A legújabb fordulat következtében könnyen hiteltelenné válhat saját szimpatizánsai szemében is a nemrég megválasztott Molnár Gyula MSZP-elnök.
A balliberális oldalon önmagában az is törésvonalat okozott, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció a kötelező betelepítés mellett foglal állást, egyúttal harsányan képviseli a bojkott-pártiságot a kvótareferendum kapcsán. Az Együtt és PM pedig a Kétfarkú Kutya Párthoz hasonló vicckampányt indított, amivel a választók megszólítása helyett inkább kormányzásképtelenségüket bizonyítják. A Liberálisok egyedüliként buzdítanak a népszavazáson való részvételre és az igennel szavazásra.
A Nézőpont Intézet úgy látja, a zavaros kommunikáció, a bevándorláspárti álláspont és a népszavazás bojkottja saját szimpatizánsaikkal is szembefordította a balliberális erőket. Az intézet augusztusi kutatása alapján a baloldali szimpatizánsok kétötöde elutasítja a kötelező betelepítést, míg egy másik cég felmérése alapján az MSZP szavazóinak harmada tervezi, hogy részt vesz a népszavazáson.
Gyurcsány: A népszavazás Orbán Viktor trójai falova
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint az októberi kvótareferendum valójában Orbán Viktor miniszterelnök trójai falova, amellyel előkészítené az ország kivezetését az Európai Unióból, továbbá eltereli a figyelmet "országdúlásáról", és felszámolná a vele szemben kibontakozó ellenállást.
Az ellenzéki politikus pénteken, pártja fővárosi népszavazási kampánynyitó eseményén, a Dunán horgonyzó Zsófia rendezvényhajón mondott beszédét azzal kezdte: a jövőt nem a menekültek tömege, hanem a kormány veszélyezteti azzal, hogy az iskolákban alávetettségre, a hatalomban nem kételkedő emberekké neveli a gyermekeket.
Kiemelte, a kabinet a "félelem írmagját" akarja elvetni a lelkekben, bezárkózásra int és minden idegenben az ellenséget láttatja. "A kormány ellenséget keres, hogy azt legyőzve az óvó karjaiba rohanjuk, én pedig óvom önöket attól hogy mindezt elhiggyék!" - mondta.
A DK ugyanis azt gondolja, Magyarországot és Európát az tette naggyá, hogy képes volt saját kultúrájába beilleszteni más kultúrákat, más hiteket, vagyis nyitott volt, és ezzel gazdagodott, nem pedig szegényebbé vált - fejtette ki Gyurcsány Ferenc.
A volt kormányfő álnépszavazásnak nevezte a referendumot, mivel szerinte az abban szereplő kérdés már eldőlt, amikor Orbán Viktor idén február 20-án, az Európai Tanácsban aláírta a menekültek kötelező befogadásáról szóló határozatot. Gyurcsány Ferenc szerint a miniszterelnök a "lebukástól való félelmében" kezdeményezte a népszavazást négy nappal később.
A DK vezetője a referendum elsőszámú tétjének nevezte, hogy Magyarország az európai közösségben marad-e. Szerinte ugyanis Orbán Viktornak csak addig van szüksége az unióra, amíg az "onnan érkező támogatásokat ellopva" gyarapítani tudja "saját pereputtyát".
"Én fel szeretném önöket szabadítani a félelmek ordas súlya alól, és azt szeretném, ha átlátnának a szitán" - mondta, majd arra kérte hallgatóságát, hogy védjék meg azt az európai valóságot, amely a jobb élet reményét kínálja. "Ha nem Berlin és Párizs, akkor Moszkva és Ankara? Ez lenne Magyarország jövője és reménysége?" - kérdezte.
Gyurcsány Ferenc aláhúzta: Orbán Viktor a népszavazással másodsorban el akarja titkolni, hogy az elmúlt években nem kormányzott, Magyarország rosszabb hely lett, mint amilyen hat éve volt. Példaként említette erre az iskolák elvételét az önkormányzatoktól, az egészségügy helyzetét, valamint azt, hogy kormánypárti politikusok "szemrebbenés nélkül lopnak". "Korábban a lopás bűnnek számított, ma a lopás a norma" - fogalmazott.
