Bizonyos mértékig magáévá tette a NATO a Velencei Bizottság ajánlásainak tiszteletben tartására vonatkozó magyar követelést a kirekesztő ukrán oktatási törvény kérdésében.
A forrásaink által kiszúrt, a július 11-12-i NATO-csúcstalálkozó után elfogadott zárónyilatkozat hatvanhatodik bekezdése foglalkozik érdemben Ukrajnával. A szokásos panelek puffogtatása és különféle aktuális, a szövetség egészét és Európát érintő kérdések mellett a szövetségi rendszer tagjai néhány sorban állást foglaltak a kárpátaljai magyarokat is érintő, az anyanyelvi oktatást lényegében kivéreztető oktatási törvény kapcsán is. A szövegben a biztonságpolitikai kérdések mellett jelentős helyet kapnak a különféle, európai értékek erősítését szolgáló reformok, a korrupció felszámolásától a demokratikus választási rendszerig, üdvözölve az eddig elért eredményeket, ugyanakkor jelezve, hogy a NATO ennél többet szeretne látni.
Természetesen főként a NATO–Ukrajna védelmi és biztonságpolitika kérdések kapcsán, de további szignifikáns kérdésként megemlítik az oktatási törvényt is, amelynek során a szövetségesek sürgetik Ukrajnát, hogy teljes mértékben hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök mondta a NATO-csúcs végén, hogy értelmezése szerint az ukránokkal fennálló vita lényege a NATO szemszögéből, hogyha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lép vissza a már elért szabályozási szintről, akkor azt be kell tartani, mert ez a NATO komolyan vehetősége szempontjából sem mindegy. Emlékezetes, néhány hete pedig Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tárgyalt Gianni Buquicchióval, a Velencei Bizottság elnökével, és – állítása szerint – megegyeztek abban, hogy Buquicchio szerepet vállal az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban adott ajánlások végrehajtásának ellenőrzésében – az ukránok e tavaly decemberi állásfoglalás nyomán tolták ki elviekben a bevezetés határidejét 2023-ra.
Természetesen főként a NATO–Ukrajna védelmi és biztonságpolitika kérdések kapcsán, de további szignifikáns kérdésként megemlítik az oktatási törvényt is, amelynek során a szövetségesek sürgetik Ukrajnát, hogy teljes mértékben hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök mondta a NATO-csúcs végén, hogy értelmezése szerint az ukránokkal fennálló vita lényege a NATO szemszögéből, hogyha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lép vissza a már elért szabályozási szintről, akkor azt be kell tartani, mert ez a NATO komolyan vehetősége szempontjából sem mindegy. Emlékezetes, néhány hete pedig Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tárgyalt Gianni Buquicchióval, a Velencei Bizottság elnökével, és – állítása szerint – megegyeztek abban, hogy Buquicchio szerepet vállal az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban adott ajánlások végrehajtásának ellenőrzésében – az ukránok e tavaly decemberi állásfoglalás nyomán tolták ki elviekben a bevezetés határidejét 2023-ra.
