Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezetét. Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője szerint a reformtervezet komoly veszélyt hordoz magában, ugyanis meghívót jelent a migránsoknak Európába.
Az EP szakbizottságának képviselői 43 szavazattal, 14 ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el az uniós menekültügyi rendszer alapjait jelentő új szabályokat. A tervezet a menekültügyi kérelmek gyorsabb elbírálására, a felelősség tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb megosztására irányul szolidaritási alapon.
Kormányszóvivő: a szemünk láttára testesül meg a Soros-terv
A kormányszóvivő szerint "a szemünk láttára" testesül meg a Soros-terv egyik eleme.
Kovács Zoltán az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában ezzel arra utalt, hogy az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszerről szóló dublini szabályozás reformtervezetét.
Nagy erők dolgoznak azon, hogy felső korlát nélküli betelepítés legyen, a szuverén tagállamok hatáskörének egy részét "lopakodó jogalkotással" el próbálják venni - jelentette ki a kormányszóvivő, aki szerint "iszonyatos veszélyei" vannak a javaslatnak.
Kovács Zoltán arról is beszélt, hogy hallatszik Európában a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) sajátos hangja, amely egyenrangú a nyugati államokéval. Leszögezte: ideje lenne véget vetni a kettős mérce gyakorlatának az unióban.
A tervezet a szakbizottság döntését követően az EP plenáris ülése elé kerül, és a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia.
Gál Kinga: Az új migrációs rendelet meghívót jelent a migránsoknak Európába
A képviselő elmondta, a tervezet az unió külső határain fekvő országokat nem ösztönzi a továbbiakban arra, hogy védjék határaikat. Ezen túlmenően arról rendelkezik, hogy ne a belépés szerinti első ország ellenőrizze a jelentkezők nemzetközi védelemre való jogosultságát, hanem előbb ossza szét őket a tagországok között, ahol a nemzeti hivatalok lesznek felelősek a jogosultság megállapítására.
A szabályozás részleteit ismertetve elmondta, amennyiben a menedékkérő esetében nem állapítanak meg biztonsági kockázatot, a menedékkérőnek négy olyan országot ajánlanak fel, amelyek kevés embert fogadtak be. A menedékkérő pedig preferencia alapján - korábban már legálisan az adott országban tartózkodott, diplomát kapott, vagy beszéli az ország nyelvét - önmaga választhat egy-egy célország között.
Az új szabály továbbá a szülő-gyermek viszony helyében kitágította a rokonság fogalmát testvére, nagyszülőre, unokára is. Egy kiskorú további különleges eljárásban részesül - mondta a képviselő.
Gál Kinga ellentmondásosnak nevezte a két intézkedés egyidejű elfogadását, mert az egyik szigorítja a belépést az érvényes iratokkal rendelkező, vízummentességet élvező országokból érkezők esetében. A másik kinyitja a határokat és komoly biztonsági kockázatot jelentve, korlátlanul enged be gyakran okmányok nélküli, ellenőrizetlen belépőket.
Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője szerint központi fontosságú a tervezet megszavazása, ugyanis kezelni fogja tudni a migráció okozta megváltozott körülményeket. A képviselő szerint központi fontosságú a tervezet megszavazása, ugyanis kezelni fogja tudni a migráció okozta megváltozott körülményeket. Az új szabályozás a közös európai teherviselést, a közös európai szolidaritást hangsúlyozza. Nem lezár, hanem szabályozza a lehetséges utakat és az eljárásokat.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelet célja nem a meglévő ellenőrzések gyengítése, hogy bárki akadálytalanul beléphessen Európába. Ellenkezőleg, nagyon fontos szempontok szerinti vizsgálatot ír elő a nemzetközi védelemhez való jogosultság ellenőrzésére. A tervezettel Európa veszélyeket hárít el, szabályozza a viszonyokat, hogy ellenőrizni, irányítani tudja a migrációs folyamatot - húzta alá a politikus.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, hogy határozottan elutasítja a kötelező betelepítés minden formáját, hiszen álláspontja szerint a tagállamok szuverén joga meghatározni, hogy kit fogadnak be területükre.
Véleményük szerint Európa a vesztébe rohan, hiszen egy ilyen befogadó rendszert egyértelmű meghívóként fog értelmezni sok százezer ember a harmadik világból. Elfogadhatatlannak nevezték továbbá, hogy az áthelyezés kötelezettséget nem teljesítő tagállamokat pénzügyileg szankcionálnák mind a strukturális alapok, mind a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) juttatásainak csökkentése révén.
Tajani: Nem volt könnyű kompromisszumra jutni
Nem volt könnyű kompromisszumra jutni a különféle politikai és nemzeti álláspontok között, de az Európai Parlament szakbizottságának sikerült elfogadnia a menedékjog reformjáról szóló szabálytervezetet - közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozóján.
Tajani nyitóbeszédében az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszerre vonatkozó dublini szabályozás reformtervezetével kapcsolatban elmondta, a korábbi rendelet miatt alig néhány tagállam vállalja az abból adódó terhet, hogy a menekültügyi kérelmek legnagyobb részét kezelni kénytelen.
"Ez a rendszer nem csak igazságtalan, de nem is hatékony, amint azt a közelmúltbeli menekültválság is bizonyította" - fogalmazott.
