Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén a monetáris tanács kedden, és megállapította, hogy a külső környezet változása miatt nőttek a lefelé mutató inflációs kockázatok. Legfrissebb inflációs jelentésben az MNB mérsékelte is az idei és jövő évi várható infláció ütemét, a laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében pedig a tanács lejjebb szorította a három hónapos jegybanki betétállomány felső korlátját.
A monetáris tanács előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése az eddig vártnál fél évvel később, 2019 elejétől várható, egyebek mellett az újonnan bejelentett áfa-csökkentések miatt. A kamatdöntést követően kiadott közleményben a testület ismét jelezte, hogy amennyiben az infláció tartósan elmarad a céltól, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközökkel.
A monetáris tanács tovább csökkentette a három hónapos betétállomány maximális értékét, az eddigi 500 milliárd helyett 300 milliárd forintban korlátozta a harmadik negyedév végi állományt. A lépést a betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartásával és ezáltal a kialakított laza monetáris kondíciók fenntartásával indokolták.
Legfrissebb inflációs jelentésének ugyancsak kedden közölt fő számai szerint az MNB 2,4 százalékra csökkentette a korábban várt 2,6 százalékról idei inflációs prognózisát, a 2018-ast pedig 3,0 százalékról 2,8 százalékra módosította. A jegybank változatlanul 3,6 százalékos növekedést vár idén és 3,7 százalékost jövőre.
Az előző, márciusi inflációs jelentéshez képest nem változott a 2019-re szóló előrejelzés: 3,0 százalékos inflációra és 3,2 százalékos GDP-növekedésre számít két év múlva az MNB. A tanács kamatdöntés után kiadott közleménye szerint a globális infláció 2016 végén elindult emelkedése az elmúlt hónapokban megállt. Az Európai Központi Bank csökkentette a következő évekre vonatkozó inflációs előrejelzését, ezzel összhangban a külső infláció hosszabb ideig alacsony maradhat.
Kitérnek arra: a nyári hónapokban a fogyasztóiár-index a jelenlegi szint közelében marad, és az év végéhez közeledve lassan emelkedik. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenéséhez vezet. Az árszínvonal emelkedését a mérsékelt, külföldről begyűrűző infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett az újonnan bejelentett áfacsökkentések is lassítják - írták.
Az első negyedévében a gazdaság 4,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A második negyedévben a beérkező havi adatok alapján várhatóan folytatódik a bővülés - áll a közleményben. A monetáris tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amelyhez megfogalmazásuk szerint nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
A 2017. március végén lezárult növekedési hitelprogram kivezetését követően a piaci hitelezésre való átállást a 2016 elején megkezdett, majd 2017 májusában kibővített piaci hitelprogram (php) biztosítja. Ennek következtében a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezése középtávon is a fenntartható növekedéshez szükséges 5-10 százalékos sáv felső felében maradhat - jegyezték meg.
A közlemény szerint az előző kamatdöntés óta eltelt időszak nagy részében kedvezően alakult a nemzetközi pénzpiaci hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot elsősorban a francia választások, az OPEC vártnak megfelelő olajár megállapodása, valamint a Fed és az EKB monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták. Az eurózóna esetében a kamatpályára vonatkozó piaci várakozások lefelé tolódtak, míg a Fed várt kamatpályája nem változott érdemben.
A három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélyponton maradt. A rövid állampapírpiaci hozamok nem változtak jelentősen, míg az állampapírpiaci hozamgörbe középső és hosszú szakaszán csökkenés volt megfigyelhető. A 3 és 5 éves hozamok historikus mélypont közelében alakulnak. A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét - írták.
A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol. A tanács a 2016 júliusában kibővített monetáris politikai eszköztár működését sikeresnek ítéli, a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti - olvasható a közleményben.
Elemzők: 2019 végéig változatlan maradhat az alapkamat
Elemzők szerint megfelelt a várakozásoknak a jegybanki alapkamat 0,90 százalékon tartása, a szakértők 2019 végéig nem várnak változást az alapkamatban.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének kommentárja szerint a testület a döntés után kiadott közleményében megerősítette a bank előrejelzését, 2019 végéig nem várható a 0,90 százalékos alapkamat változtatása. Hozzátette: az idei és jövő évi inflációs előrejelzés csökkentésével összhangban a tanács közleményének szövege is változott, erősebb utalást tettek arra, hogy a jövőben újra lazíthatnak a pénzügyi feltételeken az erősödő lefelé mutató inflációs kockázatok miatt.
Az Erste elemzője 2018 végéig elhanyagolható esélyét látja annak, hogy a bankközi (3 hónapos Bubor) kamat emelkedjen, véleménye szerint a jelenlegi 0,15 százalékos szintről még mélyebbre süllyedhet a Bubor következő hónapokban és hosszú ideig ott is maradhat. A bank prognózisa szerint idén a magyar gazdaság 3,7 százalékkal bővülhet, az infláció pedig átlagosan 2,2 százalék lehet.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a jövő év második feléig nem számít a monetáris kondíciók szigorítására, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2019 végéig változatlan maradhat.
Az elemző kifejtette: a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb a 3 hónapos betétállomány szűkítése azért, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, és állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak és a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor kamatláb már 0,15 százalékra csökkent - írta az elemző.
Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint lényeges változás, hogy az inflációs cél fenntartható elérésének várható idejét 2018 közepéről 2019 elejére tolta ki a jegybank, így a vártnál hosszabb ideig fennmaradhat a jelenlegi laza monetáris politika. Ennek forintgyengítő hatása lehet rövid távon.
