A külföldön élő, választásra jogosult török állampolgárok az ország külképviseletein, valamint a törökországi határátkelőhelyek és nemzetközi repülőterek vámhelyiségeiben hétfőtől már leadhatják le szavazataikat az elnöki rendszer kiterjesztéséről döntő népszavazás keretében.
Törökországban a referendumot április 16-án tartják.
A következő három hét során 57 országban összesen 120 képviseleten voksolhatnak a külföldön élő törökök.
Hétfőn Európa 6 országában: Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Dániában és Svájcban 28 helyszínen nyíltak meg az urnák. Két héten keresztül egészen április 9-éig szavazhatnak az ott lakó törökök. Hollandiában április 5. és április 9. között adhatják le voksaikat.
A magyarországi törökök április 9-én szavazhatnak a budapesti nagykövetségen.
Az Anadolu hírügynökség adatai szerint külföldön jelenleg mintegy 2 millió 927 ezer szavazásra jogosult török állampolgár lakik. Németországban 1 millió 423 ezer török választó él, Franciaországban 323 ezer, Hollandiában 251 ezer, Belgiumban 136 ezer, Ausztriában pedig 107 ezer.
A külföldön élő választópolgárok Törökországban is szavazhatnak, őket április 16-án kora estig várják a kijelölt vámhelyiségekben 6 közúti határátkelőhelyen, 18 nemzetközi repülőtéren és 7 kikötőben.
A szavazócédulákon az elnöki rendszer bevezetését támogató "igen" felirat fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző "nem" felirat pedig barna háttér előtt szerepel.
A Sözcü című ellenzéki - kemalista - napilap értesülése szerint a külföldön élő törökök körében nem készült arra vonatkozóan felmérés, hogy milyen arányban oszlanak meg a szavazatok. Amennyiben a legutóbbi, tehát a 2015. november 1-jei előrehozott parlamenti választások pártpreferencia-eredményét veszik mintának, az igenek aránya 61 százalékra, a nemeké pedig 39 százalékra jön ki - írta az ellenzéki újság.
A referendum miatt az utóbbi időben Ankara éles konfliktusba került több európai uniós tagállammal is. Több ország - köztük különösen Hollandia és Németország - magára haragította Törökországot azzal, hogy nem engedélyezte, hogy török miniszterek kampányrendezvényeket tartsanak a helyi török közösségek előtt.
A Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) egy része által szorgalmazott alkotmánymódosítás következtében kiszélesedne a mindenkori államfő jogköre, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrehozott miniszterelnöki tisztség.
Vizsgálódnak a svájci és a török hatóságok a transzparens miatt
A török és a svájci hatóságok is eljárást indítottak annak a transzparensnek az ügyében, amelyen egy hétvégi berni utcai megmozduláson a török elnök megölésére szólítottak fel. Az isztambuli ügyészség "terrorszervezethez tartozás", az "elnök megsértése" és "terrorista propaganda támogatása" miatt vizsgálódik - jelentette hétfőn az állami Anadolu hírügynökség. A berni ügyészség már vasárnap közölte, hogy eljárást indít a plakát ügyében bűncselekményre vagy erőszakra való nyilvános felhívás miatt. Svájc fővárosában szombaton több ezren tüntettek a törökországi békéért, szabadságért és demokráciáért az elnöki hatalom kiterjesztését célzó április 16-i népszavazásra készülve. Az eseményen egy szélsőbaloldali csoport tagjai egy olyan transzparenst emeltek a magasba, amelyen Recep Tayyip Erdogan török elnök portréja és a halántékának szegezett fegyver volt látható, a kép alatt pedig a következő üzenet szerepelt: "Öld meg Erdogant a saját fegyvereivel!". Svájc ankarai nagykövetének helyettesét szombaton bekérették a török külügyminisztériumba a berni demonstráció miatt, amelyen a betiltott és Törökország, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimbólumai is feltűntek. A török vezetés továbbra is kifogásolja, hogy Európa túl keveset tesz a PKK aktivistái ellen. A csaknem 3 millió, külföldön regisztrált török választópolgár hétfőn megkezdhette a voksok leadását az április 16-i népszavazásra, amelyen az elnök jogköreinek jelentős kibővítéséről döntenek Törökországban. A referendum külföldre tervezett török kampányrendezvényei miatt súlyos feszültség keletkezett Törökország és több európai ország - köztük Németország, Hollandia, valamint Ausztria viszonyában.