Megjegyezte, ha a népszavazás eredményes és sikeres lenne, akkor Orbán Viktor úgy értelmezi majd azt, hogy felhatalmazást kapott az "országdúlás" folytatására. Ha viszont eredménytelen és sikertelen lesz, akkor a kormánynak távoznia kell, a DK ezért továbbra is mindenkitől azt kéri, hogy ne lépjen bele Orbán Viktor "ósdi csapdájába" és otthonmaradásával fejezze ki bátorságát, Európa iránti elkötelezettségét - fejtette ki Gyurcsány Ferenc.
Az otthonmaradás egy szavazat egy normális európai országra - fogalmazott. Azt mondta: sok tekintetben fontosabb is a referendum egy parlamenti választásnál, mert az nem csak a következő négy évről, hanem az ország történelméről szól.
A voksolás jelentősége lehet még emellett, hogy megnyithatja az ellenzéki siker lehetőségét a 2018-as parlamenti választásokra - mondta, majd hozzátette, "2006-ban győztünk utoljára, ideje hogy újra győzzünk".
„Mindent egybevetve úgy tűnik, a baloldal mai állapotában erőtlen, így valójában nem engedhetnek meg maguknak másfél évvel a parlamenti választás előtt egy jelentős energiát felemésztő kampányt, ezért buzdítanak otthonmaradásra”. Ezzel azonban azt üzenik magukról, hogy semmilyen álláspontjuk nincs Európa egyik legsúlyosabb válságával kapcsolatban, mely hazánkat is érinti, mindez pedig kihatással lehet az egyébként is ingatag lábakon álló kormányzóképességük megítélésére. „már menekülnének a népszavazástól, ami bizonyos értelemben a 2018-as választás előfutamaként is értelmezhető” – olvasható a közleményében.
Szétforgácsolja a baloldalt az ellenkampány – véli a szakértő
A Nézőpont Intézet elemzője a M1-en elmondta: a népszavazási kampányban úgy látszik, a baloldali pártok inkább szétforgácsolódnak ahelyett, hogy egységes álláspontot alakítanának ki.
Századvég: A migráció együtt jár az iszlám radikalizmus terjedésével
A megkérdezettek kétharmadának véleménye szerint a muszlim közösségek nagyarányú balkáni jelenléte hozzájárul a szélsőséges iszlamista nézetek európai terjedéséhez, emellett a jelentős többség úgy gondolja, hogy a tömeges migrációval együtt jár a radikális iszlamista ideológia európai terjedése, valamint az "erőszakra nyitott" bevándorlásellenes mozgalmak megerősödése is – derül ki a Századvég Politikai Iskola Alapítvány felméréséből, amelyet a Migrációkutató Intézet juttatott el az MTI-hez pénteken.
A július 26-31. között kétezer ember telefonos megkérdezésén alapuló felmérésben egyrészt arra voltak kíváncsiak, hogy a társadalom mely tényezőkhöz köti a szélsőséges iszlamista nézetek terjedését, illetve mekkorának érzékeli a hazai és az európai terrorveszélyt. Másrészt a kutatás során körbe akarták járni a migránsok integrációjához kapcsolódó társadalmi elvárásokat, illetve a sikeres beilleszkedés kilátásainak megítélését. Harmadrészt fel akarták térképezni, hogy az emberek milyen gazdasági hatásokat társítanak az aktuális migrációs hullámhoz.
A válaszadók megosztottak egy esetleges magyarországi terrortámadás valószínűségét illetően, de 90 százalékuk számít a közeljövőben újabb merényletre Nyugat-Európában. Kiderült az is, hogy az Iszlám Állam felszámolásától a magyar felnőttek háromnegyede a terrorveszély csökkenését várja.
