Az államadósság elmúlt években elértnél erőteljesebb csökkenését prognosztizálja a következő két évtizedre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank szerdán közzétett 20 éves kivetítése alapján a GDP-arányos bruttó államadósság évente átlagosan 1,5 százalékponttal csökken és 2036-ra a bruttó hazai termék 45 százalékára zsugorodik.
A múlt év végi 75,3 százalékos szintről az Európai Unió által elvárt 60 százalékos maastrichti adósságszintet a számítás szerint 2024-ben éri el Magyarország, ami három évvel megelőzi az Európai Bizottság idei Fiskális fenntarthatósági jelentésében prognosztizált időpontot. Az Európai Unió 1/20-os adósságszabálya évente mintegy 0,8 százalékpontos adósságcsökkenést ír elő, ami az adósságráta csökkenésével a horizont végéig fokozatosan mérséklődik, emlékeztet a jelentés.
A technikai kivetítés alapján az alaptörvényben előírt 50 százalékos célérték 2031-re teljesül – hangsúlyozza az MNB. A kivetítés arra épül, hogy a GDP reál növekedése húsz év alatt önmagában 31 százalékponttal csökkenti az adósságrátát, míg az elsődleges költségvetési többlet majdnem 20 százalékponttal járul a GDP-arányos államadósság csökkenéséhez, míg kamatfizetés összesen a GDP valamivel több, mint 20 százalékával növeli az adósságrátát 2036 végéig.
A húszéves adósságpálya felvázolásához a tanulmány azzal a feltételezéssel él, hogy a 2016-ban 1,7, 2017-ben 2,4 százalékos államháztartási hiány 2018 és 2020 között a konvergenciaprogramban vázoltnak megfelelően a GDP 1,5 százalékára mérséklődik, 2021-től pedig ezt az értéket veszi alapul hosszú távon várt költségvetési hiánycélként a kivetítési horizont végéig.
Az MNB szerint a kamatkiadások tartós csökkenése mellett ez az elsődleges egyenlegben enyhe lazítást tesz lehetővé, de azt is megjegyzik, hogy „a konvergenciaprogramban szereplő hiánycélok eléréséhez a gazdaság további dinamizálására, fehérítésére, vagy addicionális költségvetési intézkedésekre lehet szükség”.
A GDP növekedésére szintén technikai feltevést alkalmazott az MNB, amely szerint 2020-ig 3 százalék körül alakul a növekedés üteme, azt követően beáll a jelenleg mintegy 2,5 százalékra becsült potenciális szintre. A gazdaság hosszú távú növekedési üteme azonban megfelelő versenyképességi reformok végrehajtásával tovább növelhető, amit pozitív kockázati pályaként vett figyelembe a prognózis.
„Idén még van mozgástér a gazdaságélénkítésre”
Az idén jelentős mozgástér nyílik a fiskális élénkítésre, de a jövő évi hiánycél elérése csak abban az esetben reális, ha az Országvédelmi alap legalább felét megtakarítja a kormányzat – erre a következtetésre jutott szerdán kiadott fél éves költségvetési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az idénre tervezettnél magasabb, 2017-es 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél eleve gazdaságélénkítő fiskális impulzust foglal magába.
A kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya (ESA-deficit) a GDP 1,6-1,8 százalékos sávjában lehet 2016-ban, ami 100-150 milliárd forintos mozgásteret jelent, tehát a költségvetési törvény elfogadásakor feltételezett 2,0 százalékos GDP-arányos deficitcélnál kedvezőbb hiány alakulhat ki a GDP 0,2 százalékát kitevő, szabad tartalékok teljes elköltése esetén is - állapította meg az elemzés. „Ezt a fiskális mozgásteret ugyanakkor ki is kell használni a gazdasági növekedés fenntartása és gyorsítása érdekében, hogy a költségvetés felől érkező gazdasági impulzus ne legyen kisebb a tervezettnél” – hangsúlyozta elemzésében a jegybank.
A központi alrendszer elsődleges bevételei az MNB előrejelzése szerint a GDP 0,6 százalékával lehetnek magasabbak a költségvetési törvény aktuális előirányzatainál. Az adó- és járulékbevételekből együttesen a GDP 0,2 százalékát meghaladó bevételi többlet elsősorban a szociális hozzájárulási adóból, az egyéni járulékokból és
a jövedéki adókból ered, de további bevételi többlet származik az állami vagyonbevétel (földértékesítés) többletéből, mely a GDP 0,3 százalékát is elérheti.
Az elsődleges kiadási tételekre vonatkozó prognózis a GDP 0,3 százalékával nagyobb kiadási szinttel számol a költségvetési törvény előirányzataihoz képest. Ennek fő oka, hogy a kormányzat várakozásához képest 68 milliárd forinttal magasabb igénybevételre számítanak az MNB-ben a családi otthonteremtési támogatásoknál, ami a GDP 0,2 százalékával nagyobb támogatások folyósítását teszi szükségessé. Emellett az első félévi adatok alapján a költségvetési szervek kiadásait is magasabbra becsülik a törvényi előirányzatnál.
A költségvetési törvény az államháztartás ESA-hiányát 2017-re a GDP 2,4 százalékában határozza meg, ami a hiány 0,4 százalékpontos növekedését jelenti a 2016-os előirányzathoz képest. Az MNB előrejelzése szerint ez akkor elérhető, ha az Országvédelmi alap felét nem használja fel a költségvetés.
Az MNB előrejelzése szerint a központi alrendszer 2017-es pénzforgalmi bevételei csak kismértékben, a GDP 0,1 százalékával maradhatnak el a tervezettől az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból várható alacsonyabb bevételek miatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései, a jövedéki adóból érkező bevételek, illetve a társadalombiztosítási alapok bevételei viszont az MNB prognózisa szerint előirányzatoknál kedvezőbben alakulhatnak.
A jövő évi pénzforgalmi kiadások ugyanakkor számottevően, GDP-arányosan 0,5 százalékkal, mintegy 180 milliárd forinttal alacsonyabbak lehetnek az elfogadott költségvetési törvényben szereplőknél. Az európai uniós programokhoz kapcsolódó kifizetések vártnál lassúbb felfutása miatt 270 milliárd forinttal kevesebb kifizetésre számít a jegybank, mint a költségvetési törvény, de a lakásépítési támogatásoknál 75 milliárddal nagyobb összeget prognosztizál.
