Átfogó nemzeti stratégia készül a lakosság pénzügyi tudatossága és az öngondoskodás erősítése érdekében - jelentette be Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten.
A portfolio.hu Öngondoskodás 2016 című konferenciáján hangsúlyozta, hogy az öngondoskodást a pénzügyi tudatosság fejlesztésével kell javítani, és megemlítette, hogy a lakosság mintegy harmada még mindig otthon tartja a pénzét, 44 százaléka pedig nem ismeri a befektetési formákat.
Az öngondoskodási formák között az egyik legelterjedtebbnek, legismertebbnek nevezte az önkéntes nyugdíjpénztárakat. Előnyük, hogy olcsón, hatékonyan és jól érthetően működnek, alacsony jövedelem mellett is reális nyugdíj-megtakarítást eredményeznek - tette hozzá az NGM helyettes államtitkára.
Balogh László megjegyezte azt is, hogy sokan felülbecsülik a várható nyugdíjuk mértékét, idős korra vetítve is a jobb életminőséget várják el.
Rámutatott: az önkéntes pénztáraknál a lakossági bizalom és kereslet erősödését, javulását jelzi, hogy 2007-ben a pénztári befizetések kétharmadát még a munkáltatók adták, míg tavaly a befizetések már közel 58 százalékát már az önkéntes kasszák tagjai teljesítették. Úgy ítélte meg, hogy vannak még tartalékok az önkéntes pénztári piacon, az egy főre jutó önkéntes pénztári vagyon alapján ugyanis a visegrádi országok megelőzik Magyarországot.
Kiemelte: 44 önkéntes nyugdíjpénztár működik Magyarországon, mintegy 1 millió taggal, a kasszák szerepe az államadósság finanszírozásában is jelentős, mintegy 700 milliárd forintos állampapír-állománnyal rendelkeznek.
Hangsúlyozta, hogy az állami nyugdíjrendszer stabil és megfelelő, nemzetközi összehasonlításban a magyar nyugdíjkiadás hosszútávon fenntartható, az Európai Unió országai között a középmezőnyben helyezkedik el. A magyar nyugdíjkiadások az előrejelzések szerint kis mértékben csökkenni fognak a következő 50 évben - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A kedvező konjunkturális folyamatoknak, a devizahitelek kivezetésének, a személyi jövedelemadó mérséklésének, az alacsony inflációnak és a reálértelemben is robusztus bérdinamikának köszönhetően a lakosság megtakarítási lehetőségei érdemben javultak az elmúlt időszakban - mondta. Hozzátette, a kormány az adókedvezményekkel, a lakosság állampapírokba történő befektetésének ösztönzésével, a lakás-előtakarékosság rendszerével mind-mind a lakosság öngondoskodási lehetőségeit kívánja támogatni, az állami segítségnyújtás mellett azonban az öngondoskodás egyéni felelősségvállalást is igényel a lakosságtól.
Csökkenő jutalék
A kamatozó kincstárjegyeknél (KKJ) a korábbi 100 bázispontról 80 bázispontra, a féléves kincstárjegyeknél (FKJ) 50 bázispontról 40 bázispontra csökkenti az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a forgalmazóknak fizetett jutalékot, a hosszú távú lakossági állampapíroknál ugyanakkor maradnak a korábbi mértékek - közölte Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója.
Kiemelte, hogy az ÁKK a piaci szereplőkkel is egyeztetett a döntés előtt, és megjegyezte, az államnak az a jó, ha az államadósság finanszírozását elsősorban belföldi, részben lakossági forrásokból oldja meg. A lakossági állampapírpiac szerepe felértékelődött az elmúlt időszakban, az államadósság egyötöde lakossági kézben van már, ami a lakosság és az állam számára is előnyös.
Barcza György kiemelte: a devizaadósság részaránya idén 30 százalék alá csökkent, az év végére várhatóan 26 százalékra mérséklődik, amely nemzetközi összehasonlításban már nem kiugróan magas, 2011-ben pedig még 50 százalék felett volt. A felminősítés (Fitch, S&P) olcsóbb és biztonságosabb finanszírozást eredményezett, és november 4-én a Moody's is befektetési kategóriába emelheti vissza Magyarországot - mondta. Barcza György jelezte: a felminősítésnek köszönhetően egy nemzetközi devizakötvény-kibocsátás lényegesen alacsonyabb hozam mellett lenne megvalósítható, mint korábban. Megjegyezte ugyanakkor azt is, az államadósság strukturális változását követően továbbra is alapelv a csökkenő adósságráta elérése és a devizaarány további mérséklése, valamint a lakossági állampapírpiac fejlesztése.
Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy vélte: racionális stratégia volt az állam részéről, hogy egyre jobban hazai forrásokból finanszírozza az államadósságot, mostanra azonban jelentős kiszorító hatást gyakorolnak a lakossági állampapírok a más típusú megtakarítási formák piacára.
Az ingatlanpiaci boomról azt mondta, mindig vannak új megtakarítási ciklusok a gazdaságban, most ez a lakáspiacra összpontosul, de jöhet "egy ingatlanpiaci lufi", ez pedig ismét előtérbe állíthat más megtakarítási termékeket.
Szalay-Berzeviczy Attila, a Raiffeisen Bank International ügyvezető igazgatója és a BÉT egykori elnöke kifejtette: a tőkepiac és a nyugdíjpénztárak helyzetének javítása a következő évek fontos feladatai közé tartozik. Hozzátette: a kormányzatnak is intézkedéseket kellene hoznia ahhoz, hogy a Budapesti Értéktőzsde papírjai iránt emelkedjen a kereslet.
