A visegrádi együttműködés huszonöt éve sikertörténet, kiállta az idők próbáját, a következő években pedig Közép-Európa szerepe és jelentősége nőni fog - jelentette ki Martonyi János csütörtökön Szegedi Tudományegyetem kerekasztalbeszélgetésén. Konkrét eredményei vannak a visegrádi együttműködésnek, ugyanakkor nagyon sok lehetőség van a fejlődésre, különösen a gazdaság területén - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter.
A V4 fontos szerepet tölt be Közép-Európában
Michal Sewerynski lengyel szenátor, a felsőház emberi jogi bizottságának elnöke kifejtette, a V4 az erős, jól megalapozott együttműködésnek köszönhetően fontos szerepet tölt be Közép-Európában. A politikus rámutatott arra, az EU számára a visegrádi együttműködés nem jelent fenyegetést, segíthet abban, hogy megerősödjön a közösség. A szenátor hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy az EU politikailag, gazdaságilag eltérő országokból áll, éppen ezért néha nagyon nehéz kompromisszumra jutni. A gazdasági eltérések a tagállamok politikai cselekvésében is megmutatkoznak, a gazdag országok időnként olyan döntést hoznak, amelyet a kevésbé fejlett tagállamok képtelenek elfogadni. A V4 nagyon jó lehetőség arra, hogy a tagállamok közös álláspontot dolgozzanak ki, és azt sokkal hatékonyabban érvényesítsék, mint külön-külön tehetnék - tette hozzá. Karel Klíma, a Metropolitan Egyetem Prága professzora közölte, tiszteletben kell tartanunk az Európai Unió iránti kötelezettségeinket, ugyanakkor kommunikálnunk kell érdekeinket a közösségben.
Közép-Európa Európa része, hordozza azokat jellemzőket, mint Európa, csak kicsit sűrűbben - mondta Magyarország korábbi külügyminisztere, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a (Közép-európai) érdekérvényesítés az Európai Unióban címmel a Europe Direct Szeged által a visegrádi együttműködés 25 évéről rendezett konferencián.
Martonyi János az EU-n belüli regionális érdekérvényesítés pozitív példái között a több éves pénzügyi keret kialakítását említette, amely eredményeként egyes közép-európai országok a korábban tervezetnél lényegesen több kohéziós forráshoz jutottak.
Az egykori külügyminiszter szerint az évek során olyan erőssé vált az összetartozás érzése, hogy olyankor is sikerült együttműködni, amikor az objektív érdekek nem feltétlenül estek egybe, mint a közös mezőgazdasági politika esetében.
A professzor a V4-es együttműködés próbatételei közé sorolta az Ukrajnában történteket: az orosz agresszió jelentős megosztó tényezőként merült föl, elsősorban Lengyelország és Magyarország között. Világossá vált, hogy eltérőek az érzékenységek, a történelmi tapasztalatok, akár a közvetlen gazdasági érdekek is, de ezeket át kell hidalni. Hozzátette: az események következtében biztonságpolitikai szempontból azonban a régió felértékelődött.
Martonyi János kijelentette, a nagyon sok negatív következménnyel járó bevándorlási válság a világ számára is bebizonyította, a V4 tagjai összetartoznak, számukra rendkívül fontos az európai identitás, kulturális örökség, melyért készek határozottan kiállni.
A Brexit hatásaként a V4-ek elveszítenek egy szövetségest, de a brit kilépés gazdasági és politikai szempontból is fölértékeli a régiót, és így az egész európai integráció súlypontja egy kicsit kelet felé helyeződik - mondta.
Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban a professzor kifejtette, nagyon valószínű, hogy elindul egy belső differenciálódási folyamat. Közép-Európában az az érdekünk, ez ne forduljon át fragmentnációba, amely falakat emelhet kelet és nyugat, illetve észak és dél közé.
Trócsányi László: A visegrádi országok nem mindig ugyanazt mondják, de hasonló a véleményük
Az igazságügyminiszter a konferencián felidézte, hogy a visegrádi együttműködés megalapításakor, 1991-ben az akkori Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország közös célja volt, hogy egyszerre váljanak az európai integráció részévé. Ma már valamennyien az EU tagjai, és egyaránt úgy döntöttek, csatlakoznak a NATO-hoz és az Európa Tanácshoz is. Hozzátette: vannak, akik egyfajta, az EU-n belüli szeparatizmusnak tartják a V4-es összefogást, pedig hasonló nagyon szoros együttműködés működik a balti országok vagy a Benelux-államok között is. Trócsányi László kitért arra is, hogy a V4 "nyitott klub", nem kizárólagos együttműködés, a tanácskozásokra rendszeresen meghívnak megfigyelő országokat.
A visegrádi országok nem mindig ugyanazt mondják, de - elsősorban a közös történelem miatt - hasonló a véleményük. A kompromisszum eredményeként kialakított közös álláspont pedig különbözhet attól, amit egy-egy ország egyedül megjelenítene - fogalmazott a professzor.
