A magyar gazdaság egyre jobban teljesít, ez lehetővé teszi olyan új típusú adózási rendszer bevezetését, amely révén versenyképesebbé válnak a hazai vállalkozások - mondta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján csütörtökön Visontán.
A Mátrai Erőmű Zrt.-ben tartott rendezvényen a fejlesztés- és klímapolitikáért, kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár ismertette, hogy kilenc százalékra csökkentették a társasági adót, duplájára növelték a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) bevételi értékhatárát, első lépésként 22 százalékra csökkentették a járulékok mértékét, de a mérséklés tovább folytatódik.
Szabó Zsolt azt is kiemelte, hogy soha nem volt ennyi fejlesztési lehetőség. Ezek között sorolta az alacsony kamatozású hiteleket, a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) visszatérítendő pályázati forrásait, valamint az európai uniós telephelybővítést, energetikai korszerűsítést célzó vissza nem térítendő támogatási formákat. Az államtitkár elmondta: energetikai beruházásokra közel 800 milliárd forint áll rendelkezésre hazai és uniós keretből a napelemparkoktól a távhőberuházásokon át a családi házak, lakások energetikai korszerűsítéséig.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az évnyitón tartott előadásában arról szólt, hogy hatalmas többletkapacitások vannak az oktatásban. Mint mondta, a felsőoktatásban ma 550 ezer diákot lehetne képezni, de 290 ezer alatt van a hallgatók száma, "miközben a kapacitásokat fenntartjuk". A létszám ráadásul 2020-ra várhatóan 250 ezerre csökken. Hasonlónak nevezte a szakképzést, ahol 40 százalék fölötti a többletkapacitás, és problémásnak tartja a felnőttképzést is. Az elnök megfogalmazta: ha egy gyár csak kapacitása 60 százalékát használja, akkor a 40 százaléknyi részt bérbe adják, bezárják, "de valamit tesznek vele, az semmiképp nem megoldás, hogy hosszú távon ezeket fenntartjuk".
Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatósági elnöke ismertette: a társaság, ezer megawattos kapacitásával Magyarország második legnagyobb erőműve, a magyar villamosenergia termelés 20 százalékát adja.
Pakssal együtt a hazai igények 70 százalékát képes kielégíteni, és az árampiac, az energiaárak stabilitását is ez a két cég befolyásolja - tette hozzá a jelenleg német többségi tulajdonban álló cég elnöke, aki elmondta, a 73 százalékos részt most értékesíti a tulajdonos.
A Mátrai Erőmű Zrt. évente 6 milliárd kilowatt energiát visz a piacra, és 9 millió tonna szenet termel ki a visontai és bükkábrányi bányákból. A társaság 2025-ig rendelkezik engedéllyel a jelenlegi berendezésekre. A jövőt illetően dolgoznak a telephely ipari parkként történő fenntartásán, az erőművet ehhez 30 megawattos biomassza blokkal egészítik ki.
Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszámolt róla, hogy a megye népessége évente öt százalékkal csökken, és míg a társas vállalkozások viszonylag stabilak, ez a fogyás az egyéni és a kisvállalkozásoknál is megjelenik. Tájékoztatása szerint rövidtávon három-négyezer munkavállaló hiányzik a Heves megyei munkaerőpiacról.
NGM: Kiemelten fontos a kkv-k versenyképessége
A kormány kiemelten fontosnak tartja a kis- és középvállalati (kkv) szektorral való együttműködést, a kkv-k versenyképességének javulását - mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön. Kifejtette: az elmúlt időszakban számos intézkedés történt a kkv-k fejlődésének segítésére. Ezek közül kiemelte a szektor finanszírozásának és tőkeellátottságának biztosítását. Január 27-től nyolc újabb program indul, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül összességében 416 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és további több mint 200 milliárd forint egyéb pénzügyi eszköz áll majd rendelkezésre. E források alapvető célja, hogy a kkv-k hatékonyságát, termelékenységét, verseny- és exportképességét növeljék. Hamarosan elindul a tőkeprogram is - tette hozzá. A társasági adó, a munkáltatói járulék, a kisvállalati adó (kiva) mérséklése és az áfa alanyi mentesség bevételi határának emelése csökkenti a kkv-k vállalkozói terheit, hozzájárul, hogy adminisztrációjuk egyszerűbb legyen - mondta az államtitkár.
Fontos volt a jogszabályi környezet megteremtése is - tette hozzá. Az új GINOP-pályázatoknál egyszerűsítették a pályázati kiírásokat, könnyítették a pályázatokon való részvételt. A kkv-törvény 2017-től hatályos módosításával a kormányzati feladatok kibővültek a kkv-k hatékonyságának javítására irányuló intézkedésekkel.
A negyedik fontos beavatkozási terület a kkv-fejlesztés ökoszisztémájának megújítása, amelybe a mentor hálózatok működtetése, az inkubáció, a tőzsdére jutásra, illetve tőkefinanszírozásra való felkészítés egyaránt beletartozik. A fejlődési fázis minden szakaszában megvannak azok az eszközök, amelyek segítségével a vállalkozások növekedni tudnak. Azt szeretnék elérni, hogy minél több kkv-ból nagyvállalat legyen - mondta Lepsényi István. Beszélt arról is, hogy a kkv-kat fel kell készíteni az Ipar 4.0 projekt fogadására, a digitalizáció eredményeinek mindennapos alkalmazására. A szaktárca kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kkv-k megismerkedjenek a digitális eszközökkel, saját termelési folyamataikat minél hatékonyabban tudják megszervezni, ennek előmozdítására mintaüzemeket hoznak létre.
Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója kifejtette: a gazdasági civil szervezetek és a vállalati világ is úgy látja, 2017 a kkv-k éve lehet. Beszámolt arról is, hogy a kisvállalati együttműködés és a szaktárca megállapodott abban, hogy a jövőben közösen szervezik a kkv-kat tájékoztató rendezvényeket.
