Sarokba akarja szorítani Magyarországot Brüsszel a bevándorlás ügyében, azonban a kormány szövetségesekkel, vagy támogatók hiányában is kitart a korábbi álláspontja mellett - jelentette ki Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján.
MH/Nagy BalázsA kormány fejlesztésre fordítja a költségvetés idei maradványát, nem prémiumokra
A kormány csak fejlesztési célokra fordítja a költségvetés idei maradványát, év végi jutalmakat nem oszt. Lázár János jelezte, hogy a nemzetgazdasági miniszter még nem határozta meg a felhasználható keret nagyságát, ugyanakkor a miniszterelnök asztalán számos nagy projekt támogatási kérelme áll. Kérdésre elmondta, hogy a kormányhivatalok azon dolgozói, akik kiskorú gyermeket nevelnek, alanyi jogon összesen egymilliárd forintot kaptak december 6-án, ahogy húsvétkor is, de egyedi jutalmazás nem volt.
Hendikep a digitalizációban
Lázár János szólt arról is, hogy az állami rezsicsökkentés 1,6 milliárd forintot hagy az embereknél, azonban a hazai digitalizáció még "komoly hendikeppel küzd", fejleszteni kell az oktatás, a gazdaság és a bürokrácia digitális képességeit. Szavai szerint ma 100-ból 20 ügyet intéznek elektronikusan, miközben szerinte 70-80 lenne az ideális.
A minisztert faggatták a nyugdíjasoknak szánt 10 ezer forintos Erzsébet-utalványok kiszállításáról is. Elmondta, hogy Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetője életszerű érveket hozott a járási hivatalok bevonása ellen. Nem jogi, hanem emberi szempontokkal érvelt, amit a kormány elfogadott - magyarázta a miniszter, aki azt is hozzátette, hogy a járási- és kormányhivatalok nap mint nap látnak el hasonló feladatokat, például a tanyák összeírását is ők végezték.
Az uniós források felhasználását vizsgáló bizottságot hoznak létre
A kormány támogatja az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre eseti bizottságot a parlamentben, amely a 2007-13 közötti, illetve az ez utáni uniós források felhasználását monitorozza. Arról is döntöttek, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről egyeztetést kezdeményeznek a parlamenti pártokkal. Elmondta, azokat a javaslatokat is komolyan veszik, amelyek az egyes pályázati felhívásoknál az automatikus támogatási rendszer és a pályázati rendszer normativitásának erősítésére vonatkoznak.
Kormányszóvivő: Magyarország több mint 500 millió eurót költött a határok védelmére
Magyarország az elmúlt időszakban több mint 500 millió eurót költött a magyar és az európai határok védelmére - emelte ki a kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában.
Kovács Zoltán emlékeztetett, a kormány álláspontja az illegális bevándorlási helyzet kezelésére továbbra is az, hogy a külső határokat mindenképpen meg kell védeni, a belső határellenőrzést pedig meg kell szüntetni, vissza kell állítani a szabad mozgás lehetőséget.
Emellett a migránsok kötelező szétosztását el kell utasítani, legfeljebb önkéntes kvótáról lehet szó - fűzte hozzá.
Továbbá a szolidaritás szempontjából minden költséget és elemet figyelembe kell venni, azt is, amit - ha nem is a brüsszeli elvek mentén - a szabályok betartása érdekében tett Magyarország - mondta Kovács Zoltán.
A helyzet rendezését illetően a tagállamok érdeke az lenne, hogy a leggyorsabban a leghatékonyabb megoldásokat találják meg - jegyezte meg. A szóvivő úgy vélekedett, egyre kisebb az esély arra, hogy jelentősebb változtatás történne a kötelező szétosztásról szóló javaslatban, így nagy valószínűséggel nem lesz egyetértés.
Lázár János beszámolt arról, hogy december 5-ig 6853 milliárd forint értékben hirdettek pályázatokat, ez 76 százaléka a rendelkezésre álló keretnek. A miniszter megerősítette, hogy idén 1600-1700 milliárd forint kifizetése várható.
