Igaz, a Költségvetési Tanács hozzávetőleg csak egy év múlva tud átfogó véleményt alkotni a 2016-os államháztartás alakulásáról, Kovács Árpád, a testület elnöke szerint a régiós csapatban hazánk tavaly is jó helyezést ért el, ami remélhetőleg 2017-ben is megmarad. A tavaly év végi bevételek a tervezettnél jobban teljesültek, elsősorban az ekáernek és az online pénztárgépeknek köszönhetően.
- A tavalyi központi költségvetés kedvező alakulásával, a két-két és félszázalékos GDP-arányos hiány nyomán kialakuló nagyobb mozgásteret hogyan értékeli a Költségvetési Tanács?
- Az biztos, a kedvező eredmények a költségvetés és a gazdaság szereplői, valamint a háztartások és az emberek közérzetét is kedvező irányba befolyásolják. Azt is ki lehet jelenteni, hogy a „régiós táborunkban” hazánk tartja a pozícióját, s bízunk abban, hogy ez a jövőben is így lesz.
- A tavaly év végi „pénzszórás” mennyire illett bele a költségvetési forgatókönyvbe?
- Amennyiben decemberben is folytatódik a novemberben elért egyenleg, megvalósult volna a nullszaldós költségvetés, ami azonban senkinek nem volt célja. A tavaly év végi bevételek a tervezettnél jobban teljesültek, nem kismértékben az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer), az online pénztárgépek és az adóhitel intézményének bevezetése következtében, azonban az idei januári számok is hasonlóan kedvező kilátásokkal kecsegtetnek. A tavalyi, év végi intézkedések valójában már az idei és a 2018-as büdzsé intézkedései közül alapoznak meg jó néhányat.
- Úgy is, hogy a tavalyi éves költségvetési hiány persze így is bőven abban a tartományban marad, ahol eredetileg tervezték: kicsivel a bruttó hazai termék (GDP) két százaléka fölött?
- A kézzelfogható hatások majd ebben az évben jelentkeznek, és a lendületet azt követően is ki kell használni a hazai gazdaság valamennyi szereplőjének. Mindez persze azzal is jár, hogy felszínre kerülhet néhány versenyképességi probléma is, és az államadósságot is folyamatosan kézben kell tartani.
- Ez utóbbi esetében hogyan értékelhetők az eredmények?
- Ahhoz képest, hogy a hajdani „legvidámabb barakk” árát egészen a mai napig nyögjük, a kilencvenes évek eleji nyolcvan százalékról mára a GDP arányának 74 százaléka közelébe sikerült mérsékelni az államadósság arányát. Csehszlovákia hozzánk képest húsz, de még Lengyelország is csak hatvan százalék körül lépett át az új rendszerbe az 1980-as évek végén. Az eurózóna elvárásai alapján a hatvan százalék a kívánatos szint, amelyhez évről évre megfelelő mértékben faragjuk le a tartozásunkat.
- Az idén a kormány szerint a gazdasági növekedés akár a négy százalékot is meghaladhatja. A költségvetés oldaláról ez mit jelent?
- A 2016-os végleges számok és a 2018-as büdzsé tervezetének fényében már mi is konkrétabban látjuk a számokat, és könnyebb lesz e kérdésben is véleményt alkotni.
