Európában 1848-hoz hasonlóan ma is egy birodalmi és a nemzeti eszmerendszer küzd egymással, és az április 8-i választás tétje az, hogy Magyarország bevándorlóországgá, vagy a nemzetállami függetlenség megőrzőjévé válik-e - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
Németh Zsolt: '48, '56 és '89 nemzetét nem lehet egy új globális rendbe sorolni
Németh Zsolt szerint megint vannak, akik új birodalomba, globális rendbe sorolnák be a magyarságot, megfosztva nemzeti szuverenitásától, identitásától, és szabadságától, ez azonban '48, '56 és '89 nemzetével nem fog menni.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szacsvay Imre nagyváradi szobránál, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) központi ünnepi rendezvényén mondott beszédet csütörtök délután. Azt tartotta a 170 éve kirobbant forradalom legfontosabb tanulságának, hogy a magyar nép visszautasítja, hogy a progresszió, az erőszakos külföldi elvárások és diktátumok nevében semmibe vegyék az általa tisztelt hagyományokat. "A magyar nép csak olyan vezetést fogad el, amely a nemzeti felemelkedést, nem pedig egy birodalomnak vagy más idegen erőnek a céljait szolgálja" - fogalmazott a politikus.
Arra emlékeztetett, hogy 1849-ben a nyugati világ rokonszenvvel tekintett a magyarok szabadságharcára, a kor kiemelkedő német, norvég, svéd, amerikai és francia írói, költői írtak a magyar forradalommal rokonszenvező verseket, írásokat. Ezt a rokonszenvet élesztette újra 1956, és ez éledt újjá napjainkban is, amikor Magyarország olyan nemzetközi vitákat folytat, amelyekkel sok szimpátiát és támogatást ébreszt.
A politikus kijelentette, április 8-án a szavazóurnáknál zajlik majd fontos csata, és ebben kiemelkedő szerep jut a választói névjegyzékben szereplő 400 ezer határon túli magyarnak is.
Németh Zsolt szerint az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra azért tud egységesen emlékezni a nemzet, mert a magyaroknak nem a saját uralkodó rétegükkel, hanem egy birodalommal kellett megküzdeniük, és az akkori egymillió magyar család körülbelül felének kötődött személyes élménye a szabadságharchoz.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke az 1848-ban is megnyilvánult magyar-lengyel barátságot idézve jelentette ki: milyen jó is lenne, ha hasonló lenne a viszony a magyarok és románok között.
Úgy vélte, őszinte párbeszéd nélkül nem fog sikerülni a román és a magyar nép történelmi megbékélése. Ennek a párbeszédnek az alapja pedig a magyarság belső önrendelkezése kell hogy legyen. Bármennyire is nehéz a trianoni kereszt, emelt fővel, méltósággal kell továbbvinni, és soha nem szabad helyt adni a gyűlöletnek - fogalmazott. Azt kívánta, hogy a román nép is tudjon túllépni a történelmi félelmeken, és legyen partnere a magyar párbeszédkeresésnek.
Nagyváradon két március 15-i ünnepséget tartottak csütörtökön: az RMDSZ és az EMNP külön ünnepelt.
Szili Katalin: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc modern Magyarországot teremtett
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc modern Magyarországot teremtett, a reformnemzedék nem csak felébresztette a nemzetet, hanem üzenték a mának, hogy szabadság és függetlenség nélkül nincs jövője a magyarságnak - hangsúlyozta ünnepi beszédében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke a csütörtökön rendezett március 15-i ünnepségek Eszéken.
Ezért a jövőért tenni is kell mindig minden időben - tette hozzá.
Mi egy békében élő, kultúrájára büszke, nyelvében élő, identitásában szilárd magyarságot akarunk, olyan nemzetet, mely biztonságban és békében tudja közösségeit - folytatta a miniszteri biztos.
A márciusi ifjak példája minket, kései utódokat is kötelez - mondta.
"Minden tudásunkat a közösség érdekében az alkotásra, szülőföldön boldogulásra, értékeink megőrzésére, szuverén döntéseink vállalására kell fordítani" - szögezte le végül.
