Már a tatárjárás előtt felépült, őrizték itt a Szent Koronát is a mohácsi csata után – az elmúlt nyolcszáz év történelmének számos fordulópontját megélte Füzér királyi és főúri vára. A Zemplénben álló erősség teljes rekonstrukciójára elkészültek a tervek, jelenleg az első ütem építése zajlik.
A várban visszanyeri eredeti alakját a gótikus kápolna, amelyben a leletek alapján készült Zsolnay csempék lesznek a padlón, de a palotaszárny is, ahol pedig az eredeti leltárak alapján készült bútorok között sétálhatnak majd a látogatók. Lapunknak Horváth Jenő, a település polgármestere beszélt a helyreállításról.
A palotarészt is visszaépítik decemberre, a kép bal oldalán emelkednek majd a falai (Forrás: Wikipédia)
Zemplén legkeletibb részén, Kassa közelében magasodik Füzér települése fölött a vár, amelynek teljes rekonstrukcióját tervezi az önkormányzat. Jelenleg a helyreállítás első üteme zajlik tavaly október óta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az önkormányzat Füzéri Várgondnokságának részvételével, mintegy másfél milliárd forintos uniós támogatásból. Amint lapunknak Horváth Jenő polgármester elmondja, a gótikus kápolna, a palotarész és az alsó bástya újjáépítését végzik, a tervek szerint ez év december 31-ig érnek véget a munkák. Az 1676-ban az osztrák hadak által felgyújtott és lakhatatlanná tett vár életre keltésére már 1910-ben történt kezdeményezés – fűzi hozzá a polgármester –, majd a harmincas években a gróf Károlyi-család a várkapun és a kápolnán végeztetett munkálatokat. Azonban a második világháború után megtorpant a helyreállítás, a településvezető szavai szerint a „múltat végképp eltörölni szellemisége miatt”, majd 1977-től mégis feltárások indultak. Horváth Jenő elmondása szerint az önkormányzat kezelésében a rendszerváltás után vált intenzívebbé a kutatás, az elmúlt huszonöt év szinte mindegyikében zajlottak régészeti ásatások, és folyamatos volt a levéltári dokumentumok keresése, a művészettörténeti, belsőépítészeti kutatás. A régészek számos leletet találtak – kályhacsempéket, kőfaragványokat, kelta ezüstpénzeket, császárkori hombárok maradványait, népvándorlás kori emlékeket –, ezek, illetve a művészettörténeti kutatások és építészeti vizsgálatok alapján készülhetett el a teljes helyreállítás terve, amely 2012 őszén kapta meg a műemlékes hatóságoktól a jogerős engedélyeket. Ezzel kapcsolatban a polgármester felidézte, hogy Buzás Gergely, a visegrádi vármúzeum vezetője opponensi véleményében méltatta a terveket, mondván, hogy azok figyelembe veszik a tudományos kutatások eredményeit, egyúttal esztétikailag magas színvonalúak és invenciózusak is.
A rekonstrukció részeként Rudolf Mihály építész tervei alapján, a Laki Zrt. kivitelezésében most elnyeri végső formáját a kápolna: falai, bár álltak, 1998-1999-ben kapott egy vasbeton zárókoszorút és ideiglenes védőtetőt, most helyreállítják a kőfaragványokat és visszaépítik a boltozatát, ennek művészi festése most zajlik – mondja a polgármester. A régészeti leletek alapján a Zsolnay-gyárban újraalkotják az eredetivel megegyező kerámiapadlózatot, de a díszes üvegablakokat is rekonstruálják. A vár többi helyiségében téglapadló volt, ennek másolatát a feltárások eredményeit felhasználva egy kézi téglavetést alkalmazó manufaktúra gyártja le.
Az év végére elkészülő palotarész földszinti és pinceszinti termeiben művészettörténészek felügyelete mellett a 16-17. századból származó, összesen tizennégy várleltár alapján újragyártják a bútorzat nagy részét is: ahogy Horváth Jenő rámutat, nem szeretnének kordonokat és vitrineket, „élő” várat kívánnak bemutatni, ezért a leendő látogatók bátran leülhetnek majd a padokra, székekre, ládákra is. A sör- és borpincékben pedig e két ital középkori, várbeli kultúráját ismerhetik majd meg az érdeklődők. A tetőtérben modern kiállítótermek lesznek, amelyekben három tárlatot rendeznek be. A vár egyik legismertebb eseményét, a Szent Korona őrzését idézik fel – amelyet a mohácsi csata után Perényi Péter koronaőr idemenekített Visegrád helyett – fotókon és ismertetőkön keresztül. Helyet kap egy pénztörténeti kiállítás is, harmadikként pedig a Kárpát-medence középkori várainak ábrázolásait mutatják be Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorának rajzgyűjteményéből válogatva.
A polgármester arról is tájékoztatott, hogy az alsó bástyánál tizenkét méteres országzászlót állítanak, ez a leginkább széljárta hely, és a legmesszebbről látszik. A bástya falára négyszáznyolcvannyolc betű lesz felvésve – de hogy miről „szólnak” majd, azt a településvezető egyelőre nem árulja el, meglepetés lesz a megnyitóra.
Horváth Jenő arra is rámutatott, hogy mivel teljes rekonstrukcióra szóló, részletes tervekkel és jogerős építési engedélyekkel bírnak, kicsit előrébb járnak, mint a közelmúltban elfogadott Nemzeti Várprogramba bekerült erődítmények, feltehetően ezért nem lett a füzéri vár ennek része. A teljes újjáépítéshez egyébként további kétmilliárd forintra lenne szükség. Többek között a várkapitány házát, a teljes gazdasági épületszárnyat – benne a konyhával, sütőházzal – is rekonstruálnák az ágyúbástyával, a kaputoronnyal és a lőréses bástyafallal együtt, a várudvaron pedig színpadot és nézőteret alakítanának ki. A polgármester úgy véli: akár 2016-2017-re is elkészülhetne mindez – szép gesztus volna a kormányzat részéről, ha néhány év múlva itt, a füzéri várban ünnepelhetnék az első, teljes mértékben újjáépített erősséget, hiszen itt jelentették be 2000-ben az akkori Széchenyi-terv részeként az első országos várprogramot.
