Egész évben gőzerővel zajlottak a tárgyalások a Quaestor-ügyben. Ám az ítélkezési szünetek kivételével heti két tárgyalással haladó pernek még messze a vége.
Idén két tanút hallgatott meg a bíróság: Kámory Ferenc, koronatanú, a Quaestor egykori pénzügyi igazgatója kollégáira tett terhelő vallomást, és nem is került a vádlottak közé, majd őt követte Tóth Ibolya backoffice-vezető tanúmeghallgatása, amely folytatódik a következő évben is. Papp Gábor, Tarsoly Csaba ügyvédje lapunknak elmondta, hogy a bizonyítási eljárásnak még nem látszik a vége, a bíróság informatikai szakértőket hallgatott meg, az okiratok és e-mailek ismertetése kapcsán.
November végén kiderült az is, hogy a Fővárosi Főügyészség ismét vádat emelt az ügyben. A cégcsoport egyik tulajdonosát és a Quaestor irányítását látszólagosan átvevő strómant, Orgován Bélát is közokirat-hamisítás bűntette miatt helyezték vád alá október közepén. Orgován Béla, másodrendű vádlott vállalta, hogy közreműködik abban, hogy őt a Quaestor Invest (QI) ügyvezetőjeként, valamint a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (QPT) vezérigazgatójaként jegyezze be a cégbíróság a közhiteles cégnyilvántartásba úgy, hogy a gazdasági társaságokat ténylegesen továbbra is Tarsoly irányítja majd. Itt viszont hiba csúszott a rendszerbe, ugyanis a stróman büntetett előéletű volt, ráadásul csupán nyolc általánost végzett, így nem rendelkezett megfelelő képzettséggel ahhoz, hogy irányítsa a Quaestor cégcsoport anyavállalatát, illetve leányvállalatát. Ezen túlmenően Orgován vezető tisztségviselői tisztsége egy törvényi kizáró ok miatt – büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt – érvényesen létre sem jöhetett volna. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások időpontja egyelőre ismeretlen. Mint ismert, a Quaestor-ügy 2015 márciusában pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja.
November végén kiderült az is, hogy a Fővárosi Főügyészség ismét vádat emelt az ügyben. A cégcsoport egyik tulajdonosát és a Quaestor irányítását látszólagosan átvevő strómant, Orgován Bélát is közokirat-hamisítás bűntette miatt helyezték vád alá október közepén. Orgován Béla, másodrendű vádlott vállalta, hogy közreműködik abban, hogy őt a Quaestor Invest (QI) ügyvezetőjeként, valamint a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (QPT) vezérigazgatójaként jegyezze be a cégbíróság a közhiteles cégnyilvántartásba úgy, hogy a gazdasági társaságokat ténylegesen továbbra is Tarsoly irányítja majd. Itt viszont hiba csúszott a rendszerbe, ugyanis a stróman büntetett előéletű volt, ráadásul csupán nyolc általánost végzett, így nem rendelkezett megfelelő képzettséggel ahhoz, hogy irányítsa a Quaestor cégcsoport anyavállalatát, illetve leányvállalatát. Ezen túlmenően Orgován vezető tisztségviselői tisztsége egy törvényi kizáró ok miatt – büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt – érvényesen létre sem jöhetett volna. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások időpontja egyelőre ismeretlen. Mint ismert, a Quaestor-ügy 2015 márciusában pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja.