Az elemző kitért arra, hogy a korábban vártnál is alacsonyabb inflációt vár az Európai Központi Bank (EKB) a következő években, így hosszú ideig laza monetáris politikát tarthat fenn és az MNB is időhöz jut. Ennek oka, hogy elsősorban az EKB intézkedéseit kell követnie, mert az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése eddig sem okozott érdemi forintgyengülést, és várhatóan ezután sem fog, mivel az európai eszközvásárlási program kellő likviditást biztosít a piacon - fejtette ki.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra mutatott rá, hogy a bérek általános, dinamikus növekedésének költségnövelő hatását az MNB megítélése szerint ellensúlyozza az év eleji munkáltatói járulékcsökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése, így várakozásukkal összhangban a bérek oldaláról egyelőre nem azonosítanak inflációs hatást.
Az elemző hosszabb ideig, még 2018-ban is tartósan változatlan alapkamatot vár. Mint fogalmazott, határozottabbá vált tehát a monetáris politika kiállása az alacsony kamatszint mellett ameddig lehetséges, a makrogazdasági környezet függvényében. További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült - jegyezte meg.
Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az idén nem módosítja 0,90 százalékos alapkamatát. A Cityben azonban vannak olyan előrejelzések, hogy a keddi kamatdöntő ülésről kiadott váratlanul enyhe hangvételű közlemény ellenére 2018-ban már elkezdődhet az MNB szigorítási ciklusa, bár ennek várható időzítéséről eltérnek az elemzői vélemények.
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető elemzője a keddi kamatdöntő ülés utáni helyzetértékelésében úgy vélekedett: a monetáris tanács "szélsőségesen enyhe" közleménye arra vall, hogy a testületet egyelőre nem zavarják a magyar gazdaság kapacitási szűkösségeinek gyarapodó jelei.
Jackson előrejelzése szerint azonban az infláció jövőre már felfelé mutató meglepetést okoz a monetáris testületnek, ami azzal a kockázattal járhat, hogy az MNB késésbe kerül.
A londoni elemzők jövőre kamatemelésre számítanak
A Capital Economics londoni elemzője szerint a monetáris tanács keddi közleményének tartalma - különösen az a kitétel, hogy a laza monetáris politika valószínűleg hosszabb ideig fennmarad, és a tanács kész a monetáris kondíciók további enyhítésére - éles kontrasztban áll a közép-európai EU-térség többi jegybankjának alapállásával, mivel ezekben a gazdaságokban a figyelem már a kamatemelések időzítésére és ütemére irányul.
Jackson kiemelte, hogy jóllehet az MNB még csökkentette is 2018-a szóló inflációs várakozását, a Capital Economics azonban arra számít, hogy a monetáris tanács "meg fog lepődni" az infláció gyorsulásának ütemén, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság a jelek szerint teljes, vagy ahhoz közeli kapacitáson működik. Az elemző közölte: a ház várakozása szerint ez felhajtóerőt ad az inflációnak, és az éves inflációs ütem jövőre átlépi az MNB célszintjét.
A Capital Economics londoni közgazdásza szerint mindebből az következik, hogy az MNB monetáris politikája az idén még rendkívül enyhe marad, de 2018-ban már valószínűsíthető a szigorítás. A ház jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB 2018 végéig 2,00 százalékra emeli alapkamatát. Jackson véleménye szerint, ha a monetáris tanács kitart az enyhítési alapállás mellett, az "ronda inflációs sokkot" okozhat, és végül még ennél is agresszívabb monetáris szigorításhoz vezethet.
Cristian Maggio, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó stratégiai igazgatója a kamatdöntő ülést értékelve úgy fogalmazott: fennáll annak a kockázata, hogy az MNB "túlságosan elnézővé" válik az inflációs kilátásokkal szemben, különös tekintettel arra, hogy a magyar jegybank csak 2019-re várja az inflációs ütem konvergenciáját a célsáv 3 százalékos középszintjéhez. Maggio szerint ez azt eredményezheti, hogy gyorsabb ütemben kell majd hozzákezdeni a monetáris politika normalizálásához, mint ahogy ezt az MNB jelenleg várja.
A TD Securities vezető londoni elemzője közölte: a ház 2018 első negyedére valószínűsíti az MNB első kamatemelését, és lehetségesnek tartja azt is, hogy a jegybank a nem konvencionális enyhítési eszköztár egyes elemeit már az idén eltávolítja a monetáris politikából. Cristian Maggio szerint ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy az MNB a monetáris irányváltás előtt további nem konvencionális enyhítési lépéseket tesz.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana a kamatdöntő ülést és annak közleményét kommentálva ugyanakkor közölte: a monetáris tanács közleménye megerősíti a cég azon véleményét, hogy az MNB-t "egyáltalán nem aggasztja" a magyar gazdaság erőteljes növekedése. Diana szerint erre vall, hogy a vártnál kissé nagyobb mértékben csökkent a három hónapos betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső korlátja, és az is, hogy az MNB megítélése szerint növekedtek a lefelé ható inflációs kockázatok.
A Morgan Stanley vezető londoni közgazdásza is kiemelte azt a véleményét, hogy az MNB enyhítési retorikája kirívó a közép- és kelet-európai jegybankok körében. Hangsúlyozta azonban, hogy a Morgan Stanley várakozása szerint az erőteljes gazdasági növekedés ellenére is valószínűtlen a magyar monetáris politika normalizálásának elkezdése 2018 kései szakasza előtt.
