A francia államfő hétfőn bejelentette, hogy harmadával csökkenti a képviselők és a szenátorok számát, valamit a jelenleginél arányosabbá teszi a választási rendszert.
"Egy kisebb, de eszközeiben megerősített parlament olyan törvényhozás, ahol a munka folyamatosabb. Egy olyan parlament, amely jobban dolgozik" - fogalmazott másfél órás ünnepi hangvételű programbeszédében az új francia elnök a kongresszus, azaz a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén a versailles-i kastélyban.
A francia elnök jelezte, hogy ötéves mandátumát három elv fogja vezérelni: a hatékonyság, a képviselet és a felelősség, s arra is ígéretet tett, hogy minden évben értékelő beszédet tart a kongresszus előtt a kormányzati munkáról.
Emmanuel Macron szerint "a népképviselet befejezetlen küzdelem" Franciaországban, ezért kampányígéretének megfelelően arányosabbá kívánja tenni a választási rendszert a kisebb pártok demokratikusabb képviselete érdekében, a képviselők és szenátorok újraválaszthatóságának idejét háromra korlátozná, valamint megszüntetné a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróságot (CJR). Elmondta, hogy a közélet megtisztítását és demokratikusabbá tételét célzó intézményi reformok egy éven belül a parlament elé kerülnek szavazásra, de ha szükséges, népszavazást ír ki róluk a köztársasági elnök.
"Azt szeretném, ha a tartózkodnánk a félmegoldásoktól és a kozmetikai átalakításoktól" - hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki szeretne "a franciák és a köztársaság között újrafonni a kapcsolatot, amely a mechanikus hatalomgyakorlásban megkopott". Hozzátette, hogy azokat is szeretné meggyőzni, akik a a tavaszi elnök- és nemzetgyűlési választásokon "finnyáskodva szavaztak bizalmat és azokat is, akik nem szavaztak, s azokat is, akiket a nem hatékony politikai vezetők miatti düh és undor a szélsőséges választások felé vezetett".
Ősszel véget ér a rendkívüli állapot Franciaországban
Emmanuel Macron megerősítette, hogy ősszel feloldja a rendkívüli állapotot, amely a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat óta van érvényben Franciaország teljes területén.
"Visszaállítom a franciák szabadságát a rendkívüli állapot feloldásával ősszel, mert a szabadság egy erős demokrácia létének a feltétele" - mondta. Hozzátette, hogy a rendkívüli állapot feloldását megelőzően a parlament új terrorelhárítási intézkedéseket fog elfogadni.
Az elmúlt másfél év hatodik terrorhárítási törvényében a rendőrség hatásköreinek megerősítését szolgáló intézkedések az elnök megfogalmazása szerint "bírói ellenőrzés alatt, a szabadsághagyományaink és az alkotmányos követelmények teljes és állandó tisztelete mellett" lesznek végrehajthatók.
A parlament hatodik és várhatóan utolsó alkalommal meghosszabbítja júliusban a rendkívüli állapotot november 1-ig, majd annak feloldása előtt az új terrorelhárítási törvénybe beemeli a rendkívüli állapot legfontosabb intézkedéseit, azaz állandósítja a rendőrség különleges jogköreit.
Macron célja az Európa iránti vágy újjáélesztése
Emmanuel Macron azt is mondta, hogy célja újjáéleszteni az Európa iránti vágyat, amely "a bürokratikus túlburjánzásban meggyengülve irányt vesztett".
"A most véget ért évtized kegyetlen évtized volt Európa számára. Válságokat kezeltünk, de közben elvesztettük az irányt" - fogalmazott beszéde végén Emmanuel Macron. "Az európai építkezést meggyengítette a bürokratikus túlburjánzás és az abból fakadó, egyre növekedő szkepticizmus. Én határozottan hiszek Európában, de nem tartom igazolhatatlannak ezt a szkepticizmust" - tette hozzá.
"Egy új vezetői generációnak vissza kell térnie az európai gondolat eredetéhez" - hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron, aki arra kérte azokat az európai országokat, amelyeknek Európa "nemcsak piac, hanem egy olyan közösség, ahol az emberi értékek és a szociális igazság követelményeit előfeltételként ismerik el, hogy fogalmazzanak meg egy határozott projektet és annak megfelelően szervezzék meg magukat". Azt is jelezte, hogy Franciaország kezdeményezőként fog fellépni, s "a következő hónapokban" javaslatokat fog tenni ezen a téren Angela Merkel német kancellárral közösen.
Az 577 képviselő és 348 szenátor közül mintegy ötven, az ellenzéki radikális baloldalról bojkottálta az államfő beszédét, s a versailles-i polgármesteri hivatal előtt tüntetett a szerintük "elnöki monarchia" bevezetése ellen.
Emmanuel Macron a harmadik köztársasági elnök, aki összehívta a kongresszust a versailles-i kastélyba. A jobboldali Nicolas Sarkozy 2009 júniusában a gazdasági válság, míg a baloldali Francois Hollande 2015 novemberében a terrorizmus következményeiről tartott ünnepélyes beszédet a törvényhozás két háza előtt. Az új elnök éves hagyománnyá kívánja tenni ezt a formát a július 14-i nemzeti ünnepen szokásos televíziós interjú helyett, amely már idén is elmarad.
Merényletet tervezett egy férfi Macron ellen
Őrizetbe vett a francia rendőrség egy szélsőjobboldali férfit, aki a nemzeti ünnepen, július 14-én a hagyományos katonai díszszemlén meg akarta ölni Emmanuel Macron államfőt - erősítették meg hétfőn rendőrségi források az RMC rádió értesülését.
A 23 éves férfit június 28-án állították Párizs egyik elővárosában, Argenteuil-ben, s szombaton terrorizmus gyanújával indult ellene eljárás.
A kihallgatáson magát nacionalistának valló férfinak több célpontja is volt, az államfőn kívül "muzulmánokra, zsidókra, feketékre és homoszexuálisokra" akart támadni. A rendőrségnek akkor tűnt fel, amikor videójátékokat népszerűsítő internetes oldalakon próbált meg fegyvert beszerezni. Több internetező is bejelentést tett ellene azon a hatósági platformon, ahol jelezni lehet interneten terjesztett törvénytelen tartalmakat vagy gyanús viselkedéseket.
A rendőrök három konyhakést találtak a gyanúsított gépkocsijában, s a számítógépe átvizsgálása során pedig kiderült, hogy interneten keresett potenciális célpontokat.
A férfinak már volt dolga a rendőrséggel: 2016-ban három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték rasszista gyűlöletkeltés és terrorizmus dicsőítése miatt, miután a 2011-ben Norvégiában 77 embert meggyilkolt neonáci meggyőződésű Anders Behring Breivik tetteit méltatta.
A gyanúsított profilja és terve a hatóságok szerint emlékeztet Maxime Brunerie merényletkísérletére, aki 2002. július 14-én a katonai díszszemle elején Jacques Chirac akkori államfő gépkocsiját vette célba a párizsi Champs-Elysées sugárúton. A szintén szélsőjobboldali mozgalmakkal szimpatizáló, akkor 25 éves támadó egy gitártokba rejtett 22 mm-es karabélyból adott le nem célzott lövést, amitől senki nem sérült meg. A férfit 2004-ben tíz év szabadságvesztésre ítélték, a perében azt mondta, hogy "valami történelmi dolgot" akart végrehajtani, 2009 augusztusban szabadult.
