Körülbelül 40 ezer határon túli választópolgár nem postán kapja meg a szavazólapot is tartalmazó levélcsomagot, hanem a külképviseleteken személyesen veheti át – mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
A Kúria szerint nem jogsértő a kormány népszavazási kampánya
A Kúria hétfői végzésében helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, amely szerint nem jogszabálysértő a kormány népszavazási kampánya.
Az NVB-hez az MSZP alelnöke, Nemény András magánszemélyként fordult a kormány "Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni" plakátjának és hirdetéseinek szövege miatt, mert úgy vélte, a kormány kampánya megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét. Arra hivatkozott, hogy a kampányban a kormány nem vehetne részt, vagy ha igen, akkor legfeljebb semleges pozíciót foglalhatna el. Szerinte a kampányban a kormány valótlanságokat állít a betelepítésről, illetve nem egyértelmű megállapításokat tesz, lényeges fogalmakat mos össze manipulatív szándékkal.
Az NVB a kifogást elutasította. Arra hivatkozott, hogy a kormány - mint kezdeményező - meghatározó szereplője az országos népszavazásnak, így nem lehet pusztán szemlélő vagy semleges résztvevő. A kifogásolt reklámmal pedig az NVB szerint a kormány politikai véleményét fejti ki, azért, hogy a választópolgári akaratot befolyásolja.
Az NVB arra is hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) határozatai szerint a népszavazási kampány alkalmával közzétett plakátok és szövegeik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét élvezik. A kormány plakátjai az általa kezdeményezett népszavazással összefüggő politikai véleményét tartalmaznak, így az a politikai véleménynyilvánítás védelmi körébe tartozik - érveltek.
A Kúria hétfőn elutasította az NVB határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet.
A bíróság internetes oldalán közzétett végzésében a Kúria megállapította: az NVB helyesen jár el, amikor a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a korlátai vonatkozásában a korábbi, a választási eljárások során kimunkált, egymással versengő jelöltekre nézve kidolgozott elvekből indult ki.
A Kúria döntésében irányadónak tekintette a véleménynyilvánítás és tényállítás elhatárolhatóságának kérdésében az Ab korábbi határozatait, amelyek szerint "fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, és a véleménynyilvánítás szabadsága csak az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső megnyilvánulásokkal szemben nem nyújt védelmet".
Hozzátették: "a véleménynyilvánítási szabadságnak a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásának körén belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a kérelmező által hivatkozott bizonyíthatósági teszt (az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény), nem kerülhet sor tényállítás helyes vagy helytelen voltának vizsgálatára".
A bíróság szerint a kormány kampánykijelentéseinek direkt tartalmával szemben az Ab-határozatok nyomán támasztott alapjogi elvárások nem azonosak az objektív tényeken alapuló információkkal, ismeretekkel, adatokkal szemben támasztott köznapi követelményekkel. Ennek következtében a kormánynak a választási kampánya részeként elhangzó kijelentései legfeljebb orientálnak, de nem informálnak, így a "városnyi", az "illegális", a "menekült/migráns" kifejezések helyes vagy helytelen voltára vonatkozó elemzés sem lett volna elvégezhető. Az Ab-határozatok alapján a kormány politikai véleményével kapcsolatban a Kúria sem vizsgálhatta érdemben, hogy a kifogásolt közlés egészben vagy részben tényállításnak minősül-e, és ha igen, akkor megalapozott-e - szögezték le.
A bíróság szerint a tényállítások vizsgálhatósága hiányában nem állapítható meg, hogy a kormány a "Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni." szövegű, a politikai kampány eszközéül szolgáló plakátokkal és hirdetésekkel nem jóhiszeműen és nem rendeltetésszerűen járt el.
A Kúria végzése jogerős.
Pálffy Ilona elmondta: elsősorban ott kérték a választópolgárok, hogy ne postán küldjék ki nekik a levélcsomagot, ahol tiltják a kettős állampolgárságot, de Erdélyben Csíkszeredán és Kolozsváron is sokan a külképviseleten kívánják átvenni a levélcsomagot. Erre szeptember 19-étől lesz lehetőségük.