Magyarország Eszéki Főkonzulátusa és a Népkör Magyar Kultúregyesület szervezésében az ünnepi program Farkas Béla tárogatós zenés köszöntőjével kezdődött az eszéki Szentháromság téren. Majd ezt követően a résztvevők megkoszorúzták a Népkör székházának falán lévő, Antal Mihály rétfalusi származású 48-as országgyűlési képviselő tiszteletére állított emléktáblát. Antal Mihály a forradalom évében Deák Ferenc mellett ült a magyar nemzetgyűlésben.
Ő volt az első olyan képviselő, akit a magyar Országgyűlésbe nem mint nemest, hanem mint egyszerű polgárt és földművest választották be és két évig szolgálta a hazát és a forradalmat. A magyar Országgyűlés 2005. március 15-én adományozta és avatta fel az emléktáblát, amelyre azóta minden évben az évfordulón friss koszorú kerül.
Több megemlékezés tartottak a Felvidéken
Több megemlékezést tarottak a nemzeti ünnep alkalmából a Felvidéken, köztük a pozsonyi megemlékezés hagyományos helyszínén, a Medikus kertben lévő Petőfi Sándor szobornál is, ahol több százan gyűltek össze csütörtök délután.
A pozsonyi megemlékezést a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok, továbbá Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte. Az emlékezők közt a helyi magyar közösség politikai érdekképviseletének vezetőit, Magyarország külképviseletének tagjait valamint számos ismert közéleti személyiséget is látni lehetett.
A Radnai Béla keze munkáját dicsérő szobornál elsőként Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete mondott beszédet, abban az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot nemzeti identitásunk alapkövének nevezve.
Kiemelte: a 170 évvel ezelőtt történtek nem csak a magyarok életében jelentettek különleges és dicsőséges eseményt, hanem az egész térség: Közép-Európa és egész Európa számára is mérvadóak voltak. Hangsúlyozta: 1848 a régió népei számára mai is példát kell adjon, azért hogy próbáljanak meg a nemzeti kizárólagosság gondolatán a megértés jegyében változtatni, mert különben az előttük álló időkben egyaránt áldozatokká válhatnak.
A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) a megemlékezésen ugyancsak jelenlévő elnöke a rendezvény kapcsán az ünnepről azt mondta: március 15. üzenete ma is az, hogy az embereknek a szabadságért hallatniuk kell a hangjukat és nem szabad a beletörődés útját választaniuk. Menyhárt József az MKP nem sokkal később Galántán kezdődött központi rendezvényén mondott beszédében is azonos gondolatokat hangoztatott.
Még a csütörtöki megemlékezést megelőzően, szerdán este Magyarország külképviseletének fogadásán Áder János magyar államfő által a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magas rangú állami kitüntetéseket is átadtak öt neves felvidéki magyar közéleti személyiségnek tevékenységük elismeréseként.
A magas rangú állami elismeréseket a kitüntetetteknek Pető Tibor nagykövet adta át, Szigeti László volt MKP-s oktatási miniszternek a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, Grendel Lajos, Kossuth-díjas és József Attila-díjas írónak a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, Öllős László politológusnak a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, Jókai Tibornak, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének a Magyar Arany Érdemkeresztjét, Huszár Lászlónak, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatójának a Magyar Arany Érdemkeresztet.
Pásztor: Aki alárendelné a szabadságot, megsérti az ünnep szellemiségét
Aki a nemzeti szabadságot és szuverenitást másnak alárendelné, nemcsak március 15-e szellemiségét sérti meg, hanem a hétköznapokat is sekélyessé, buta egyenletté silányítja - hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke csütörtökön Szabadkán.
A vajdasági politikus március 15-e alkalmából mondott ünnepi beszédében Illyés Gyula szavaival azt üzente: magyarnak lenni vállalás.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a délvidéki központi ünnepségen a szabadság fogalmáról szólva kiemelte, hogy a szabadságtól a legtöbbször apránként, szinte észrevétlenül fosztják meg az embereket, és ez történik most Európában. "Ez történne most velünk is, ha hagynánk" - fűzte hozzá.
