Szeptember 1-jével elindul a magáncsőd intézménye Magyarországon. Ennek részleteit rendeletben határozza meg az Igazságügyi Minisztérium. Célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő családok és a hitelezők érdekeinek összehangolásával, állami felügyelet mellett valósuljon meg az adósságok rendezése.
A bírósági adósságrendezési eljárás során a családi vagyonfelügyelő és az eljárásban részt vevő felek közötti együttműködés, valamint a törlesztés folyószámláról történő teljesítésének szabályait határozza meg az Igazságügyi Minisztérium (IM) új rendelettervezete, amely tegnap jelent meg a Kormany.hu-n. Mint ismeretes, az Országgyűlés június 30-án fogadta el a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényt. Az eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő családok és a hitelezők érdekeinek összehangolásával, állami felügyelet mellett valósuljon meg az adósságok rendezése.
A rendelet szabályozza majd a családi vagyonfelügyelő és az adós közötti megállapodás kötelező tartalmát. Az adóssal kötött megállapodás főként az adós gazdálkodásának felügyeletét célozza, addig a mértékig, ami szükséges az egyezség vagy a bírósági határozat végrehajtásához. Az adósságok rendezése úgy történhet meg ellenőrzötten és megbízhatóan, ha az adós nyit egy adósságtörlesztési számlát valamelyik pénzügyi intézménynél, és arra utalja keresetét, illetve egyéb rendszeres bevételei közül azokat, amelyeket egy külön kormányrendelet nem von ki az adósságrendezés köréből. Ugyancsak az adósságtörlesztési számlán kell majd kezelni az adós mindennapi megélhetéséhez nem szükséges vagyonának értékesítéséből származó bevételeket is.
Az adósságtörlesztési számla továbbra is az adós számlája, a számlán kezelt pénzeszközök az adós tulajdonát képezik, de az adósságrendezés végrehajtása érdekében a családi vagyonfelügyelő rendelkezési jogot kap, az intézkedéseivel azonban köteles elszámolni. Az adósnak a mindennapi életvezetési kiadásaihoz nyitott fizetési számlájára utalhatók az adósságrendezésbe nem kerülő, kisebb összegű bevételek, továbbá az az összeg is, amelyet az adós a rendszeres havi bevételeiből a saját maga és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetésére és a rezsiköltségekre visszatarthat.
A számla felett az adós megtartja a teljes rendelkezési jogot, de nem tehet olyan kötelezettségvállalást – például hitelkeret vagy hitelkártya igénylését –, amely újabb, kontrollálhatatlan eladósodást indíthatna el.
A rendelet szabályozza majd a családi vagyonfelügyelő és az adós közötti megállapodás kötelező tartalmát. Az adóssal kötött megállapodás főként az adós gazdálkodásának felügyeletét célozza, addig a mértékig, ami szükséges az egyezség vagy a bírósági határozat végrehajtásához. Az adósságok rendezése úgy történhet meg ellenőrzötten és megbízhatóan, ha az adós nyit egy adósságtörlesztési számlát valamelyik pénzügyi intézménynél, és arra utalja keresetét, illetve egyéb rendszeres bevételei közül azokat, amelyeket egy külön kormányrendelet nem von ki az adósságrendezés köréből. Ugyancsak az adósságtörlesztési számlán kell majd kezelni az adós mindennapi megélhetéséhez nem szükséges vagyonának értékesítéséből származó bevételeket is.
Az adósságtörlesztési számla továbbra is az adós számlája, a számlán kezelt pénzeszközök az adós tulajdonát képezik, de az adósságrendezés végrehajtása érdekében a családi vagyonfelügyelő rendelkezési jogot kap, az intézkedéseivel azonban köteles elszámolni. Az adósnak a mindennapi életvezetési kiadásaihoz nyitott fizetési számlájára utalhatók az adósságrendezésbe nem kerülő, kisebb összegű bevételek, továbbá az az összeg is, amelyet az adós a rendszeres havi bevételeiből a saját maga és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetésére és a rezsiköltségekre visszatarthat.
A számla felett az adós megtartja a teljes rendelkezési jogot, de nem tehet olyan kötelezettségvállalást – például hitelkeret vagy hitelkártya igénylését –, amely újabb, kontrollálhatatlan eladósodást indíthatna el.
