A pártfinanszírozásról szóló törvényjavaslatról, a családok támogatásáról, az európai ügyek bizottsága 25 éves jubileumáról és az elszámoltatás megvalósulásáról volt szó napirend előtt kedden az Országgyűlésben. Aztán elfogadta a parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt.
Elfogadta a parlament kedden a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt
A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodó szavazatot kapott.
A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell viszont beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak.
A Velencei Bizottság észrevétele alapján rögzítették a törvényben azt is: nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot.
A nyilvántartó bíróság minden hónap 15-ig küldi meg azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak a nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyek esetében a megelőző hónapban a külföldről támogatott szervezetté minősítést rögzítette. A miniszter a megküldött adatokat ingyenesen elérhető módon közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.
Az érintett szervezeteknek pedig a bejelentés után haladéktalanul fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.
A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak. Nem teljesítés esetén ezt egy újabb - 15 napos határidejű - felhívás követi. Ha ez is eredménytelen, az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.
Szintén a Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A jogszabály ehelyett azt mondja ki, hogy az ügyész az ismételt felhívást követően a civiltörvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével jár el.
A külföldről támogatott szervezetek köréből is könnyebben lehet kikerülni, mint azt javasolták az előterjesztők. Így - ugyancsak a Velencei Bizottság észrevétele alapján - már akkor kikerülhetnek, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet, szemben az eredetileg indítványozott egymást követő három adóévvel. A nyilvántartásért felelős miniszternek ekkor haladéktalanul törölni kell az érintett szervezetet a nyilvántartást bemutató honlapról.
Kikerült továbbá a törvényből az egyszerűsített törlés eljárása.
A jogszabály hatálya nem terjed ki a civil szervezetnek nem minősülő egyesületekre és alapítványokra, a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, e szervezetek milyen érdekeket képviselnek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek - tették hozzá.
A Jobbik nem támogatja a pártfinanszírozással kapcsolatos törvényjavaslatot
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője közölte: pártja nem támogatja a pártfinanszírozással kapcsolatos fideszes javaslatot, amelyet szerinte egyszerűbb lett volna "lex Simicskának" nevezni, hiszen valójában arról van szó, hogy a két egykori jó barát - Orbán Viktor és Simicska Lajos - összeveszése után a Fidesz mindent megtesz, hogy Simicska összes cégét tönkretegye.
Megjegyezte: a javaslat szerint listaár alatt nem lehet majd óriásplakátokat vásárolni, holott jelenleg mindenki listaár alatt vásárol, aki nem egy vagy két óriásplakátot vett.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkár úgy vélte: a Jobbiknak ezúttal csak "egy milliárdos nevében tett védőbeszédre futotta", holott 2013-ban és 2014-ben még arról beszéltek, hogy szeretnék elkerülni Simicska cégbirodalmát, mára a "Jobbik kedvenc lelőhelye Simicska plakáterdeje" lett. Az államtitkár szerint a Jobbik kormányellenes plakátkampányának ára akár a 2 milliárd forintot is meghaladhatja, ami több mint négyszerese annak, mint amit a párt állami támogatásként kap. Szerinte a piaci ár és a valójában fizetett összeg közötti különbözetet a milliárdos állhatta, ami nem más mint burkolt pártfinanszírozás, és ez súlyos korrupciónak számít.
A KDNP támogatja a kormányt a családok támogatásában
Szászfalvi László (KDNP) a tavaszi ülésszak legfontosabb ügyének a magyar családok védelmét és támogatását nevezte. Közölte: a KDNP támogatta és a jövőben is a támogatni fogja a nyugdíjasokat, gyermekeket és családokat segítő intézkedéseket.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint míg 2010 előtt a viták megszorításokról, egyhavi bér elvételéről, vizitdíjról, kórházi napidíjról szóltak, most arról, hogy melyik ágazatban milyen ütemben legyen béremelés, és mennyivel több embernek van segély helyett munkajövedelme. Kiemelte: idén szeptember 1-jétől minden általános iskolás ingyen kapja meg a tankönyvcsomagját.
Fidesz: 25 éves az európai ügyek bizottsága
Hörcsik Richárd az európai ügyek bizottságáról emlékezett meg annak 25 éves jubileuma kapcsán. Mint mondta, Közép-Európában elsőként jött létre ilyen testület, s a bizottság hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ma az unió teljes jogú tagja.
A fideszes képviselő történelmi jelentőségűnek nevezte az első magyar elnökség parlamenti "dimenzióját". Rámutatott: a testület is szerepet játszott az első magyar elnökség sikerében. Kitért arra is, hogy Brüsszel központosító politikája ellen fel kell lépni, majd megjegyezte: az Országgyűlés az elmúlt években hat brüsszeli jogalkotási tervezettel szemben fogalmazott meg kifogást.
