A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a rendszerváltozás óta soha ilyen alacsony nem volt a munkanélküliség Magyarországon, mint most.
A miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az előírt 98 255-ből 29 144 migránst fogadtak be az EU-ban. Ez azt jelzi, hogy a közös migrációs intézményrendszer bukásra van ítélve - tette hozzá. Lázár János szerint ez válasz az EB újabb, 50 ezer embert érintő, önkéntes alapú elosztási mechanizmusára is. Érthetetlen, hogy miért erőltetik ezt - vélekedett. A miniszter kiállt amellett, hogy a határok megvédése nemzetállami hatáskör, amit komolyan kell venni, minden állam köteles a schengeni kötelezettségeit teljesíteni. Megerősítette: a kormány a következő időszakban nem fog részt venni közös migrációs politikában és "természetesen senkit nem fog betelepíteni Magyarországra".
Soros tervére vonatkoznak a konzultációs kérdések
Az október elején induló nemzeti konzultációról szólva azt mondta: az döntően a Soros György által ismertetett momentumokra vonatkozik. A kérdőív elkészült és hozzáférhető, november elejéig minden magyar háztartásba el fog jutni.
Lázár János kitért arra is: megkérdezte volna az embereket arról is, mit gondolnak, miért ér többet egy gazdag amerikainak a szava az EU-ban, mint egy európai választónak vagy EP-képviselőnek. Ezt egyebek mellett azzal magyarázta, Soros György elképzelései az uniós politikai részeivé váltak, számos EU-s dokumentumba átemelték őket.
Arra a felvetésre, hogy Soros György több elképzelésén is módosított, azt felelte: az üzletember sok helyen, sok alkalommal foglalta össze a vonatkozó terveit, a tartópillérekben pedig semmilyen módosítás nem következett be.
A miniszter a tájékoztatón azt is közölte: Magyarország abban érdekelt, hogy stabil, erős kormánya legyen Németországnak. A német szövetségi parlamenti választási győzelem után gratulált a CDU-nak és a CSU-nak, mondván, a két kereszténydemokrata erő kormányzása alatt a közös értékek fognak érvényesülni.
Közzétették a nemzeti konzultáció kérdéseit
Október második hetében kezdik postázni a kérdőíveket
Október második hetében kezdik postázni a Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdőíveit - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában. Mint mondta, Budapesttel kezdve juttatják el az íveket. Hozzátette: mivel "látszólag elvontabb kérdésről van szó", magyarázatokat is fűztek a felvetésekhez.
Kovács Zoltán hangsúlyozta, ha nem vigyázunk, "fokról fokra beépülhetnek az Európai Unió eljárásrendjébe" a Soros-terv elemei, életveszélyes játéknak nevezve azt, ha illegális migránsok millióit engedik be az EU-ba és valakik ebben látják a jövőt. Más témáról szólva a kormányszóvivő megjegyezte, "szokatlan a magyar politikatörténetben", hogy egy pártnak 1100 saját óriásplakát-helye legyen, megemlítve, "nem a kormánynak van vitája a Jobbikkal, hanem a törvénynek", a kormány és a kormányhivatalok feladata pedig a jogszabályok, köztük a hirdetésekre és a pártfinanszírozásra vonatkozóak betarttatása.
Közzétette a kormány a Facebook-oldalán a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció hét pontból álló kérdőívét, amelyre november 24-ig lehet válaszolni.
Az első pontban arról lehet nyilatkozni, támogatják-e, hogy "Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is". Egy két évvel ezelőtti írására hivatkozva azt írták: Soros hosszú évek óta azon dolgozik, hogy megváltoztassa Európát és az európai társadalmakat. Célját más civilizációs hátterű embertömegek betelepítésével akarja elérni. Terve bemutatásakor így fogalmazott: "az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente". Hozzátették: az Európai Parlament is támogatta az áttelepítési programokat, valamint a bevándorlási útvonalak létrehozását.
A második pont szerint Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt. Megjegyezték: a jól őrzött határok hatékony védelmet jelentenek az illegális bevándorlás ellen. Nem véletlen, hogy a Soros-tervnek fontos célja a határvédelmi kerítések lebontása, így a határ nyitása a bevándorlók előtt. Idézték a milliárdost, aki úgy fogalmazott, hogy "a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt".
A harmadik pont szerint "a Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie". Soros György tavalyelőtti cikkét idézték: "ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani". Megjegyezték: 2015-ben Brüsszelben döntés született arról, hogy első lépésként Magyarországnak 1294 bevándorlót kell befogadnia.