Kérdésre a Nyílt Kormányzati Együttműködés nemzetközi kezdeményezésből való kilépésről azt mondta, az volt a reményük, amikor beléptek, hogy ez egy olyan szervezet, ahol a tagokkal korrektül bánnak, s a magyar kormány elmondhatja saját olvasatát egy-egy ügyben. Kiemelte: egy jelentés akkor korrekt, ha annak a véleményét is leírják, akiről a jelentés szól, ezt a lehetőséget azonban Magyarországtól megtagadták. Megkérdezték arról, elfogadhatónak tartja-e, hogy magáncégek befektetéseit finanszírozza az Eximbank. Azt válaszolta, ha turizmusról és exportról van szó, akkor igen.
Változhat a polgármesterek fizetése
Lázár János tájékoztatása szerint Pintér Sándor belügyminiszter megkezdte a pártokkal az egyeztetéseket, a tervek szerint a főpolgármester miniszteri fizetést, a megyei jogú városok és a kerületi polgármesterek államtitkári fizetést kapnak, s minden más települési vezető bérét ennek egy adott százalékában határoznák meg. Ha egy kistelepülés nem tudja fizetni a polgármestere bérét, akkor a Belügyminisztériumtól megkapják az összeget, ahol pedig van rá lehetőség, ott az adóbevételekből biztosítják azt.
Megegyezés esetén a parlament jövő héten dönthet és januártól életbe lép az új szabályozás, az Országgyűlés december 12-én fejezi be idei munkáját.
A minisztert kérdezték arról, hogy Tőkés László EP-képviselő csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke részt vett az RMDSZ kampányában. Lázár János válaszában kifejtette: ez reálpolitikai és nem érzelmi kérdés, jelenleg egy magyar párt van, amely esélyes a román parlamenti képviseletre. Több kérdés van, amiben egyetértenek, mint amiben nem, ezért az összefogásra kell helyezni a hangsúlyt - tette hozzá.
Kötelező szétosztás és kötelező szolidarítás
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a migránspárti erők áttörésre készülnek az Európai Tanács jövő pénteki ülésén, s két új fogalom is megjelent az uniós dokumentumokban, a kötelező szétosztás és a kötelező szolidaritás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a migránspárti erők áttörésre készülnek az Európai Tanács jövő pénteki ülésén, s két új fogalom is megjelent az uniós dokumentumokban, a kötelező szétosztás és a kötelező szolidaritás. Értékelése szerint Németország és mások a következő hetekben ki akarják kényszeríteni ezekről a döntést. A tárcavezető hangsúlyozta: a kormánynak sem lehetősége, sem szándéka nincs, hogy jóváhagyja a kötelező szétosztást, a kabinet kezét köti a népszavazás eredménye, a parlament és az Alkotmánybíróság döntései, továbbá 2500 önkormányzat határozata. Magyarország azt is kéri, hogy a szolidaritásba számítsák bele a 150 milliárd forintos határvédelmi költséget - erősítette meg.
Lázár János kifejtette, hogy miközben az unió javaslata egy automatikus szétosztásról szól és a jövőbeli megoldásnak is azt tartja, Magyarország úgy véli, hogy nem szabad a migránsokat beengedni az EU-ba, akik pedig bent vannak, ki kell őket vinni és a határon kívül lefolytatni velük szemben a bevándorlási eljárásokat. Mint mondta, a két álláspont között áthidalhatatlan az ellentét.
A kormány a kétnapos kihelyezett ülésén részletesen áttekintette a kockázatokat és a lehetőségeket, a kötelező szétosztás helyett az önkéntes mechanizmus mellett van - mondta. Az Alkotmánybíróság múlt heti állásfoglalására utalva kiemelte, hogy a szétosztás lényegében érinti a szuverenitást, abban Magyarország nem tud részt vállalni.