A megkérdezettek kimagasló többsége (10-ből 9 válaszadó) a migránsoktól a fogadó ország törvényeinek betartását, a munkaerő-piaci integrációt, a helyi kultúra elfogadását és ápolását, valamint a helyi nyelv ismeretét várja el.
A kutatásban részt vevők szerint a sikeres integráció feltételei ugyanakkor a mostani migrációs hullámban nem teljesülnek: 10-ből 7-en úgy gondolják, hogy rövid távon nincs esély az Európába érkezők beilleszkedésére. Az így vélekedők mintegy fele a migránsok együttműködési hajlandóságának hiányát jelölte meg az integráció legfontosabb akadályaként.
A kutatásban részt vevők között szinte teljes konszenzus volt abban, hogy sikertelen beilleszkedés esetén nőhetnek a társadalmi feszültségek, emelkedhet az erőszakos bűncselekmények száma, valamint megerősödhetnek a szélsőséges (vallási és egyéb) csoportok.
A válaszadók 56 százaléka szerint a külföldi munkavállalók általánosságban inkább pozitívan járulnak hozzá a fogadó ország gazdaságához, ezzel szemben a mostani migrációs hullámban érkezők a megkérdezettek döntő többsége (81 százalék) szerint inkább negatív gazdasági hatást gyakorolnak. A kutatásban részt vevők válaszai megoszlanak a tekintetben, hogy a migránsok kiszorítják-e a fogadó ország lakosait a helyi munkaerőpiacról.
Hasonló a helyzet akkor is, amikor a migráció európai nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára gyakorolt hatásaira kérdeztek rá. Mindazonáltal a megkérdezettek 77 százaléka szerint a migráció nem jelent megoldást Európa népesedési problémáira.
A válaszadók háromnegyede szerint a migránsokra fordított kiadások nem térülnek meg, így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek 68 százaléka szerint e kiadásokat a tagállamoknak nem lenne szabad adóemelésből finanszírozniuk.
Deák Dániel szerint azzal, hogy az MSZP korábbi álláspontja megváltozott, és már a kényszerbetelepítés ellen van, a párt elnöke, Molnár Gyula hitelességi válságba keveredhet. Az Együtt és a PM „obszcén vicckampánya” pedig kevésbé fogja megszólítani a választópolgárokat, és inkább ezen pártok komolytalanságát, kormányzóképtelenségét mutatja.
Az elemző úgy vélte, most lehetne a baloldalnak esélye arra, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki, azonban ezen pártok plakátjai nem fogják megszólítani az embereket, ami Deák Dániel szerint egy elszalasztott lehetőség a baloldal részéről.
Kovács Zoltán: Egy demokrata nem lehet a szavazás ellen
A kormányszóvivő szerint a távolmaradásra szólító pártok „a választópolgároknak mutatnak be” és szerinte ez a stílus nem vezet sehová. Úgy vélte, az egyetlen felelős magatartás a szavazás mellett való érvelés.
Kovács Zoltán arról is beszélt, hogy a kampány ideje alatt a kormány a lehető legtöbb csatornán és formában próbálja eljuttatni az állampolgárokhoz azt az álláspontot, hogy a Brüsszel által már eldöntött kvótacsomagot meg kell akadályozni, az ellen a leghatározottabban fel kell lépni. Hozzátette: a kvótacsomag elutasításában a V4 országai egységesek, de egyre több ország ismeri fel azt, hogy ez így nem mehet tovább, a menekültáradatot meg kell állítani. Ehhez hatékony határellenőrzésre van szükség annak érdekében, hogy Európa képes legyen megvédeni a saját polgárait.
Dömötör Csaba: El kell utasítani az uniós kvótacsomagot
Az október 2-ai népszavazás Magyarország jövőjéről szól. De ugyanúgy szól a megyékről és a településekről is, hiszen a brüsszeli kvótacsomag minden megyének nagyon komoly biztonsági kockázatot és költséget jelent - jelentette ki a Fidesz Heves megyei elnöke pénteken Hatvanban, pártja megyei kampányindítóján.