Hozzátették: tavaly a bizottság felső határ nélküli elosztási kvótára tett javaslatot, Soros György javaslatával egybehangzóan létrejön az uniós Menekültügyi és Migrációs Ügynökség, amely tovább gyengíti a nemzeti hatáskört a bevándorlás kérdésében. Ha a betelepítési kvóták életbe lépnek, a magyaroknak már nem lesz beleszólásuk abba, hogy kivel élnek együtt a jövőben - írták.
A negyedik pontban azt lehet véleményezni, hogy "a Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt".
Magyarázatként megjegyezték: Soros szerint az EU-nak "biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket - és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak". Hozzátették: Soros tavaly Brüsszelben azt is javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a közép-európai országoknak járó mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat.
Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért - szól az ötödik kérdés. Hozzáfűzték: Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy "aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása". Az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték - írták.
A hatodik pont: a Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. Ehhez Soros György A nyílt társadalom című könyvét idézték, amely szerint "a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül". Megemlítették: a milliárdos arról is nyíltan beszélt, nem szabad feladnunk meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. Arról is beszélt, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében - írták.
A hetedik pont szerint a Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket. A magyarázat szerint a Soros-terv végrehajtásának legfőbb akadályai azok a kormányok, amelyek kiállnak a nemzeti függetlenség mellett, és fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Soros György ma még azért nem tud évente egymillió bevándorlót Európába hozni, mert vannak olyan kormányok, amelyek tiltakoznak ez ellen - írták.
A magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak, amikor megvédi a határokat és kerítést épít, így nehezítve a Soros-terv végrehajtását. Soros és több brüsszeli döntéshozó ezért támadja hazánkat - említették meg. Jelezték, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítési programban, minden bevándorló után 78 millió forintos büntetést kellene fizetniük. "Ez akkora összeg, amelyért egy magyar munkavállaló évtizedekig dolgozik" - írák.
A kormány helytáll a kórházak adósságért
A magyar kormány helytáll a kórházak adósságért - mondta Lázár János, akit arról is kérdeztek, hogy augusztusra a kórházak adóssága elérte a 35 milliárd forintot. A miniszter közölte, arra lehet számítani, hogy minden lejárt, jogszerű és elismert számlát kifizet az államkassza. Hozzátette: az adósságok kifizetéséről várhatóan az év végén dönt a kormány, attól függően, mennyi lejárt tartozás van.
Lázár Jánost beszélt arról is, hogy védőoltások támogatásával kapcsolatos előterjesztések kerülnek a jövő héten a kormány elé. Hozzátette: szakmai konszenzus látszik arról, hogy kötelező és térítésmentes legyen a bárányhimlő elleni oltás. Elmondta, az agyhártyagyulladás C típusa elleni védőoltás mellett a B típus elleni oltás is ingyenes lehet. Közölte, tárgyalnak a rotavírus és a hepatitis elleni vakcinák támogatásáról is.
A kormányfő múlt heti és közeljövőben esedékes programjairól is beszélt a miniszter
Lázár János szólt Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti és soron következő programjairól is. A kormányfő varsói látogatását a lengyelekkel szembeni kettős mérce elleni kiállással indokolta, a vietnami és szingapúri utat pedig azzal, hogy a magyar vállalkozásoknak piacot szerezzen.
A macedón testvérpártnál, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjánál (VMRO-DPMNE) tett miniszterelnöki látogatást pedig úgy kommentálta: Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy olyan politika érvényesüljön az országban, amely a balkáni migrációs útvonal zárva tartása mellett áll.
Lázár János kitért arra is, hogy Orbán Viktor a hétvégén Erdélybe látogat, ahol jó esély látszik arra, hogy korrekt megállapodás szülessen a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetéről.
Szólt arról is, hogy jó viszonyra törekednek Ukrajnával is, ugyanakkor nem tudják elfogadni, hogy az új oktatási törvény visszavegyen a kárpátaljai magyarság fontos nemzetiségi alapjogaiból. Ez összeurópai ügy - hangoztatta.
A miniszter az őcsényi polgármester lemondásához vezető üggyel kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy érdemes lett volna megbeszélni a helyieknek egymással a dolgokat. Nemmel felelt arra a kérdésre, hogy az utóbbi két év kormányzati kommunikációja feltüzelhette-e az embereket. Azt mondta, szerinte eleve ilyen a magyar társadalom.
Arra a sajtóhírre pedig, hogy ötszáz forintos belépőt szednek egy uniós támogatással épült játszótér használatáért Hajdúhadházon, azt felelte: vizsgálatot rendelt el az ügyben.
