Kurz: Nem szabad beengedni az Európai Unióba az illegális migránsokat

Frontex: Nem lesz idén változás a líbiai partokról érkező migránsok számában

Külföld
  • 2017.02.15. - 13:42

Nem szabad beengedni az Európai Unióba az illegálisan érkező embereket, és a Görögországban tartózkodó menekülteknek is mind távozniuk kell - mondta az osztrák külügyminiszter egy szerdai német lapinterjúban, amelyben arról is beszélt, hogy irányváltásra van szükség az Oroszország elleni szankciók ügyében, a büntetés helyett az ösztönzésre kell építeni.

Frontex: Nem lesz idén változás a líbiai partokról érkező migránsok számában
Arra kell készülni, hogy nem lesz idén változás a líbiai partokról Európába érkező bevándorlók számában. Ugyan tavaly jelentősen enyhült a migrációs nyomás 2015-höz képest, összességében továbbra is kihívást jelent az uniós külső határok helyzete - áll az EU határvédelmi ügynökségének (Frontex) szerdán közzétett jelentésében. Tavaly "mindössze" 382 ezer migráns érkezett illegális úton Európába az azt megelőző évben regisztrált több mint egymillióval szemben, de ez a szám még mindig magasabb, mint 2010 és 2014 között bármikor volt. A csökkenés az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás és a nyugat-balkáni útvonal lezárásának az eredménye - mutatott rá a Frontex. A menekültek és migránsok túlnyomó többsége Olaszországba és Görögországba érkezett, mindkét országban nagyjából 180 ezren értek partot. Görögországban a bevándorlók 80 százalékát az Ankarával márciusban megkötött egyezményt megelőzően regisztrálták. Olaszországban tavaly 17 százalékkal emelkedett a migránsok száma, és már a harmadik egymást követő évben haladta meg a 150 ezret. Az úgynevezett nyugat-mediterrán útvonalon át Spanyolországba érkezők száma eközben átlépte a 10 ezret, ami 46 százalékos növekedést jelent. Magyarországon több mint 25 ezer illegális határátlépést regisztráltak tavaly Szerbia felől a hatóságok, ami ugyanakkor jelentősen kevesebb, mint a 2015-ös 200 ezer körüli szám ugyanezen a határszakaszon. Az uniós tagállamok 2016-ban 176 ezer jogosulatlan menedékkérőt toloncoltak haza, akiknek a többsége a nyugat-balkáni országokból érkezett. A Közel-Keletre ennél jóval bonyolultabb visszaküldeni embereket, a folyamat meglehetősen lassú a Frontex szerint.

Sebastian Kurz a Die Welt című lapban közölt interjúban hangsúlyozta, hogy az uniós határvédelmi szervezet megerősítése ugyan helyes lépés, de ha tevékenységének az a célja, hogy kimentse az embereket a Földközi-tengerből és minél gyorsabban eljuttassa őket Közép-Európába, akkor nem csökken az Észak-Afrikából az EU felé irányuló migráció, és nem csökken a halottak száma sem a tenger hullámsírjában.

Róma az uniós külső határok védelmét szorgalmazta

Az Európai Unió (EU) külső határainak védelmét, valamint a menedékkérőknek Olaszországból az EU-tagállamokba történő áthelyezését szorgalmazta Marco Minniti olasz belügyminiszter szerdán a migrációról tartott parlamenti beszámolójában.

Az olasz belügyi tárca vezetője a római parlament Schengen-bizottsága előtt hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam a Szíriában és Irakban elszenvedett vereségek miatt katonailag ugyan meggyengült, de ettől kiszámíthatatlanabbá is vált, és újabb terrorista-támadásokkal válaszolhatna Európa-szerte idegen harcosok bevetésével.

Marco Minniti a tunéziai Anis Amri, a decemberi berlini kamionos merénylet elkövetőjének példáját hozta fel, akit Milánó utcáin lőttek le a rendőrök. Az olasz belügyminiszter kijelentette, Európában "a személyek és áruk szabad mozgása érdekében komoly és szigorú politikára van szükség a külső határok ellenőrzésének megerősítéséhez". Marco Minniti emlékeztetett, hogy Európa külső határának számítanak az olasz tengerek is, amelyeken európai parti határőrség létrehozását szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy a dél-olaszországi partokra érkező migránsok kilencven százaléka Líbiából kel útra, de egyetlen líbiai sincsen közöttük. Megjegyezte, hogy Olaszországnak nincs felhatalmazása, hogy egységeivel a líbiai vizeken lépjen fel. Hozzátette: a migráció jelenségének kezeléséhez alapvető az afrikai országok fejlődésének segítése.