Az NVI elnöke elmondta: a levélcsomagban egy tájékoztatót találnak, valamint egy azonosító nyilatkozatot, amelyet összevetnek a választópolgárnak a nyilvántartásban szereplő adataival. A nyilatkozat csak akkor érvényes, ha azt a választó aláírja. A levélcsomag tartalmazza a szavazólapot, valamint a kis borítékot a szavazólapnak, illetve a nagy borítékot a szavazólapot tartalmazó borítéknak és a nyilatkozatnak.
Amennyiben a választó postán adja fel szavazatát, úgy annak október 1-jén éjfélig meg kell érkeznie az NVI-be. Lehetőség lesz a szavazat leadására a külképviseleteken is.
A beérkezett levélszavazatok nyilatkozatainak feldolgozását a voksolás előtt öt nappal kezdi meg az NVI - folytatta. Ez azt jelenti, hogy felbontják a nagy borítékokat és a nyilatkozatok adatait összevetik a nyilvántartásban szereplőkkel. A szavazatokat tartalmazó borítékokat csak a szavazás befejezése, vagyis október 2-án 19 óra után kezdik felbontani. Miután a külképviseletekről is beérkeztek a szavazatok, azokat is megszámlálják és hozzáadják az országos összesített eredményhez.
Pálffy Ilona a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra is kitért: az a határon túli magyar, aki még nem regisztrált, de szeretne részt venni a kvótareferendumban, szeptember 17-éig még regisztrálhat online, a valasztas.hu-n.
Önálló, egy hónapos kampánnyal buzdít a távolmaradásra a DK
Önálló, a többi ellenzéki párttól független egy hónapos népszavazási kampányra készül a Demokratikus Koalíció szeptember 2-től, amelynek során végig arra buzdítanak, hogy a szavazók maradjanak távol az október 2-i referendumtól. A DK - saját számításai szerint - tízmillió forintból gazdálkodik, amelyből 500 óriásplakátot és százezer kisebb plakátot helyeznek ki, miközben Facebook-kampányt is indítanak, valamint utcai kitelepülésekre, több nagy rendezvényre és országjárásra is készülnek.
A párt ügyvezető alelnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy október 2-án Magyarországon "EU-ellenes álnépszavazást" tartanak egy "hazug kérdéssel", amelynek az az egyetlen célja, hogy felhatalmazást adjon a kormánynak az unióból való kilépésre. Molnár Csaba kijelentette: ők viszont meg akarják értetni a választókkal, hogy a távolmaradás is szavazat, mert aki távol marad, az az ország uniós tagságára szavaz.
A DK kampányának költségek körülbelül tíz millió forintra rúgnak, amit a párt saját forrásaiból, illetve a tagok és támogatók adományaiból gyűjtenek össze. Ha további támogatásokat kapnak, akkor a kampány költségei is növekednek - tette hozzá.
A kampánynyitó rendezvényt szeptember 2-án tartják majd Budapesten, a Zsófia rendezvényhajón, az eseményen Gyurcsány Ferenc pártelnök is beszédet mond - közölte az EP-képviselő. Emellett szeptember második felében Londonban is kampányolni fognak - mondta.
A kampányzárót október 1-jén rendezik, amikor élőlánccal körbeveszik a Parlamentet, október 2-re pedig egy "meglepetés rendezvénnyel készülnek" - jelentette be a politikus. Hozzátette, hogy a kampánynyitón és a kampányzárón is várhatóak meglepetések, mert az egy hónap alatt összességében hat-hét "meglepetéselemmel készülnek".
A kampány során a DK az október 2-án "Maradj otthon, maradj Európában!" illetve a "Ne menj el a Fidesz Európa-ellenes álnépszavazására!" szlogeneket fogja használni.
A párt óriásplakát-kampánya szeptember 15-től indul - közölte, indoklásként kiemelve, nem tudnák az egész hónapos hirdetést kifizetni. A párt körülbelül 500 óriásplakátot helyez ki országszerte, amelyeken Gyurcsány Ferenc pártelnök mellett Molnár Csaba és EP-képviselőtársa Niedermüller Péter lesz majd látható. Emellett százezer kisméretű, kiragasztható plakátot is készítenek - sorolta Molnár Csaba.
