Szokatlanul kései bemutatkozó látogatást tett Berlinben az új lengyel kormányfő. Beata Szydlo igyekezett jónak lefesteni a lengyel–német kapcsolatokat, és következetesnek bizonyulni az uniós nagyhatalmakat bíráló politikáját illetően is.
Csak önkéntes alapon lehet szó arról, hogy európai uniós tagországok átvegyenek menekülteket Törökországtól, és az elképzelésnek nincs köze egy állandó menekültelosztási rendszerhez – jelentette ki Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, a lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Beata Szydlóval tartott sajtótájékoztatóján Angela Merkel kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nincsenek új német javaslatok. Csupán arról a már korábban felmerült gondolatról van szó, hogy uniós tagállamok egy csoportja „elképzelhetőnek tartja” menekültkontingensek önkéntes átvételét Törökországtól, de csak akkor, ha Törökország az EU-val kidolgozott akcióterven túlmutató segítséget igényel, és kizárólag „cserébe” azért, hogy megszűnik a Törökországból az EU-ba irányuló „illegális migráció”. „Itt még nem tartunk” - tette hozzá a kancellár.
A menekültkontingensek önkéntes átvételére adott esetben hajlandó tagállamok a jövő heti uniós csúcs előtt ismét megbeszélést tartanak a török miniszterelnökkel a brüsszeli osztrák képviseleten. A tavaly novemberben elfogadott akcióterv végrehajtásáról és az esetleges kontingensek összeállításáról folytatandó tárgyalásról „nagyon transzparens” módon beszámolnak majd a 28 tagország értekezletén és a sajtó nyilvánossága előtt - mondta a német kancellár.
Merkel örömmel fogadta, hogy Lengyelország készen áll a 160 ezer menekült tagországok közötti kötelező elosztásáról hozott uniós döntésből fakadó kötelezettsége teljesítésére. Beata Szydlo a válságkezelés ezen eleméről nem beszélt, viszont kiemelte, hogy hazája aktívan közreműködik a válságkezelésben, és az uniós külső határok védelmére, valamint a Szíria térségében élő menekültek támogatására helyezi a hangsúlyt, a migránsok uniós tagországok közötti elosztására szolgáló állandó rendszer gondolatát pedig elveti.
A lengyel kormányfő igen gyümölcsözőnek nevezte a kancellárral folytatott megbeszélését, és hangsúlyozta, hogy hazája Németországgal közösen akarja tovább erősíteni az uniót, a jó és szoros kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére törekszik. A két kabinet júniusban tart együttes ülést, és a két államfő részvételével megünneplik a két ország alapszerződése aláírásának 25. évfordulóját.
Beata Szydlo hivatalba lépése után csaknem száz nappal tett bemutatkozó látogatást Berlinben. Szakértők szerint ez szokatlanul hosszú idő, és zavart jelez a lengyel–német kormányzati kapcsolatokban. Az új lengyel kormány tevékenységét számos német politikus bírálja ugyan, a német kormány tagjai viszont nem kritizálták nyilvánosan a varsói vezetést, hanem rendre kiemelték, hogy a két ország kapcsolata történelmi távlatban szemlélve kiemelkedően jó, és ezt a kapcsolatot tovább kell építeni.
Szydlo kitűnőnek nevezte a lengyel-német kapcsolatokat a Bild című lapnak adott interjúban is, ugyanakkor hangsúlyozta, szeretnék, ha bizonyos döntéseket nem a fejük felett hoznának meg, például a Lengyelországot kikerülő Északi Áramlat II. földgázvezeték és a németországi lengyel kisebbség ügyében. Ugyanakkor menekültpolitikai fordulatot sürgetett, és azzal érvelt, hogy a bevándorlási válság kezelésében eddig követett út nem vezet sehová, hiszen ellenőrizetlenné vált a helyzet az uniós külső határon és Németországban is, ezért fordulatra és új megoldásokra van szükség. A lengyel kormány ezért alaposan megvizsgálja, hogy kik azok a bevándorlók, akiket esetleg befogad, és gondoskodik arról, hogy a lengyel állampolgárok ne érezzék veszélyben magukat - fejtette ki Beata Szydlo. Hozzátéve, hogy országa csaknem egymillió embert fogadott be Ukrajnából mindenfajta uniós segítség nélkül.
Régóta napirenden a „kényszerkvóta”
Az Alapjogokért Központ szerint régóta formálódik „a kényszerkvóták” terve, amely szerint „a hajlandók koalíciójaként” emlegetett nyugat-európai országok újabb migránsokat kényszerítenének rá európai országokra, ezúttal közvetlenül Törökországból. A szervezet pénteki elemzésében kiemelte, bár az áttelepítési terv az illegális migrációt legális mederbe terelné, a kontinens demográfiai válságára továbbra is
a bevándorlás támogatásán alapuló multikulturalizmust kínálná válaszként a hagyományos családpolitika segítése és a gyermekvállalás ösztönzése helyett. Az elemzés arra is kitér, hogy a hatékony határvédelem a „nulladik lépés” a megoldáshoz, középtávon az uniós, hosszú távon pedig a nemzetközi menekültügyi rendszert kell megreformálni. (MH)
