A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességén javítani kell. Az utóbbi hat évben már bővült az agrárexport és az élelmiszeripar termelése is nőtt.
Magyarország egy hektár termőföldre vetített kibocsátása kicsivel több mint fele az EU-15-ének, vagyis a régi uniós tagállamokénak, éves munkaerőegységre vetített kibocsátása pedig csak 24 százalék. Termelékenységben tehát van még hová fejlődni. A magyar élelmiszer-feldolgozás hozzáadott értéke 2004 és 2014 között változatlan áron 14,3 százalékkal csökkent, Csehországban 8,5, Szlovákiában pedig 15,9 százalékkal növekedett. Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása erősen koncentrált, az EU-15 az unió mezőgazdasági területének 70,9 százalékán az agrárkibocsátás 83,3 százalékát termelte meg 2014-ben. Az EU-13, vagyis az újabb uniós tagállamok részesedése az unió mezőgazdasági területéből 29,1 százalék, az agrárium munkaerő-felhasználása pedig 49,6 százalék volt 2014-ben, és a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 16,7 százalékát adták – derül ki az Eurostat adataiból. Az EU-13 mezőgazdasági kibocsátása az elmúlt évtizedben a régebbi tagállamokét meghaladó mértékben bővült, de még így is messze elmarad attól a szinttől, amely elvárható lenne a mezőgazdasági területből való részesedése alapján.
Az újak közül Lengyelország, Románia és Magyarország mezőgazdasági kibocsátása a legnagyobb. Együttes részesedésük az EU teljes kibocsátásából 2004 és 2014 között tíz-tizenkét százalék között alakult. A termelés intenzitásában rejlő különbségeket jól mutatja az egy hektár mezőgazdasági területre jutó alapáron számított kibocsátás. A régi tagországok 2014-ben egy hektáron átlagosan 2802 euró értékű terméket állítottak elő, a tizenhárom új tagországban ez a mutató 1330 euró, Magyarországon valamivel magasabb, 1483 euró volt. Az egységnyi munkaerőre vetített kibocsátást vizsgálva még nagyobb az EU-15-ök előnye, mint a mezőgazdasági területre vetített kibocsátásnál. A régi tagországok átlagában egy munkaerőegységre 2014-ben 71,1 ezer euró kibocsátás jutott, az új tagországoknál pedig ennek mindössze az ötöde, 14,2 ezer euró. Az uniós átlag 42,9 ezer euró volt, a tagországok közül Romániában (11,7 ezer euró) találjuk a legalacsonyabb értékeket, Dánia (205,1 ezer euró) pedig az egy munkaerőegységre jutó legmagasabb kibocsátást produkálta. A magyar mezőgazdaság kibocsátása 17,1 ezer euró volt munkaerőegységenként, ami húsz százalékkal magasabb az EU-13 átlagánál, és negyede az EU-15-ök átlagának. A munkaerőegységre jutó kibocsátás 2005 és 2014 között az EU-28 átlagában 1,6-szeresére, Magyarországon is másfélszeresére emelkedett. Ugyanez az érték az EU-13 átlagában kétszeresére nőtt, azaz Magyarországon a munkaerőegységre jutó kibocsátás bővülése lényegesen elmaradt az új tagországok átlagától.
A magyar mezőgazdaság az EU mezőgazdasági kibocsátásának átlagosan 1,8 százalékát, hozzáadott értékének 1,55 százalékát adta az elmúlt öt évben.
A továbblépés iránya egyértelműen a mezőgazdasági alapanyagok feldolgozottsági fokának növelése, ugyanis míg az élelmiszeripar bruttó hozzáadott értéke nálunk az elmúlt néhány évben alig fele volt a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének, addig Ausztriában és Hollandiában ez az érték másfélszeres, Németországban pedig két és félszeres – olvasható a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 2050-ig szóló élelmiszer-gazdasági stratégiai programjában. Az élelmiszertermelés súlyát a nemzetgazdaságban jól mutatja, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalom csaknem felét adja az élelmiszer-kiskereskedelem, ami mintegy négyezermilliárd forintnyi forgalmat jelent. Az agrárexport az elmúlt években nagymértékben bővült, ezáltal az ágazat nemzetgazdasági súlyát jelentősen meghaladó részesedést ért el. A kivitel 2012–2014 között nyolcmilliárd euró körül alakult – 2014-ben 7,7 milliárd euró volt –, amelynek 84,4 százaléka az EU-ba irányult, elsősorban Németországba, Romániába, Ausztriába, Szlovákiába és Lengyelországba. Az agrárgazdaság részesedése a nemzetgazdaság kiviteléből mintegy 9,1 százalék volt.
Magyarország az 5,4 millió hektár mezőgazdasági területével és kétmillió hektár erdejével olyan élelmiszer-termelési potenciállal rendelkezik, amelyet messze nem használ ki – véli az agrártárca. A magyar élelmiszer-gazdaságban a mostaninál – szakmai becslések szerint – hatvan százalékkal nagyobb termelékenység rejlik.
A Földművelésügyi Minisztérium stratégiája szerint a magyar élelmiszeripar fejlődését a szakértelem megerősítése, valamint a kiegyensúlyozott termékszerkezet, továbbá a termelés hozzáadott értékének bővítése és a prémiumtermékek növekvő mértékű előállítása, a versenyképes ár és a disztribúciós lehetőségek fokozott kihasználása jelentheti. Erősebb specializáció, jól szervezett termékláncok és a szállítási infrastruktúra fejlesztése képes megalapozni a termelés hozzáadott értékének és a foglalkoztatás szintjének növekedését.
Huszonnégymilliárd forintos pályázatok
A napokban jelent meg három vidékfejlesztési pályázat, melyek együttes keretösszege közel 24 milliárd forint. Mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók nyújthatják be támogatási kérelmeiket. A kertészeti pályázat munkagépek, eszközök beszerzését, önjáró betakarítógép, illetve traktor vásárlását támogatja. A másik két pályázat a klímaváltozás és a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzésére, illetve a magyarországi erdészeti fafajok meglévő genetikai változatosságának hosszú távú megőrzésére és fenntartására fókuszál.
