Moszkva mindaddig fogja követelni az angliai Salisburyben és Amesburyben elkövetett mérgezésekre vonatkozó tények kiszolgáltatását, amíg London és Washington el nem ismeri, hogy a két ügy egy nagy provokáció része - jelentette Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdán a Kalinyingrád megyei Szvetlogorszkban tartott sajtótájékoztatóján.
"Szakszerűen és világosan fogunk válaszolni a salisburyihez és az amesburyihez hasonló provokációkra, be fogjuk mutatni a tényeket, követelni fogjuk, hogy bocsássák rendelkezésünkre az (ezekre vonatkozó) információt. Mindaddig fogjuk ezt követelni, amíg az Egyesült Államok és Britannia el nem ismeri, hogy ez az egész egy nagy provokáció" - mondta Zaharova.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Moszkva független és átlátható vizsgálatot követel, valamint konzuli hozzáférést a Salisburyben megmérgezett, orosz állampolgárságú Szergej és Julija Szripalhoz. Megfogalmazása szerint az Oroszország ellen a salisbury-i és amesburyi incidens miatt meghirdetett szankcióknak a brit-amerikai "tandem" általi indoklása ugyanúgy hamis tényállításokon alapul, mint két ország 2003-ban Irak ellen végrehajtott intervenciója (amelyet azzal a valótlan állítással igazoltak, hogy Szaddám Huszein rendszerének vegyi fegyvere van).
Zaharova kilátásba helyezte, hogy London és Washington reputációja ezúttal komolyabb veszteséget fog elszenvedni, mint akkor.
Mint mondta, Moszkva számára nem világos, hogy "mi volt az oka az események láncolatának", mert "mindent a mai napig titkosítottak", de nincs kétsége afelől, hogy az egész oroszellenes szándékkal készült. Állítása szerint a két mérgezés ügyében "csaló eszközöket alkalmazó, nagyszabású dezinformációs kampány" zajlik brit és amerikai részről.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került az angliai Salisbury városi kórházába. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.
Június 30-án a Salisburytől 16 kilométerre fekvő Amesburyben eszméletlenül találtak rá egy 44 éves brit nőre és egy 45 éves férfira. A Scotland Yard közölte, hogy őket is Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg, mint Szkripalékat. Szkripalék hosszas kezelés után távoztak a kórházból, de az amesburyi mérgezés egyik áldozata, Dawn Sturgess július 9-én elhunyt.
A rekordméretű, több mint 716 milliárd dolláros amerikai költségvetés elnöki jóváhagyásával kapcsolatban Marija Zaharova pénteken kijelentette: a büdzsé megerősítette azt az irányvonalat, amely "az erő révén törekszik Washington uralkodó szerepének megerősítésére a nemzetközi színtéren". Zaharova az amerikai katonai kiadások szerint a másfél évtizede példátlan mértékű emelése "romboló hatást gyakorol a nemzetközi biztonság mai rendszerére".
Zaharova úgy vélekedett, hogy nem járul hozzá az európai biztonsághoz, sőt, újabb kockázatok forrása, ha a NATO-tagállamok a bruttó hazai termékük (GDP) 2 százalékáig növelik katonai kiadásaikat, és hogy felhívások hangzanak el a védelmi büdzsé a 4 százalékig való felemelésére. A szóvivő szerint a NATO katonai költségvetése már most is több mint a fele a világénak és mintegy 14-szeresét jelenti az orosz ráfordításoknak.
Hangot adott álláspontjának, hogy az önmagát kivételesnek tekintő Egyesült Államok a nemzetközi porondon képtelen volt megbirkózni Superman szerepével. Mert ahelyett, hogy megerősítette volna a békét és a stabilitást a világon, valamint megelőzte volna a konfliktusokat, azoknak száma csak nőtt, intenzitásuk pedig csak növekedett.
Zaharova szerint Washington alaptalanul vádolta meg Oroszországot a Nyitott Égbolt-szerződés megsértésével. Rámutatott, hogy ha Washingtonnak kifogásai vannak Moszkva magatartásával kapcsolatban, akkor azoknak hangot adhatott volna az illetékes nemzetközi intézményekben vagy kétoldalú alapon. Mint mondta, a tényszerű érvelés helyett azonban az Egyesült Államok vagy nyomást akar gyakorolni Moszkvára, vagy indokot kíván teremteni az újabb szankciók bevezetéséhez.
A szóvivő azzal vádolta meg Washingtont, hogy egyoldalú szankcióival meg akarja ingatni a stabilitást Iránban. Zaharova szerint nem Teherán fenyegeti a térség stabilitását, hanem az Egyesült Államok azzal, hogy egyoldalúan felmondta az iráni nukleáris programról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodást.
"Oroszország sohasem avatkozott be Görögország belügyeibe vagy külpolitikájába" - hangoztatta Zaharova a Moszkva és Athén között kirobbant diplomáciai feszültséggel kapcsolatban.
Görögország és Oroszország nemrégiben kölcsönösen kiutasított két diplomatát, miután Athén azt állította, hogy Moszkva megpróbálta aláásni a Macedónia névváltoztatásáról megkötött görög-macedón megállapodást. Az orosz szóvivő kifogásolta, hogy a görög fél a vádját nem támasztotta alá bizonyítékokkal, és reményét fejezte ki, hogy a két fél rövidesen meghaladja majd a "nem normális helyzetet". Hangsúlyozta, hogy az orosz-török együttműködés nem irányul harmadik országok ellen.
Zaharova úgy vélekedett, hogy a Koreai-félsziget ügyében az Oroszország és Kína által javasolt platformon megindult tárgyalási folyamat reális esélyt teremt a regionális rendezésre. Megfogalmazása szerint a helyzet korábbi romlását az okozta, hogy "néhány nyugati ország úgy döntött, a rá jellemző modorban fog rendet teremteni".
