A konzultációban szereplő, főállású anyaságra vonatkozó kérdésről szólva rámutatott: hazánkban ma százhatvanezer nagycsalád él, átlagosan három-négy gyermeket nevelve, az ő esetükben nagy szükség van ennek elismerésére.

„Azokból a családokból, ahol több gyermek születik egymás után, az édesanya nem kerül vissza rögtön a munkaerőpiacra, a másfél keresős családmodell pedig anyagilag megterhelő” – mondta.
Kiemelte azt is, hogy a háztartás vezetése, a gyermekek különóráinak, programjainak logisztikája munkahely nélkül is komoly feladat, ezért a főállású anyák támogatása minőségibb gyermeknevelést tesz lehetővé.
„A gyerekeknek is az a jó, ha nem túlhajszolt, kiégett anyákat találnak otthon” – jegyezte meg. A kérdéssor kapcsán azt is hangsúlyozta, nagy előnye, hogy a család értékként jelenik meg benne, és a pozitív hozzáállást erősíti, nem elvonásokról, hanem támogatásról esik szó benne. Ezzel kapcsolatban említett egy példát is, miszerint a közelmúltban egy sportáruház arra buzdította vásárlóit, hogy a működő pénztárak közül egynél engedjék előre a gyermekes vásárlókat és kismamákat: „noha a kezdeményezés jó, mégis számos olyan hozzászólás érkezett, amely arról tanúskodik, hogy egyesek szerint nem normális, ha valaki gyermeket vállal”. Hozzátette, ezért is fontos, hogy minél többen kitöltsék és visszaküldjék a kérdőívet.
Kardosné Gyurkó Katalin beszámolt arról is, a családok éve alkalmából november 20-ra, a gyermekjogok világnapjára a NOE olyan programot szervez, ahol hangsúlyozzák majd, hogy a gyermekeknek anyához és apához is joguk van. A szervezet emellett a napokban „Fiatalok a kisgyermekes családokért” címmel hirdetett országos adománygyűjtő akciót.



