Angela Merkel német kancellár továbbra is ellenőrzött, ütemezett bevándorlást szeretne az ellenőrzés nélküli, tömeges bevándorlás helyett, csak tudja, hogy most nem lenne népszerű ezzel - mondta Kiszelly Zoltán politológus az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.
A Századvég vezető oktatóját a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választással kapcsolatban kérdezték, amelyre készülve a kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) 40 százalékos a népszerűsége.
Kiszelly Zoltán azt mondta: Németországnak továbbra is nagy szüksége van munkaerőre, főként a szolgáltatási és a szociális szektorban, a bevándorlók tömegei viszont már nem a szakképzett középosztályból kerülnek ki, hanem akár még a saját nyelvén is analfabéta rétegből, amely nehezen integrálható.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) azt javasolta, hogy kanadai és ausztrál mintára alkossanak olyan bevándorlási törvényt, amely szerint a hiányszakma, a német nyelvtudás, a gyerek és az integrálódási szándék több pontot érne, és aki elér egy bizonyos ponthatárt, azt befogadnák, aki nem, azt nem. De ez a Merkel-féle politikával teljes szembefordulás lenne - tette hozzá.
A választással kapcsolatban Kiszelly Zoltán azt mondta: úgy tűnik, Merkel elsődleges terve, hogy a jelenleg 7-8 százalékon álló Zöldekkel alakít kormányt. Bár a liberális FDP 2013-as kiesése után újra bejuthat a parlamentbe, a szintén 7-8 százalékos népszerűségű párthoz valószínűleg csak másodsorban fordulna a kancellár a kormányalakítás érdekében - vélekedett. Rajtuk kívül még az Alternatíva Németországnak (AfD) juthat be a parlamentbe, amely most, hogy Németországban éppen lecsengőben van a menekültkérdés, 5-8 százalékon áll - fűzte hozzá.
A török származású választók egyre inkább elfordulnak a német pártoktól
A Németországban élő török származású, választójoggal rendelkező emberek egyre inkább elfordulnak a német pártoktól, mert nem érzik, hogy megértenék őket. A szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson várhatóan magas lesz a távolmaradók aránya a körükben.
A Törökországból származó német állampolgárok hagyományosan inkább a baloldali pártokkal szimpatizálnak, mivel fontos témának tartják a társadalmi igazságosságot. Eddig a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek voltak kedveltek a Németországban élő törökök körében, mivel ők a migráció előnyeit hangoztatták és felléptek a diszkriminációval szemben. A 2015 óta tartó menekülthullámot viszont már a török bevándorlók egy része is kritikusan szemléli.
A közvélemény-kutatók szerint a szeptember 24-ei Bundestag-választáson a török választók szavazatára minden bizonnyal befolyással lesz a közelmúltban kialakult feszültség Berlin és Ankara között, sőt az is valószínűsíthető, hogy magas lesz a távolmaradók aránya a választásra jogoult törökök körében.
A török kormánypárthoz közelálló Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) a keddi német sajtó által idézett országos reprezentatív felmérése szerint a megkérdezett, török gyökerekkel rendelkező választásra jogosultak 15 százaléka egyáltalán nem akar szavazni, 41 százalék pedig még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a voksoláson.
A választáson részt venni kívánók körében a Baloldal (Die Linke) támogatottsága négy, a Zöldeké hat, a Kereszténydemokrata Unióé (CDU) hét, a Német Szociáldemokrata Párté (SPD) pedig 22 százalékos. A kutatásban összehasonlításképp megjegyzik, hogy a legutóbbi európai parlamenti választáson a megkérdezettek 54 százaléka voksolt az SPD-re, 19 százaléka pedig a Zöldekre.
A német pártokból való kiábrándulás egyik oka az lehet, hogy a szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom több mint száz évvel ezelőtti véres fellépést az örmények ellen. Törökország ugyanis következetesen elutasítja ezt a felfogást.
További befolyásoló tényezőnek tekinthető a vita a török politikusok németországi kampánygyűléseiről, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök szemrehányásai, amelyek szerint Németország kurd terroristákat és a tavalyi puccskísérlet támogatóit rejtegeti.
A helyzetet az is bonyolítja, hogy a német politikusok magyarázatai a kialakult feszültségről gyakran el sem érnek a Németországban élő török közösséghez, mivel túlnyomó többségük - még a német politikai helyzetről is - kizárólag török médiumokból tájékozódik. Mindössze egy harmaduk kapcsol át időnként egy német tévécsatornára.
A Németországi Török Közösség (TGD) arra bíztatja választásra jogosult tagjait, hogy ne forduljanak el a német pártoktól, mert véleményük szerint a Németországban élő törökök életkörülményein a török kormány nem tud változtatni. A munkaerőpiaci diszkrimináció, az oktatási rendszer és a lakáspiac problémáival csak helyben lehet megküzdeni. A 80 milliós lakossággal rendelkező Németországban körülbelül hárommillió török él, közülük egymillióan rendelkeznek választójoggal.
