A devizaadósság csökkentése az egyik olyan hazai eszköz, amellyel a tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági világválságból eredményesen sikerült kilábalni és csökkenteni a jövőbeni esetleges recessziók hatásait.
„A világválság az ingatlanpiacról indult” (Fotó: MH)
A pontosan tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági világválság az ingatlanpiacról indult, amikor az árak növekedése hitelképesebbé tette a lakosságot az Egyesült Államokban. Emellett megjelent az úgynevezett másodlagos jelzálog is, ami azt jelentette, hogy a terhelt ingatlannál nem az aktuális valós, hanem egy árfolyam-növekedés alapján kalkulált összeget vették fedezeti értéknek – magyarázta lapunknak az előzményeket Kecskés András jogász-közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője. Ehhez jöttek hozzá a különböző kockázatos befektetési termékek, a bankok pedig a hitelek nyereségét értékpapírokba fektették. Az ingatlanok árának zuhanásával azonban a fogyasztást pörgető rendszer összeomlott, az állampapírok elértéktelenedtek, a tőzsdék zuhanni kezdtek, cégek sokasága ment tönkre, és sokan vesztették el ingatlanjaikat is.
Itthon az OTP-részvények értéke például a tizedére esett, és 2010-ig nem is volt olyan átgondolt gazdaságpolitika, amely a válság hatásait bármennyire is ellensúlyozta volna, a bankmentő csomag kivitelezhetetlen volt – sorolta Kecskés András. Hozzátette, az adókat növelő kormányintézkedések teljes ellentétben voltak a jegybank inflációcsökkentő törekvéseivel, az adók emelése drágulást és magas inflációt hozott. Miután a magyar jegybank szakszerű irányítás alá került, hozzáláthatott a lakossági hitelállomány és a devizakitettség csökkentéséhez és a laza monetáris politika eszköztárainak alkalmazásához, mindezt pedig átgondolt, a hazai gazdaságnak forrásokat juttató költségvetési politika is erősítette.
A hazai ingatlanpiaci fellendülést támogatta a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) politikája, ez pedig nem csak az ingatlanpiacra van kedvező hatással, hiszen a kapcsolódó területeket, mint például a jogi ügyintézést is erősítette. A jegybank a törlesztőrészletek jövedelmi hányadát meghatározó intézkedéseivel megakadályozza a túlzott eladósodást, ez pedig Kecskés András szerint azért fontos, mert amíg a magyar eladósodottsági ráta húsz-, addig az uniós átlag negyvenszázalékos. Törökország gazdasága pedig azért van veszélyben, mert magas a dolláradóssága, amely deviza most több tényező hatására is erősödhet. Hazánk a devizakitettség csökkentésével előrelátó volt, politikai stabilitása, beárazódása pedig újabb felminősítést hozhat.