Oktatási kerekasztalt hoznak létre
A kormány arra kéri Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, szervezzen olyan oktatási kerekasztalt, amelyen a pedagógus érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel közösen áttekintik a PISA 2015 felmérés eredményeit - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. A tárcavezető elmondta: a kihelyezett kormányülésen áttekintették a napokban nyilvánosságra hozott oktatási mérések eredményét. Közölte, a kormány nem kívánja az asztalról lesöpörni az eredményeket, azt szeretnék, ha a kerekasztal-tárgyaláson részletesen áttekintenék azokat, és megkezdődne a diskurzus arról, hogy az oktatás tartalmán, illetve a módszertanon mit kell változtatni. Lázár János hangsúlyozta: nem a pedagógusokon kívánják számon kérni az eredményt, de le kell ülni és beszélni kell róla, és a pedagógus társadalomnak részt kell vennie a vitában. Hozzátette: az iskola nem politikai kérdés, és moderátorként az értelmes szakmai párbeszédhez kívánnak hozzájárulni.
A kormány illetve a miniszter felelősségét firtató kérdésre, azt mondta: nem a tárca vezetője, vagy az oktatási államtitkár áll a katedrán és nem a kormány tagjainak, hanem a gyerekeknek kellett a tesztet kitölteniük. Rámutatott: a kormány a kereteket tudja megteremteni, és ezt megtette. Nem fenntartói és nem finanszírozási kérdésről van szó, az unió legutóbbi jelentése szerint Magyarország többet költ oktatásra, mint az uniós átlag - rögzítette a tárcavezető.
Kitért arra is, hogy a PISA-felmérésben a közép-európai országok átlaga hasonló volt, mint Magyarországé, a lengyelek eredménye ugyanakkor kiugró javulást mutat, az elmúlt években végrehajtott tartalmi reformok nyomán. Megjegyezte: a nemzeti alaptanterv társadalmi vitája januárra várható. A kilenc osztályos általános iskolát firtató kérdésre pedig azt felelte: a következő három évben csak beszélni tudnak erről, nincs realitása a megvalósításnak.
Második alkalommal készült el a jó államról való jelentés
A miniszter beszámolt arról is, hogy megvitatták a jó államról szóló jelentést, amelyet második alkalommal készített el a közszolgálati egyetem. A több száz oldalas dokumentum hazai és nemzetközi adatokat tartalmaz - közölte Lázár János, aki kitért arra is: kiemeltek néhány kérdést, amit alaposan megvitattak. Áttekintették a versenyképességi adatokat - mutatott rá, hozzátéve: hazánk nemzetközi versenyképességi besorolása nem javul, ami nonszensz a jelentősen növekvő GDP és gazdasági bővülés mellett.
A korány minden támogatást megad a metróügyben
Lázár János több kérdést kapott a budapesti metró helyzetéről is. Leszögezte, ha a főpolgármester a kormányhoz fordul, készek segíteni. Jelezte azt is, hogy a fővárosnak, mint üzemeltetőnek a feladata és felelőssége, hogy eldöntse, mi számít krízishelyzetnek, s mikor állít le egy vonalat, a kormány pedig minden támogatást megad.
Méltányos a domaszéki ítélet
Újságírói felvetésre a miniszter kommentálta a domaszéki taxisgyilkos ítéletének enyhítését is. A táblabíróság csütörtöki döntésével jelentősen enyhítette a most negyvenéves Tóth Rolandra első fokon kiszabott életfogytig tartó büntetést. Lázár János azt mondta: az elsőfokú ítéletet tartotta méltányosnak. Kifejtette: a szigorú büntetési tételek híve, még akkor is, ha a bíróságoknak, mint a végrehajtó hatalomtól független hatalmi ágnak az ítéletét tiszteletben kell tartania. Hozzátette: Magyarországon a büntetési tételeket azért szigorították 2010 után, hogy nagyobb legyen a közbiztonság. Szimbolikus ügyekben fontos, hogy a társadalom érezze, hogy nemcsak jog, hanem igazságszolgáltatás is van.
