Nem jelent meg a francia rendőrségi idézésre, és a későbbiekben sem hajlandó vallomást tenni Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Front (FN) elnöke és államfőjelöltje a párt állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állásainak ügyében - erősítették meg pénteken rendőrségi források a Le Monde című napilap értesülését.
A pártelnököt szerdán idézte be a Párizs közeli Nanterre-ben a korrupcióellenes hivatal kihallgatásra a kabinetfőnökével és a testőrével együtt, de utóbbiakkal ellentétben Marine Le Pen nem jelent meg a rendőrségen. Levélben tudatta a hatósággal, hogy az elnökválasztást követő június 11-én és 18-án esedékes nemzetgyűlési választások előtt semmilyen idézésre nem fog megjelenni. "Az igazságszolgáltatás nem egy hatalom, hanem egy hatóság, amely nem zavarhatja meg (a választásokat) egy nyomozással, amelyet később is le lehet folytatni, és amelyet az elnökválasztási kampány előtt is le lehetett volna folytatni" - mondta még szerdán Marine Le Pen egy interjúban.
Friss felmérés: Macron erősödött a második helyen
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke 26 százalékkal továbbra is a biztos első helyen áll a két hónap múlva esedékes francia elnökválasztás első fordulójának esélyeit mérő felmérésben, miközben a független Emmanuel Macron a második helyen megerősödött 23 százalékkal, a konzervatív Francois Fillon 21 százalékos támogatottsága pedig szintén stabil a harmadik helyen.
A február 21-e és 23-a között 1431 francia választópolgár megkérdezésével az Opinonway közvélemény-kutatóintézet által készített, pénteken nyilvánosságra hozott felmérés részben azután készült, hogy a korábban a jobboldali tábort erősítő Francois Bayrou, a centrista Modem elnöke Macron mellett tette le a voksát.
A 65 éves volt miniszter 2002-ben, 2007-ben és 2012-ben is indult az elnökválasztáson, a második fordulóba soha nem jutott be, de a választóinak adott iránymutatás meghatározónak bizonyult a második fordulóban. A szövetség láthatón lendületet adott Emmanuel Macronnak, a szocialista kormányzat korábbi gazdasági miniszterének, aki a múlt heti kétértelmű megszólalásai miatt a hét eleji felmérésekben megtorpanni látszott, az elmúlt napokban azokban viszont javított egy százalékot és a biztos második helyen áll, miközben Le Pen és Fillon támogatottsága nem változott.
Egy másik, szintén pénteki felmérés szerint a franciák 62 százaléka üdvözölte a "szélsőjobboldal feltartóztatására" kötött "progresszív" szövetséget Bayrou és Macron között.
A negyedik helyen továbbra is a szocialisták megválasztott jelöltje, Benoit Hamon áll 13 százalékkal, őt követi a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon 11 százalékkal. A két baloldali jelölt közötti esetleges összefogásról szóló tárgyalások egyelőre zátonyra futottak, de vasárnap vagy hétfőn folytatódnak.
Ha most tartanák a francia elnökválasztást, a második fordulóban Macron 61-39, míg Fillon 58-42 százalékos arányban aratna győzelmet Marine Le Pen felett.
A Le Monde arra emlékeztetett: Marine Le Pen nem sokat kockáztatott azzal, hogy nem jelent meg a rendőrségen, hiszen európai parlamenti (EP-) képviselőként mentelmi jogot élvez, így nem indulhat ellene eljárás, ellentétben az alkalmazottaival.
A szerdai kihallgatást követően a kabinetfőnök, Catherine Griset ellen bizalommal való visszaélés gyanújával indított eljárást az ügyészség, a testőrt viszont szabadon engedték, nem folytatnak ellene eljárást.
Az Európai Parlament gyanúja szerint Marine Le Pen több év alatt 300 ezer eurót fizettetett ki Brüsszellel az asszisztensének, aki azonban nem a képviselői irodában, hanem az FN-nek dolgozott. Catherine Griset 2010 és 2016 között volt papíron a pártvezér brüsszeli munkatársa, valójában azonban ő Le Pen személyi asszisztense és kabinetfőnöke évtizedek óta. A nyomozás azt vizsgálja, hogy megalapozott-e az Európai Parlamentnek az a gyanúja, miszerint az FN mintegy húsz alkalmazottját, uniós parlamenti asszisztensi szerződésekkel lefedve, brüsszeli pénzekből fizették ki.
Marine Le Pen szerdán egy vidéki látogatásán megismételte, hogy szerinte "üres" az ügy dossziéja. A Francois Fillon konzervatív jelölt családtagjainak állítólagos fiktív parlamenti állásai ügyében indult hasonló ügyészségi vizsgálatra utalva a pártelnök megjegyezte, hogy "a franciák különbséget tudnak tenni a valós ügyek és a politikai összeesküvések között". Szerinte ezzel magyarázható az is, hogy az elnökválasztási esélyeket mérő felmérések szerint - Fillonnal ellentétben - neki az ügy miatt nem csökkent a népszerűsége. Ha most tartanák a francia elnökválasztást, az első fordulóban Marine Le Pen végezne az élen, s jóllehet a második fordulóban vesztésre áll, hátránya napról napra csökken a riválisával szemben.
Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) még tavaly augusztus elején jelezte az Európai Parlamentnek, hogy közel 340 ezer eurót kell visszakövetelni Marine Le Pentől. A testülethez 2015 márciusában fordult az EP, miután kiderült, hogy az FN mintegy húsz olyan embert is foglalkoztat, akik az EP-ben asszisztensként kapnak fizetést, munkavégzésük helye viszont az FN központja, és nem az EP. Az ügyben a párizsi ügyészség december 15-én indított előzetes eljárást hivatali visszaélés, bűnszövetkezetben elkövetett csalás, hamisítás és eltitkolt munka gyanújával.
Marine Le Pen teljes egészében tagadja a vádakat, szerinte ugyanis "lehetetlen megkülönböztetni azt, hogy mi tartozik egy francia politikai személyiség melletti funkcióhoz, és mi a parlamenti asszisztensi munkához". "Minden olyan témát, amely érdekli a franciákat, megvitatnak az Európai Parlamentben" - mondta korábban a tavaszi francia elnökválasztás egyik nagy esélyese.
