Jó pár évnyi várakozás után végre elkezdték felújítani az erzsébetvárosi Huszár utca 7–9. szám alatt álló nagy múlttal rendelkező épület műemlék védettségű homlokzatát. Az egykori híres sörgyári raktárat, amelyet Friedmann Endre épített át 1935-ben a szecesszió, illetve a felvidéki pártázatos reneszánsz keverékéből kialakított sajátos historizáló stílusban, 2003 tavaszán nyilvánították műemlékké.
Budapest hetedik kerületében, a Huszár utca 7–9. szám alatt található egy épületkomplexum, amely a főváros ipari építészetének egyik különleges emléke. Eredetileg a Haggenmacher Sörgyár, későbbi nevén Dreher–Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde telephelye, raktára és Hági néven elhíresült sörözője volt. Az épület több ingatlan egyesítésével jött létre, és bár a sörgyárhoz tartozott, itt valójában nem főztek sört, a telephelyen csak raktárhelyiségek, illetve lakások voltak.
Az épületeket a svájci származású, igen gazdag ifj. Haggenmacher Henrik 1910-ben vásárolta meg, s egy évvel később egyesítette azokat. A család vagyona leginkább a terménykereskedelemből és malomiparból származó bevételekből halmozódott fel. Gazdagságukat jól illusztrálja, hogy az Andrássy úton saját bérpalotát építettek, illetve, hogy a városban még másik tizenegy bérháznak is a tulajdonosai voltak. Haggenmachernek még az édesapja döntött úgy az 1860-as években, hogy a söriparba is befektet, mivel a 19. század végén dúló európai filoxéravész miatt a bor egyre drágábbá vált, így jelentősen megnőtt a kereslet a sör iránt. A kiváló üzletember más kereskedőkkel együtt vásárolta meg a kőbányai serfőzdét, majd hozta létre belőle az Első Magyar Részvényserfőzdét. Később saját üzletbe kezdett, megvette a Frohner családtól a budafoki serfőzdét, amelyet 1880-ban fia örökölt meg, és amely a legnagyobb sörgyárak egyike lett.
Bár az első világháború után kicsit visszaesett a hazai sörgyártás, a harmincas években újra fellendülés következett, így megalakult a Dreher–Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Részvénytársaság. A Huszár utcai, négy épületből álló komplexum ennek a virágzásnak az eredményeként, 1935-ben egységes utcai homlokzatot kapott, amelynek tervezője Friedmann Endre volt. Az ipari műemlék épület leginkább ettől, a pártázatos reneszánszot megidéző architektúrától vált különlegessé. A városi legendák szerint egyébként a Dreher család nem állt jó kapcsolatban a szomszédos Szent Erzsébet római katolikus templom plébánosával, ezért saját kápolnát építtettek maguknak, ez az oka annak, hogy az épület Rózsák tere felőli részén a bejárat fölött Szűz Mária és a gyermek Jézus szobra látható. A Huszár utca és a Rózsák tere találkozásánál lévő sarkon pedig Szent Flórián szobra áll egy fülkében, aki nem csak a tűzoltóknak, de a sörfőzőknek is a védőszentje. A Hági Söröző fénykorában igen népszerű és hangulatos volt. Épületének utcai front felőli falát egykor 15–18. századi híres vendéglősök portréi díszítették.
A hetvenes években az egyedi homlokzatot és az egykori patinás díszeket szürke mázolattal fedték el, ráadásul később a házakat bérbe is adták, így állapotuk jelentősen leromlott. A Hági Söröző helyét egy igen rossz hírű, Kalóz tanya nevű kocsma vette át. Az épületet szerencsére műemléki hatóságok többszöri közbelépése miatt nem bonthatták le, és hogy ez a későbbiekben se legyen lehetséges, 2003 tavaszán egyedi védettséget élvező műemlék épületté nyilvánították.
Az épületegyüttest 2001-ben a buddhista közösség vásárolta meg, de ekkorra már nagyon rossz állapotban volt. A Gyémánt Út Buddhista Közösség megkezdte az épületek felújítását, de a homlokzat rekonstrukciója mostanáig elmaradt, mivel ehhez különleges engedélyek kellettek. Az utóbbi hetekben azonban végre megkezdődhetett a helyreállítása, így az egykori sörgyári épület hamarosan visszanyerheti eredeti szépségét, amelynek továbbra is része marad majd a Szűz Mária- és a Szent Flórián-szobor is.
