Nagy a nemzetközi érdeklődés a Paks II. beruházás iránt, az Európai Unió minden tagországa figyelemmel kíséri a projektet - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn magyar újságíróknak a prágai VVER 2016 nemzetközi konferencia szünetében.
Csehország számára is egyszerűbb lenne, ha a temelíni atomerőmű új energiablokkját nem nemzetközi pályázat, hanem egy kormányközi szerződés útján építenék meg - jelentette ki Petr Závodsky, a CEZ atomerőmű építési osztályának igazgatója hétfőn Prágában. Závodsky Magyarországot hozta fel példaként, amely - mint fogalmazott - a paksi atomerőmű bővítését 2014-ben magyar-orosz kormányközi szerződéssel pályázat nélkül oldotta meg. Ján Stuller, a cseh kormány atomenergia-ügyi biztosa szerint a mai helyzetben lehetetlen, hogy a kormány egy konkrét változat mellett kötelezze el magát. A CEZ korábban nemzetközi pályázatot írt ki a temelíni atomerőmű két új energiablokkjára, de azt 2014-ben eredmény nélkül visszavonta. Ennek oka az volt, hogy az energetikai cég nem kapott az államtól semmiféle garanciát az építésre. A pályázat utolsó szakaszába az amerikai-japán Westinghouse és a cseh-orosz MIR 1200 konzorcium került. Závodsky szerint egy pályázat kiírása rendkívül bonyolult és számos problémát von maga után, ami egy kormányközi szerződésnél nem áll fenn. Ugyanakkor komoly probléma, hogy a cseh félnek nincs lehetősége kikötni, hogy milyen legyen a cseh cégek részesedése az építésben. Egy kormányközi szerződés azonban mindezt tartalmazni tudja. Jan Mládek cseh ipari miniszter a Hospodárské Npoviny címá lapnak nyilatkozva a témában néhány napja azt mondta, hogy a cseh kormányzat még nincs felkészülve egy ilyen lépésre. Elméletileg azonban ez az út lehetséges, elképzelhető, fejtette ki a miniszter. Aszódi Attila magyar kormánybiztosa a cseh hírügynökségnek telefonon azt mondta, hogy a magyar-orosz szerződés értelmében a magyar cégek kapják a megrendelések legalább 40 százalékát. A cseh kormány állami energetikai programja szerint a temelíni atomerőmű, esetleg a dukovany-i atomerőmű bővítéséről 2017 tavaszán kellene a döntést meghozni. A kormány ez ügyben hat ország - Franciaország, Oroszország, Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és Kína - cégeit szólította meg - közölte az ipari minisztérium konkrétumok nélkül. Állítólag hat cég válaszolt a cseh megkeresésre.
Kifejtette: komoly kihívást jelent az, hogy a legtöbb ország olyan villamos energia rendszert működtet, amelyben a fosszilis tüzelésű nagy erőművek az 1970-1980-as években épültek, a nukleáris erőművek jellemzően az 1980-as években készültek. Ezek az erőművek a következő 15 éven belül elérik az eredeti, vagy a meghosszabbított üzemidejük végét. A fosszilis erőművek esetében a jövőben uniós korlátozás várható, a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása miatt a nagy széntüzelésű erőműveket a következő 15 évben le kell állítani.
Aszódi Attila rámutatott: komoly kapacitáshiányos időszak következhet Európában, ha a megfelelő fejlesztéseket nem hajtják végre. Magyarország a Paks II. projektet azért indította el, hogy az atomerőmű mostani blokkjait ki lehessen váltani új, korszerű, nagy biztonságú és megbízható blokkokkal. Ez a feladat más országok számára is adott, ezért ők nagyon figyelik, hogy Paks II ügyében mi történik - tette hozzá.
A kormánybiztos elmondta azt is, hogy technikai értelemben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárultak, a végső határozat rövid időn belül megszülethet az új blokkok építésének feltételeiről.
A kormánybiztos felidézte, hogy az Országos Atomenergia Hivatalhoz a napokban nyújtották be a Paks II. projekt telephely engedélyének kérelmét.
Aszódi Attila elmondta: hasonlóan a környezetvédelmi engedélyezési folyamathoz, a telephely ügyében is a nagy volumenű dokumentációból közérthető összefoglalót készítettek.
Szerinte a közmeghallgatás az erőmű körzetében élők számára lesz a legizgalmasabb kérdés, de hangsúlyozta, bárki számára nyitott a rendezvény, amelynek időpontját a hatóság időben meghirdeti, és ott minden kérdésre választ kapnak az érdeklődök.
A konzultációt követőn az Országos Atomenergia Hivatal a szakhatóságok bevonásával lefolytatja az eljárást a jogszabályi keretek alapján, és remények szerint tavasszal a telephely engedély megszülethet - fogalmazott Aszódi Attila.
A környezetvédelmi és a telephely engedély mellett a következő nagy feladat a létesítési engedély megszerzése lesz, és 2018-ban lehet a projekt abban a helyzetben, hogy a tényleges munkavégzés megindulhat a Paks II. beruházásban - emelte ki Aszódi Attila.
A cseh nukleáris társaság a Roszatom orosz atomenergetikai konszern támogatásával hétfőn kezdődött három napos - VVER 2016 - nemzetközi atomenergetikai konferencián 17 ország szakértői vesznek részt Prágában, ahol az orosz gyártmányú VVER atomreaktor technológia fejlődését, helyzetét vitatják meg.
A Roszatom adatai szerint a világban 73 orosz típusú VVER nyomott vizes reaktor épült, köztük Pakson is. Ezek közül 58 üzemel. A paksi atomerőmű bővítésében a legkorszerűbbnek számító, új biztonsági megoldásokat tartalmazó 3+ generációs VVER 1200-as típusú reaktorral terveznek.