Ne legyen kétségünk, ha megvalósul a kvótacsomag, a településeknek és az ott élőknek kell majd viselni a terheket. Ezt a kockázatot nem szabad felvállalnunk – mondta Nyitrai Zsolt. Az országgyűlési képviselő kifejtette: olaszországi és németországi példák azt mutatják, a költségek, terhek miatt "a településeken csattan az ostor".
El kell utasítani az uniós kvótacsomagot, mert Brüsszel nem kérte ki az állampolgárok véleményét, és a nemzeti parlamenteket is megkerülte. Ennek legjobb módja a népszavazás - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kampányindító sajtótájékoztatóján. Dömötör Csaba elmondta: a kormány az október 2-ai népszavazásig hátralévő időszakban a bevándorlás és a kvótacsomag súlyos gazdasági, kulturális és biztonsági kockázataira igyekszik felhívni a figyelmet, amelyeket nem szabad felvállalni.
Minden felelős közéleti szereplőt arra kérnek, hogy buzdítson a választáson való részvételre, és tegye világossá, hogy az igen vagy a nem szavazatot támogatja. Az államtitkár közölte: a kormány erős Európát szeretne, olyat, amely képes megvédeni közösségeit és fenntartani a biztonságot. Arról is beszélt, hogy az ellenzék pártok küzdelmének állítja be a népszavazást, holott a referendum nemzeti ügy, amely Magyarország jövőjéről szól.
Szabó Zsolt, a Fidesz megyei alelnöke, a hatvani térség országgyűlési képviselője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára közölte: hétfőn megkezdik "pártpolitikától mentes" kampányukat, amelynek során levélben, telefonon keresik meg az embereket, de megjelennek a települések utcáin is.
Horváth László, a párt megyei alelnöke, a gyöngyösi térség országgyűlési képviselője a választók személyes felelősségéről beszélt. Azt mondta, reméli, nagyon sokan gondolják úgy, személyes felelősséggel tartoznak azért, hogy olyannak őrizzük meg közösségeinket, kultúránkat, amilyennek "nem csekély áldozathozatal árán" hátrahagyták az elődök.
Fidesz: Brüsszel már egy egész kvótacsomagról döntött
A Fidesz szerint a szocialisták hazudnak, Brüsszel már egy egész kvótacsomagról döntött.
A kormánypárt közölte, az unió bevándorlókkal akarja betelepíteni Európát és Magyarországot, és az ország jövője, a magyarok biztonsága, a kultúránk a tét.
Hozzátették: a népszavazás pártok fölött álló nemzeti ügy, ezért arra kérték az MSZP-t, hogy adjon őszinte választ arra, támogatja vagy nem a brüsszeli bevándorláspolitikát.
MSZP: Felesleges a népszavazás
Az MSZP nem támogatja a kötelező uniós betelepítési kvótát, ami nincs is napirenden az EU-ban, ezért a szocialisták feleslegesnek is tartják az erről szóló magyarországi referendumot – mondta az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezetője pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Tóth Bertalan értékelése szerint a népszavazás nem szól másról, mint Orbán Viktorról, az a célja, hogy a magyar miniszterelnök erőt gyűjtsön és szembeszegüljön a közös európai megoldásokkal.
Magyarországnak nem kormánya, hanem kampánycsapata van – fogalmazott. Kifejtette: több mint négymilliárd forintot költöttek plakátkampányra, a kvótareferendum is hat-hétmilliárd forintba kerül, ráadásul a kampánnyal félelmet és gyűlöletet szítanak, holott a népszavazás nem oldja meg a menekültválságot.
Miközben a határon a katonák és a rendőrök nem megfelelő körülmények között dolgoznak, a miniszterelnök csak tárgyakban tud gondolkodni, már a harmadik kerítést akarja megépíteni - közölte. Álságosnak tartotta, hogy Orbán Viktor folyamatosan a nemzeti szuverenitás erősítéséről beszél, közben közös európai hadsereg felállítását javasolja, ami a szuverenitás egyik legfontosabb eleme.