Dömötör: A népszavazás pártok felett álló nemzeti ügy
Pártok felett álló nemzeti ügynek nevezte az október 2-ai kvótareferendumot Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, aki azt várja a távolmaradásra buzdító DK-tól, hogy tudassa: támogatja vagy ellenzi Brüsszel bevándorláspolitikai terveit.
Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke hétfőn jelentette be: pártja szeptember 2-ától önálló, a többi ellenzéki párttól független, egy hónapos népszavazási kampányra készül, amelynek során végig arra buzdít majd, hogy a szavazók maradjanak távol az október 2-ai referendumtól.
Dömötör Csaba ezt újságíróknak úgy kommentálta: a DK is beállt azok sorába, akik megpróbálják ellehetetleníteni a referendumot, pedig sorsdöntő kérdésről van szó, ugyanis Brüsszel bevándorlók ezreit akarja Magyarországra telepíteni. Az államtitkár szerint "a népszavazás a legjobb módja annak, hogy nemet mondjunk erre".
A népszavazás pártok felett álló nemzeti ügy, "nem a belpolitikai csatározásokról szól, hanem arról, hogy meg tudjuk-e védeni közösségeinket, kultúránkat" - mondta.
Emellett a kényszerbetelepítésnek súlyos biztonsági kockázatai is vannak, amelyeket nem lehet és nem is szabad felvállalnunk - tette hozzá Dömötör Csaba.
Közölte, azt kérik a DK-tól, adjon őszinte választ arra az egyszerű kérdésre, hogy "igen vagy nem, támogatják-e vagy sem Brüsszel terveit".
Aktivistáik egy hónapra kitelepülnek az utcákra, a pultjaikon a "Ne menj el Orbán álnépszavazására" felirat szerepel majd - ismertette a további részleteket. A pultoknál szórólapokat osztogatnak valamint aláírásokat is gyűjtenek majd ahhoz az állításhoz, mely szerint: "Nem támogatom, hogy az Orbán-kormány kiléptesse Magyarországot az Európai Unióhoz" - jelentette be.
A DK vezető politikusai is országjárásra indulnak, nem lesz olyan választókerület, ahol nem jelennek meg - emelte ki Molnár Csaba. A budapesti kampányrendezvények nagyobbik része, amelyeket Gyurcsány Ferenc tart majd, nem hagyományos fórumokra, hanem úgynevezett "utcai fogadóórák" lesznek - közölte.
A Facebook-kampányról beszélve hangsúlyozta, hogy csak a parlamenti frakciókkal rendelkező pártok hirdethetnek a televízióban, ezért a DK számára csak az internetes felület maradt. A párt három kampánykisfilmet illetve egy a pártelnök részvételével készített filmet tesz majd közzé az interneten - mondta az alelnök, aki arra is kitért, hogy egy stúdióban jelenleg is dolgoznak a kampánydalukon. A Facebook-on is gyűjtenek aláírásokat, amelynek során arról várnak véleményt, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek le kell-e mondania, ha a referendum érvénytelen lesz - mondta az alelnök.
A mérhető támogatottsággal rendelkező demokratikus ellenzéki pártok ugyanazt gondolják, hogy távol kell maradni a referendumtól - felelte arra a kérdésre, hogy miért nem folytatnak közös kampányt. Hozzátette, hogy meglátásuk szerint ha ugyanazt gondolják és ugyanazt mondják a témáról, akkor több emberhez juthatnak el, ha mindenki külön kampányol.
Molnár Csaba a sajtótájékoztatón nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy nem közvetít-e rossz üzenetet, ha az ellenzéki pártok vezetői nem jelennek meg egy közös színpadon. Indoklásként hozzátette, van néhány olyan kampányelem, amit egyelőre nem szeretne elmondani. Csak az MSZP és a DK által kötött megállapodásra hívta fel újra a figyelmet, amely szerint a szocialisták a DK október 1-i, míg a DK-sok az MSZP október 2-i eseményére mozgósítja saját szimpatizánsait.
