Dübörög a pollenszezon, sokaknak viszket a szemük, torkuk, ráadásul most virágzik a nyárfa, amelynek vattaszerű termését olykor hózáporhoz hasonlóan hordja szerte a szél.
Nékám Kristóf allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa a 24.hu-nak elmondta: az allergia kialakulása számtalan tényező együttes hatásán múlik. Megesik, hogy egy házaspár vagy testvérpár egyik tagja allergiával küzd, a másik azt sem tudja, mi fán teremnek a panaszok. Márpedig azonos környezetben vannak, ugyanazt eszik, az életmódjuk azonos, sőt utóbbi esetben még a genetika is nagyon hasonló. Mégis egyiküknél hiányzik az együttállás. Van, akit egész életében elkerül, másból akár ötven-száz különböző anyag is kiválthat allergiás reakciót.
A tendencia viszont az, hogy az úgynevezett célszervek, vagyis ahol az allergiás tünetek megjelennek, idővel elveszítik érzékenységüket, és ötvenéves kor felett nagyon ritka, hogy új allergia alakuljon ki, miközben a régi panaszok megmaradnak. A professzor arról is beszélt: tévhit, hogy a nyárfa virágzását követően a levegőben szálló, lebegő vattaszerű anyag, a magszőr súlyos allergiás panaszok forrása. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a nyárfapollen alig okoz kellemetlen tüneteket. A május–júniusban megjelenő magszőrök mechanikai-lag ingerlik ugyan a nyálkahártyát, de az allergiás tüneteket a hozzájuk tapadó erősen allergén fűpollenek válthatják ki.
A tendencia viszont az, hogy az úgynevezett célszervek, vagyis ahol az allergiás tünetek megjelennek, idővel elveszítik érzékenységüket, és ötvenéves kor felett nagyon ritka, hogy új allergia alakuljon ki, miközben a régi panaszok megmaradnak. A professzor arról is beszélt: tévhit, hogy a nyárfa virágzását követően a levegőben szálló, lebegő vattaszerű anyag, a magszőr súlyos allergiás panaszok forrása. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a nyárfapollen alig okoz kellemetlen tüneteket. A május–júniusban megjelenő magszőrök mechanikai-lag ingerlik ugyan a nyálkahártyát, de az allergiás tüneteket a hozzájuk tapadó erősen allergén fűpollenek válthatják ki.