Tóth Bertalan kijelentette: az MSZP a közös megoldásokban hisz, a közös határvédelemben, a közös menekültügyi eljárásokban.
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint a törökországi puccs után, a török belpolitika jelentős megváltozásával felmerül újra annak a kockázata, hogy újabb menekülthullám érkezhet Európába. Erre fel kell készülni - hangsúlyozta.
Az ellenzéki politikus szorgalmazta, hogy a határrendészet önálló főigazgatóságba szervezését a rendőri szervezetrendszeren belül. Közölte, az eszközbeszerzés során lépést kell tartani a technikai fejlődéssel, olyan EU-konform háttérre van szükség a határvédelemben, amely túlmutat a kerítésen.
Tereptárgyakkal nem lehet megvédeni a határt, humánerőforrásra, modern technikára és uniós együttműködésre van szükség. Kifejtette: a déli határon 30-35 határőrsre van szükség, amely logisztikai bázisa lenne a határvédelmet ellátóknak.
Molnár Zsolt elmondta, a határt a Frontexszel, Németországgal, Ausztriával és más uniós tagállamokkal közösen kell védeni. Ez lehetőséget ad arra is, hogy ne csak a magyar adófizetők viseljék költségeiket - mutatott rá. Kezdeményezte a bevándorlási hivatal megerősítését és azt mondta, a letelepedési kötvényt jegyzők ellenőrzése nem megfelelő. A szocialista képviselő szükségesnek tartja az egészségügyi ellátórendszer felkészítését is.
A nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint a kitoloncolás nem működik. 2015 és 2016 között 2017 elrendelt kitoloncolásból 56 volt sikeres - mondta.
Kitért arra, hogy a kormány a menekültválság kirobbanása óta az MSZP több javaslatát "megszívlelte". Példaként a rendőrség, a honvédség, a titkosszolgálatok a bevándorlási hivatal költségvetésének növelését, a büntető törvénykönyv terrorizmussal kapcsolatos módosítását. Most már a kormány is úgy látja, hogy szükség van közös európai hadseregre, a rendőrség létszámának növelésére - tette hozzá.
Molnár Zsolt szerint a kormány által folytatott pánikkeltést a társadalommal folytatott érdemi párbeszédnek, hiteles tájékoztatásnak kell felváltania.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy más szakértőkkel konkrét cselekvési javaslatot készítenek a probléma megoldására. Szerinte a felkészülésben másfél éves lemaradásban van a kormány és ezt a lemaradást nem kerítés felállításával lehet ledolgozni. Problémának látta, hogy a déli határon áldatlan körülmények dolgoznak a katonák, rendőrök, ezért szükség van fix kommunikációs és logisztikai központokra tíz kilométerenként.
Arra a kérdésre, miért nem volt ott az MSZP a honvédelmi bizottság nap folyamán tartott ülésén, Tóth Bertalan közölte, a testület alelnöke, Harangozó Tamás jelenleg is a határon tájékozódik a valós helyzetről.
Egy másik kérdésre elmondta, csak az érintett megyékben és nem az egész ország területén tartják indokoltnak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartását.
Bakondi György: Órákon belül meg tudja kezdeni a honvédség a kerítésépítést
Szükség esetén órákon belül meg tudja kezdeni a honvédség az újabb kerítés építését, mivel azt előkészítették - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.
Bakondi György ezt azzal összefüggésben mondta, hogy intenzívebbé vált a migrációs nyomás a magyar-szerb-román hármas határ közelében.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország komoly rendőri erőkkel őrzi a térséget, és a hatóságok szorosan együttműködnek a szerb és a román társszervekkel. Remélhetőleg nemzetközi kooperációban épül majd a kerítés is, ha az indokolttá válik. Bonyolult migrációs helyzet alakult ki, amelyben sok a bizonytalanság.
Az illegális bevándorlók komoly utánpótlással rendelkeznek, és nagyfokú szervezettséggel érkeznek.
