Németország nem hagyja magára Szerbiát az illegális migráció terhével - jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel folytatott megbeszélése előtt.
A kancellár sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Szerbia nagyon sokat tett a menekültek ügyében, de további erőfeszítésekre is szükség lesz. "Sajnos nem az a helyzet, hogy az úgynevezett balkáni útvonalon egyáltalán nincs már illegális migráció" - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy Németország támogatni kívánja a menekültek regisztrációját és ellátását célzó munkában. Angela Merkel kifejezte elismerését a belgrádi vezetés reformtörekvései iránt, mint mondta, az eredményeket az is jelzi, hogy február végén sikerült újabb két fejezetet megnyitni az uniós csatlakozási tárgyalásokon.
A kétoldalú kapcsolatok jelentőségét méltatva kiemelte, hogy 400 ezer szerb él Németországban, Szerbiában pedig már 1,3 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat német cégek, és 370 vállalkozás működik német közreműködéssel, ezek együtt több mint 25 ezer embert foglalkoztatnak.
A kancellár a reformpolitika folytatására bíztatta szerb kollégáját. Mindenekelőtt a jogállamiság erősítésére tett erőfeszítéseket hangsúlyozta. Ezzel összefüggésben "természetesen a sajtószabadság és a szólásszabadság is nagy jelentőséggel bír", de a demokratikus alapelvek tisztelete és a demokratikus intézmények erősítése "nem olyasmi, amit Brüsszel vagy az EU akar ráerőltetni Szerbiára", hanem Szerbia érdeke, és a gazdasági növekedés is mutatja, hogy a demokratikus reformok sikerre vezetnek - fejtette ki a német kancellár. Angela Merkel arról is beszélt, hogy elő kell mozdítani a nyugat-balkáni rendezés folyamatát. Ezt szolgálja a német kezdeményezésre indult Nyugat-Balkán konferencia, amelynek következő tanácskozását nyáron rendezik az olaszországi Triesztben - mondta.
Aleksandar Vucic kiemelte, hogy hazájában mintegy 7500 menekült tartózkodik, ami igen nagy tömeget jelent, de Szerbia "nem panaszkodik, hanem viseli a terhet". Szerbia a "szolidáris és humánus oldalát" mutatja meg a menekültekkel kapcsolatban - mondta a szerb kormányfő. Hangsúlyozta, hogy a szerb gazdaság jó úton halad, az idén is tovább fejlődik, a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékkal növekedhet, a GDP-arányos államháztartási hiány pedig csupán 1,4 százalék lesz a várakozások szerint. A reformpolitika is folytatódik, így a kormány törekszik az igazságügyi rendszer hatékonyságának erősítésére, és ebben is számít Németország és az EU támogatására - tette hozzá.
Aleksandar Vucic aláhúzta, hogy az egész nyugat-balkáni térség a gazdasági növekedés jelentős forrása lehet Európában. A régió országai közötti viszony azonban egyelőre "viharos", de Szerbia az EU és Németország támogatásával mindent megtesz a béke megőrzéséért.
A német kancellár és a szerb miniszterelnök találkozóját eredetileg péntekre tervezték, és azért hozták előre, mert időjárási okok miatt péntekre kellett halasztani Angela Merkel keddre tervezett washingtoni látogatását. A német kancellár köszönetet mondott Aleksandar Vucicnak a rugalmasságért.
Minniti: A korlátlan illegális bevándorlás akadályozza a törvényeset
Olaszországban a korlátlan illegális bevándorlás ellehetetleníti a migráció bármilyen törvényes formáját Marco Minniti olasz belügyminiszter szerint, aki a dél-olaszországi Rignano leégett migránstáborába látogatott kedden. Marco Minniti úgy fogalmazott, hogy Olaszországban a "rossz pénz eltünteti a jó pénzt": olyan határtalan méretű az illegális bevándorlás, hogy lényegében megakadályozza a legális migráció bármilyen formáját. Hozzátette: az illegális bevándorlás ellenőrzése elengedhetetlen a legális bevándorlás garantálásához, amely a munkaerőpiac igényeit törvényes formák között tudja kielégíteni. A belügyi és az agrártárca szerdán ír alá megállapodást az afrikai - és kelet-európai - idénymunkásokat kizsákmányoló dél-olasz "agrármaffia" elleni fellépésről.
A pugliai Rignano táborában 350, többségében afrikai ember élt. A spontán kialakult táborban fa- és alumíniumlemezekből összetákolt bódékban és sátrakban a helyi zöldség- és gyümölcsültetvényeken idénymunkásként alkalmazott külföldiek éltek. A tábor március 3-án leégett, két Maliból érkezett férfi a tűz miatt meghalt. Dél-Olaszországban számos hasonló - a hatóságok szerint helyi bűnszervezetek által működtetett - tábor van, de a rignanói volt az egyik legnagyobb. Az ott tartózkodókat Olaszország más részeibe vitték a tűz után.
Az olasz belügyminiszter kijelentette, úgy gondolja, nincs egyértelmű összefüggés migráció és terrorizmus között, de "nyilvánvaló az összefüggés a migránsok elmaradt integrációja és a terrorizmus között". Korábban úgy nyilatkozott, hogy Olaszország nem tud mindenkit befogadni, aki partjain köt ki. Különbségtételt szorgalmazott a háború és az éhség elől menekülők, ezért menedékjogra jogosultak, valamint az erre nem jogosult, ezért kiutasítandó bevándorlók között.
