Remekül kezdte a tavaszi idényt Nikolics Nemanja: a Legia Varsó magyar válogatott csatára két gólt szerzett a nyitófordulóban. A lengyel média szerint kínai klubok érdeklődnek a gólerős játékos iránt, s már hétmillió dollárt is ajánlottak érte. Az átigazolási pletykákról is kérdeztük Nikolicsot.
– Hallott a kínaiak ajánlatáról?
– Nem mondanék igazat, ha azt felelném, nem. Sőt, továbbmegyek, voltak konkrét ajánlatok is. De a téli szünetben sok olyan klub neve is felmerült, amely csak úgy megjelent a lapokban, de semmi alapja nem volt a hírnek. Én nagyon jól érzem magam a Legiánál, és ezt elmondtam a klub vezetőinek is.
– El tudja képzelni, hogy a tél végén Kínába szerződjön?
– Amikor leültem a Legia Varsó vezetőivel tárgyalni, elmondtam, hogy a nyárig mindenképpen Varsóban szeretnék futballozni. Azt is megmondom, hogy miért: bajnok és lengyel kupagyőztes szeretnék lenni. És akkor még nem beszéltem a gólkirályságról. Mert mit tagadjam, a magyar után jó lenne a lengyel gólkirályi címet is megszerezni. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, hogy a futball üzlet, s ha a klubvezetés nagyon előnyős ajánlatot kap, akkor mennem kell. Viszont ha rajtam múlik, akkor Varsóban maradok.
– Úgy tudom, az európai góllövőlistán csak argentin Gonzalo Higuaín és az izraeli Eran Zahavi előzi meg?
– Örülök, hogy versenyben vagyok a dobogós helyezésért huszonhárom gólommal. Jó reklám ez nekem, a Legiának és természetesen a magyar válogatottnak is.
– Góllal fejezte be az őszi idényt, gólokkal nyitotta a tavaszt. Mitől van már most ilyen remek formában?
– A Legiával Máltán voltunk edzőtáborban, és kiválóan sikerült a felkészülésem. De hogy ennyi gólt tudok lőni, az remek csapattársaimnak is köszönhető, akik nagyszerű passzokkal hoznak helyzetbe. Örülök, hogy ott folytattam, ahol abbahagytam. De tizenöt bajnoki meccs van még előttünk, és egyértelmű, hogy a tavalyi bajnok Lech Poznantól szeretnénk elhódítani a bajnoki aranyat. Mindössze három pont a hátrányunk.
– Miért cserélték le húsz perccel a vége előtt a hétvégi bajnokin?
– Edzőnk, Csercseszov döntött így, és amikor jöttem le a pályáról, a lelátón több mint huszonötezer szurkoló felállva ünnepelt, vastapssal köszönte meg játékomat. Egy idegenlégiós számára ennél nagyobb öröm nem kell, mint a szurkolók szeretete, hálája. Igyekszem ezután is rászolgálni és meghálálni. Már a mostani, hét végi, Lubin elleni bajnokin.
