Az Egyesült Államok leköszönő elnöke, Barack Obama a feltételezett orosz hackertámadásokra kiutasításokat és további válaszlépéseket helyezett kilátásba, ezek része a Magnyitszkij-lista bővítése is. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a lista kibővítése „újabb lépés az orosz-amerikai viszony szándékos lerontásának irányába”.
Volt NATO-vezér: Az oroszok háborúban gondolkodnak
Richard Shirreff tábornok szerint a Kreml 2014 óta abban a meggyőződésben él, hogy Oroszország háborúban áll, bár hozzáteszi, hogy nem attól tart, hogy orosz katonák masíroznak be Moszkvába, inkább egy „második Jalta” lehetőségétől. A tábornok hozzátette: az egyre erősödő orosz befolyás a Balti-államoknál, valamint Trump azon kijelentései, amelyek szerint „nem szükségszerű”, hogy az Egyesült Államok egy másik NATO-tagországot ért támadás esetén beavatkozna.
„Egy újabb hidegháború a lehető legrosszabb forgatókönyv”
Jeet Heer, a New Republic vezető szerkesztője szerint Trump ugyanazzal kezdi az elnökségét, mint elődei: megpróbálja normalizálni az amerikai-orosz viszonyokat, az pedig, ha eközben egyesek számára úgy tűnik, hogy az amerikai elnök túl közeli viszonyt próbálna kialakítani Putyinnal, nem probléma – sőt, éppen az okozná a tragédiát, ha az orosz elnököt Amerika ellenségeként kezelné.Az amerikai péntügyminisztérium hétfőn emberi jogsértésre hivatkozva több orosz tisztségviselőt is felvett a szankciós listára. A felsorolt nevek között szerepelt Alekszandr Basztrikiné is – az orosz szövetségi Nyomozó Bizottság (SZK) elnökét Vlagyimir Putyin közeli bizalmasának tartják. A szankciók értelmében a felsoroltak nem utazhatnak be az Egyesült Államok területére, illetve vagyonelkobzással is sújtják őket az ország területén.
A Magnyitszkij-listát lehetővé tevő törvényt 2012-ben fogadták el az Egyesült Államokban, és egy gyanús körülmények között elhunyt orosz ügyvéd (vagy könyvelő), Szergej Magnyitszkij nevét viseli.
Az orosz elnöki szóvivő szerint az orosz-amerikai kapcsolatok mélyponton vannak, de Moszkva hajlandó tárgyalni Washingtonnal a kapcsolatok normalizálása érdekében.
A szóvivő az Egyesült Államok belügyének nevezte Barack Obama leköszönő elnök kormányzásának értékelését, ugyanakkor mély sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy éppen az ő idejére esett a kétoldalú kapcsolatok "meglehetősen precedens nélküli, elhúzódó hanyatlásának periódusa".
"Meggyőződésünk, hogy sem a mi érdekeinknek, sem Washington érdekeinek nem felel meg, hogy ez így alakult. Ezzel együtt továbbra is abban bízunk, hogy valamiképp Amerikával sikerül majd kijutnunk a kapcsolatépítés kedvezőbb pályájára" - mondta.
Basztrikin mellett a szankciós listára került Sztanyiszlav Gorgyijevszkij, az SZK egy munkatársa, valamint Gennagyij Plakszin, a 2008-ban megszűnt Unyiverszalnij Bank Szberezsenyij (Univerzális Takarékbank) volt vezetője. A bank a Hermitage Capital körüli korrupciós botrány gyanújába keveredett. A szankciós lista továbbá Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun, a Litvinyenko-gyilkosság két főgyanúsítottjának nevével bővült.
Amerikai hírszerzési vezető: Több forrás tanúskodik orosz hackertámadásról
Újabb büntető intézkedésekről rendelkezhetnek az Egyesült Államokban
Amerikai szenátorok egy csoportja büntető intézkedésekről készül törvényjavaslatot beterjeszteni Oroszország ellen a kibernetikai támadások, Ukrajna és Szíria miatt. A tervezet mögött a szenátus külpolitikai téren befolyásos tagjai állnak: John McCain republikánus, valamint Ben Cardin és Robert Menendez demokrata politikusok, de munkatársaik szerint sok más demokrata és republikánus is csatlakozik hozzájuk, ami előrevetíti, hogy elfogadják a törvényt még Donald Trump megválasztott elnök beiktatása előtt.
A Reutershez eljutott tervezet értelmében a törvény vízummegvonással és a javaik zárolásával sújtana olyan személyeket, akik "jelentős tevékenységet folytattak a kibernetikai biztonság és a demokratikus intézmények megingatása terén", vagy támogatták az ilyen törekvéseket. Szankciókat rónának ki az orosz védelmi és hírszerzési szektor más szereplőire is. Elnöki rendeletből törvénnyé erősítenék Barack Obama elnök múlt hónapban hozott szankcióit, amelyeket az amerikai elnökválasztási kampány orosz befolyásolási kísérlete miatt rótt ki.
A törvényjavaslat kitér Oroszország kelet-ukrajnai és szíriai tevékenységére is, keményebben büntetné a Krím annektálását és Bassár el-Aszad rendszerének megsegítését a szíriai polgárháborúban.
A szenátorok türelmetlensége azóta nőtt meg, hogy az amerikai hírszerzés jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítást adott az amerikai elnökválasztási kampány befolyásolására Donald Trump javára.
A Kelet-Ukrajna, a Krím és Szíria miatt szintén törvénnyé erősítenék Obama elnöknek azt a rendeletét, amelynek értelmében korlátozzák az orosz olaj- és földgázkincs kitermelésében eszközölni tervezett, 20 millió dollárnál nagyobb amerikai befektetéseket.
A szenátorok a javaslat beterjesztését a Trump-kormányzat külügyminiszterének jelölt Rex Tillerson szenátusi külügyi bizottsági meghallgatása elé időzítették. Ez szerdán és csütörtökön esedékes. Tillerson ellen sok törvényhozónak az a kifogása, hogy több évtizedes munkakapcsolatot tartott fenn az orosz kormánnyal az Exxon Mobil olajtársaság vezetőjeként, és kapcsolatot ápolt Vlagyimir Putyinnal is.