Törökországban jelenleg több mint 3,5 millió bevándorló tartózkodik
Törökországban jelenleg több mint 3,5 millió bevándorló és menekült tartózkodik - mondta Süleyman Soylu belügyminiszter szerdán. Az Anadolu állami hírügynökség jelentése szerint beszámolt arról, hogyTörökország eddig 3 551 078 embert fogadott be. Soylu szerint ez a szám legalább háromszor annyi, mint ahány migránst az EU tagországai együttesen beengedtek a területükre. A miniszter úgy tudja, hogy az EU összesen 866 831 szíriai bevándorló menekültkérelmét fogadta el. Összehasonlításként rámutatott: míg Törökország lakossága 80 millió, az Európai Unióban több mint 500 millióan élnek. A bevándorlás ügye Törökország számára "lelkiismereti" kérdés - tette hozzá, kiemelve, hogy a török közintézmények, a civilszervezetek és az állampolgárok már több mint 25 millió dollárt költöttek a menekültekre a szíriai válság kezdete óta. Soylu úgy fogalmazott: nyugati barátaival ellentétben Ankara nem csak akkor eszmélt rá felelősségére, amikor 2015 szeptemberében a 3 éves szír kisfiú, Aylan Kurdi holttestét Bodrum partjaira mosta ki az Égei-tenger. A miniszter utalt egy jelentésre, amely szerint az egyik európai országban a menekültek 89,2 százalékát rendőri erőszak fenyegeti, de olyan ország is van, ahol lefoglalják sátraikat és takaróikat, és mínusz 5 Celsius-fokban hagyják őket  halálra fagyni. Süleyman Soylu elmondta: Ankara 145 ország 52 ezer szélsőséges állampolgárának beutazását tagadta meg, továbbá kiutasította területéről 99 ország 4369 szélsőséges állampolgárát.

Az olasz belügyminiszter "elégtelennek" nevezte a menedékkérők áthelyezésének eddigi ütemét Olaszországból más EU-tagállamokba. Elmondta, hogy 2015 őszén Róma és Brüsszel mintegy negyvenezer menedékkérő relokációjában állapodott meg két év alatt, de ezekből mostanáig csak 3200-an tudtak elindulni Olaszországból. Marco Minniti hangsúlyozta, hogy az áthelyezések kötelezőek az EU-tagállamok számára.  Kiemelte, hogy a római kormány legújabb rendelkezései értelmében szigorítják a menedékkérelmek elbírálását és felgyorsítják az illegális bevándorlók hazaszállítását Olaszországból. Utóbbihoz minden olasz tartományban egy-egy kiutasító központot állítanak fel, de ezeknek még helyet kell találni - ismerte el az olasz belügyminiszter.

Szófia uniós forrásokból bővíti a török-bolgár határon telepített megfigyelési rendszert

A bolgár ügyvivő kormány szerdán döntést hozott arról, hogy európai uniós forrásokból kibővítik a bolgár-török határon kiépített integrált megfigyelési rendszert, amelyet nemzeti jelentőségű objektumnak nyilvánított. A kormány sajtóirodájának közleménye szerint erre a célra 17,8 millió eurót (mintegy 5,5 milliárd forint) fordítanak az Európai Unió belbiztonsági alapjának forrásaiból. Az integrált megfigyelési rendszert szenzoros érzékelő berendezésekkel bővítik és támogatják - olvasható a közleményben. A projektnek a tervek szerint 2017 szeptemberéig kell elkészülnie.

Szakértők szerint a nemzeti jelentőségű objektummá minősítés lényegesen lerövidíti majd az építkezés elindításához szükséges adminisztratív eljárásokat. Úgy vélik, hogy a projekt megvalósítása operatív információk megszerzését teszi lehetővé a tiltott határátlépési próbálkozásokról, és növeli a határőrség képességeit az illegális bevándorlás megakadályozására. A következő hetekben befejeződnek a bolgár-török határon létesített beton védőfal, illetve szögesdrótkerítés építési munkálatai.

Holland hírszerzés: Veszélyt jelentenek a dzsihadistákkal visszatérő gyerekek is
Veszélyt jelentenek az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistáival együtt a Közel-Keletről Európába visszatérő gyerekek is - figyelmeztetett a holland hírszerzés Hágában ismertetett szerdai jelentésében.  A hírszerzés szerint 190 holland, hozzávetőleg 80 gyermekével tartózkodik jelenleg az iszlamista szervezet ellenőrzése alatt álló térségben. Ugyanakkor egyre többen szeretnének közülük visszatérni hazájukba. A hírszerző szolgálat szerint "tapasztalt és kiképzett harcosokról" van szó, akik merényleteket követhetnek el, vagy újabb tagokat toborozhatnak. Rob Bertholee, a holland hírszerzés (AIVD) vezetője az állami televízióban arra figyelmeztetett, hogy a gyerekek is kaphattak katonai kiképzést. "A fiúkat akár kilencéves korukban is felvehetik a kiképzőtáborokba" - mondta, és hozzátette, hogy ennél fiatalabb gyerekeket is bevetettek már.


Reklám