A magyar Országgyűlés képviselői elzárkóztak attól, hogy találkozzanak és konzultáljanak az ukrán parlament képviselőivel az oktatási törvényről a múlt héten Budapesten - közölte Irina Herascsenko a kijevi törvényhozás első alelnöke az Ukrinform ukrán hírügynökség hétfői jelentése szerint.
Herascsenko szavai szerint a múlt héten népes ukrán parlamenti küldöttség tett látogatást Budapesten, ahol részt vettek egy fórumon, amelyet az Európa Tanács (ET) szervezett az isztambuli konvencióval kapcsolatosan. A 2014-ben született isztambuli egyezmény célja a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása. A dokumentumot Magyarország még nem ratifikálta.
Az ukrán delegáció tagjai budapesti látogatásuk idején szerettek volna magyar parlamenti képviselőkkel találkozni és elmagyarázni a nemrég hatályba lépett új oktatási törvényt, de a magyar törvényhozás képviselői a találkozót elutasították - mondta a parlamenti alelnök.
Herascsenko felszólította a kijevi törvényhozás tagjait, hogy használjanak ki minden lehetséges nemzetközi fórumot a törvény elmagyarázására más államok képviselői számára.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott és a múlt héten hatályba lépett új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformok révén, egyebek között 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A jogszabály jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Ukrajna a jogszabályt elküldte szakértői véleményezésre az ET Velencei Bizottságának, hogy a testület vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat. Kijev álláspontja jelenleg az, hogy a törvény összhangban van Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és megfelel az európai gyakorlatnak.
Vita az alkotmányosságról
Andrij Mahera jogász, az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) helyettes vezetője szerint nem sérti az ország alkotmányát a nemrég hatályba lépett új oktatási törvény, míg Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az MTI-nek hétfőn ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ez az értékelés nem helytálló, mert egy cikket kiragadva, nem pedig az alaptörvényt elemzi egészében.
Mahera véleményét az oktatási örvény alkotmányosságáról a Novoje Vremja című ukrán lap hétfőn közölte internetes oldalán. Az ukrán jogász arra mutatott rá, hogy Ukrajna alkotmányának 53-as cikke kimondja: a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok számára az állam jogot biztosít az anyanyelven történő oktatásra vagy az anyanyelv tanítására állami és önkormányzati intézményekben vagy a nemzetiségi kulturális közösségeken keresztül. Ez értelmezése alapján azt jelenti, az ukrán állam vállalta hogy saját belátása szerint (ami különböző, integrációs történelmi, demográfiai, pénzügyi és egyéb tényezőkön alapul) az alternatíva egyikét, azaz vagy az anyanyelven történő oktatást vagy az anyanyelv oktatását biztosítja.
Tóth Mihály azonban arra mutatott rá, hogy Ukrajna alkotmányának 10-ik cikke kimondja: az állam garantálja a kisebbségi nyelvek szabad használatát. Ezen felül az alaptörvény 22-ik cikke tiltja a meglévő jogok szűkítését. Márpedig ha egységes jogszabályként vizsgáljuk az alkotmányt, nem pedig csupán egy cikket, az 53-ast kiragadva belőle, akkor Mahera következtetése nem helytálló - szögezte le a szakértő.
Emlékeztetett arra, hogy 1999-ben parlamenti képviselők indítványára az ukrán alkotmánybíróság már vizsgálta az alaptörvényt hasonló kérdésben. Akkor a taláros testület azt az állásfoglalás hozta, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatásnak része lehet egy-egy tantárgy ukrán nyelven történő tanítása. Hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróság akkori állásfoglalásában nem értett egyet azzal, hogy megszüntethető lenne a nemzetiségi nyelveken történő oktatás.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott és a múlt héten hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Az Oroszországba menekült volt ukrán elnök, Viktor Janukovics egykori híveiből álló Ellenzéki Blokk parlamenti frakciója a múlt héten jelezte, hogy készek az alkotmánybírósághoz fordulni a szerintük is alkotmányellenes oktatási törvény miatt.