Takács Szabolcs államtitkár szintén kiemelte a testület magyar uniós tagságban és magyar elnökségben játszott szerepét, majd kitért arra: az Országgyűlés ezen a testületen keresztül gyakorolja ellenőrzését a kormány és az unió jogalkotási folyamatai felett. Az Országgyűlés és a bizottság továbbra is számíthat a kormány támogatására a nemzeti ügyek védelmében - jelezte az államtitkár.
LMP 13 pontban ígért elszámoltatást
Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy a múlt héten börtönbüntetésre ítélték a nemzeti vagyonkezelő egykori vezetőit a sukorói perben. Felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 13 ügyben ígért elszámoltatást ellenzékből, de - mondta - semmilyen érdemi eredmény nem született.
Ez a kormányzati alkalmatlanságot bizonyítja - értékelte, és felsorolta az LMP 13 pontját, amelyben, ha lehetőségük lesz rá, elszámoltatás történik. Ezek között említette az uniós és agrártámogatásokat, a Hold utcai piacra fordított összegeket, a letelepedési kötvényt, a termőföldpályázatokat, az állami monopol helyzetben lévő vállalatok reklámkiadásait, a jegybanki alapítványok és a Magyar Nemzeti Bank forrásfelhasználását, a közmédia "túlköltekezését".
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy reagált: a képviselő nem olvasta végig az új alaptörvényt, az a hatalmi ágak szétválasztását elég markánsan kifejezi. Kifejtette: a bíróságok önálló hatalmi ágat alkotnak Magyarországon, a felsorolt ügyekben pedig megszülettek a feljelentések. A hatóságok lefolytatták az eljárásokat, a független magyar bíróság döntött. Kitért arra is: Magyarországon van az egyik legszigorúbb büntetőkönyv az unión belül.
Handabandázva lopást kiabálnak, de a képviselő, illetve az érdekeltségei is nyertek földpályázaton - vetette Sallai Róbert Benedek szemére.
A Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való további részvételéről szóló - a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát igénylő - határozati javaslatot 133 igen 61 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház kedden.Bővíti iraki misszióját a Magyar Honvédség
Elfogadták az ÁSZ 2016-os beszámolóját
Az Országgyűlés 130 igen, 61 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2016-os szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolót.
Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök a parlamenti vita kezdetén azt mondta, a számvevőszék 2016-ban 260 jelentést hozott nyilvánosságra, az ellenőrzések hasznosulása érdekében több mint 2200 intézkedési kötelemmel járó javaslatot fogalmazott meg és további 169 figyelemfelhívó levelet küldött az ellenőrzött szervezeteknek, a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása, valamint a beazonosított kockázatok csökkentése érdekében.
Az ÁSZ az ellenőrzési tapasztalatok alapján négy, közpénzügyeket érintő szabályozási terület felülvizsgálatát javasolta az önkormányzatok adósságrendezésével, a közvagyonnal való gazdálkodással, a közérdekű adatok közzétételével és a független könyvvizsgálattal kapcsolatban.
Elfogadták az új büntetőeljárási törvényt
A büntetőeljárásról (Be.) szóló új törvény szerint a jövőben az ülnökök részvétele az ítélkezésben csak szűk körben marad meg, a kihallgatásokhoz, meghallgatásokhoz telekommunikációs eszközöket is igénybe lehet venni. A bűncselekmények felderítése, bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait is ez a jogszabály tartalmazza.
Az Országgyűlés 154 igen, 10 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit.
A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat egyes részeinek elfogadása kétharmados támogatást igényelt. A törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.
Az új kódex bevezeti a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját, ilyen lehet például a költségvetési szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, illetve a bennfentes kereskedelem, vagy a piramisjáték szervezése. Ezekben az ügyekben a törvényszék ítélkezik, három hivatásos bíróból álló tanácsban.
Az ülnökök ezentúl csak a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, valamint a katonai büntetőeljárásban vesznek részt.
Módosították a titkos információgyűjtés szabályait
A parlament 154 igen, 39 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosítását.
Az új büntetőeljárási törvényben rögzítették: a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak képezi szerves részét, vagyis információk mellett eredendően bizonyítékok megszerzésére is irányul.
Bevezettek egy, a nyomozást megelőző új eljárási szakaszt, az előkészítő eljárást, ennek szabályait is tartalmazza a most elfogadott jogszabály. A büntetőeljárás főszabály szerint továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul. "A büntetőeljárás proaktív képességének elősegítése érdekében" azonban az előkészítő eljárással lehetőség lesz előzetes felderítésre, amelynek célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása. Ezt a tevékenységet eddig az ágazati törvények szabályozták, a jövőben azonban csak büntetőeljárási törvény szerint járhatnak el az érintett szervek.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával megváltozik a bűncselekmények sértettjeinek kielégítési sorrendje: a sértett kártérítési igénye megelőzi az állami igényeit, például a bűnügyi költség behajtását.
Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása
Kucsák László (Fidesz), a javaslat egyik előterjesztője, a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: javasolják, hogy kedvezményes készülékvásárlás esetén továbbra is lehessen kétéves szerződést kötni, az előfizetés díja viszont egyezzen meg az egy évre kötött szerződésekével. Szintén a módosítások között említette, hogy a hűségszerződések lejárta után a szolgáltató köteles lesz ingyenesen függetleníteni megvásárolt eszközöket, valamint a hűségidő lejárta után nem lehetnek kedvezőtlenebbek a feltételek a fogyasztó számára.
Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: az új szabályokat idén novembertől kell majd alkalmazni.
A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény módosítása
Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérlői számára is ingyenessé teszik a kéményseprést.
A jobbikos Szilágyi György pártja nevében támogatta a javaslatot, mert az véleménye szerint azokon a devizakárosultakon segít, akik kénytelenek voltak megválni ingatlanuktól, de azt tovább bérlik. Ugyanakkor úgy vélte: felülvizsgálatra szorul a kéményseprő-ipari szabályozás, mert élet- és vagyonbiztonsági kérdéseket érint, hogy lazítottak az ellenőrzések gyakoriságán.
Az LMP-s Ikotity István azt kifogásolta, hogy bár a magánszemélyeknek ingyenes az államosított kéményseprő-szolgáltatás, de ha a lakás címére be van jelentve egy mikrovállalkozás, akkor az eredeti ár sokszorosát kell fizetni. A képviselő úgy vélte: az Orbán-kormány a Kádár-rendszer gyakorlatát követve alakította át az energiaszolgáltatás és a kéményseprés piacát.
Balla György (Fidesz) az előterjesztők nevében azt hangsúlyozta: az ellenzék mondvacsinált kifogásokat hozott fel a javaslat ellen. Hozzátette: a Fidesz az emberek oldalán áll, így ma a kéményseprésért nem kell fizetni és a rezsiért is kevesebbe kerül, míg az ellenzék fizetős kéményseprési szolgáltatást akar bevezetni Magyarországon.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvény módosítása
Horváth László, (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a módosítással lehetőség nyílik arra, hogy Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által vagyonkezelt ingatlanokon keletkezett termények és szaporulatok a társaság tulajdonába kerüljenek. Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára jelezte, hogy a kormány támogatja a javaslatot.
Az MSZP-s Harangozó Gábor azt mondta: nem ezzel a javaslattal van problémája, hanem összességében a ménesbirtok ügyének kezelésével. Szerinte egy tipikus, "gyalázatos" fideszes működési gyakorlatról van szó, hiszen először odaadták a haveroknak a földeket, majd pofátlan mértékű, 1,5 milliárd forintos kártérítést "vágtak hozzájuk". Közölte: sem a jogi alap, sem a bizalom nincs meg, ahhoz, hogy ezt a javaslatot támogassák. Megjegyezte: a ménesbirtok talpra állításáért szurkolnak, csak nem kellett volna az elején lenyúlni a pénzeket.
A jobbikos Magyar Zoltán azt mondta: a frakció tartózkodni fog a szavazáson. Szintén kifogásolta, hogy a birtokba nem lépett új földtulajdonosokat nagy összeggel kártalanították.
A javaslat előterjesztője, a fideszes Farkas Sándor, aki a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos is, visszautasította a pénzek lenyúlásával kapcsolatos ellenzéki vádakat. Felidézte: a ménesgazdaságot 2004-ben a szocialisták privatizálták.
Az Európai Közösségek és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás
Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság nevében közölte, hogy Magyarország aktívan támogatja Szerbia csatlakozási tárgyalásait. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a szomszédos ország megfelelően teljesítette a igazságszolgáltatási és alapjogok fejezet megnyitásához támasztott feltételeket, köztük a nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozását.
Tasó László, a Miniszterelnökség tízezer főnél kevesebb lakosú települések fejlesztéséért felelős államtitkára ismertette, hogy a 2014 június 25-én Brüsszelben aláírt megállapodás 2017 február 1-jétől már hatályos a nemzetközi jogban. A dokumentum céljaként hivatkozott Szerbia uniós csatlakozásának elősegítésére, s értékelése szerint az EU támogatja az ország erőfeszítéseit a jogállam és a demokrácia megszilárdítására, hozzájárulva a balkáni régió stabilitásához.
Mesterházy Attila (MSZP) azt hangoztatta: a megállapodás közelebb hozza Szerbia uniós tagságát, s ez a magyar nemzeti érdek. Üdvözölte ezen külpolitikai alapvetés változatlanságát.
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával kapcsolatos vitában nem volt felszólaló, a vita után Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a javaslat elfogadásával lehetővé válik a külföldön született gyermekek anyakönyveztetése a konzuli szolgálatoknál.
A napirend utáni felszólalások során Hoppál Péter (Fidesz) az erősödő fesztiváléletről beszélt, Ander Balázs (Jobbik) az Ormánság és Dél-Somogy problémáit említette, míg párttársa, Lukács László György a Nagykunság fejlődésének érdekében emelt szót.
Ezt követően Jakab István levezető elnök az ülést bezárta, a parlament szerdán folytatja munkáját.
