Azt már lehet tudni, hogy a kormány rövidesen forintosítaná a gépjárműhitelesek és a személyi kölcsönt törlesztők devizaalapú tartozását, arról azonban még csak találgatások láttak napvilágot, hogy mikor és legfőképpen milyen árfolyamon tehetik meg mindezt.

Kormányzati oldalról már többször elhangzott, most a Tusnádfürdőn tartott gazdasági fórumon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be, hogy a kormány, a jelzálogos ingatlanhitelekhez hasonlóan, rövidesen rendezi a devizahiteles gépjárműadósok és személyi kölcsönnel rendelkezők helyzetét. Varga csak annyit jelzett, hogy a kormány hamarosan dönt, s az érintettek a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel törleszthetik majd a még meglévő adósságukat. A devizában nyújtott gépjármű- és személyi hitelek állománya csaknem háromszázmilliárd forint, a szerződések száma pedig meghaladja a kétszázezret.
Az érintetteknek a legnagyobb kérdés azonban az, hogy milyen svájcifrank-árfolyamon forintosítják tartozásukat. A még nem forintosított állománynál nem valószínű, hogy ugyanúgy sikerül majd átváltani a tartozásokat, mint a jelzáloghiteleknél – jegyezte meg lapunk kérdésére Csernoch Miklós, a Kiszámoló.hu pénzügyi szakértője. Különös tekintettel a frank január közepi árfolyamugrására, amikor a svájci jegybank az euróval szemben feladta az 1,20-as árfolyamküszöböt, azaz hagyta felértékelődni a frankot, miközben 0,75 százalékra vágta az irányadó kamatot. Az intézkedés következtében a forint történelmi mélypontra esett a svájci frankkal és az euróval szemben is. A frank percek alatt száz forinttal erősödött, az euróval szemben pedig történelmi mélypont alakult ki 326 forintnál. Mindennek nyomán mintegy ötvenmilliárd forinttal bővültek a devizaadósok terhei. A bankok és a tárcák között is csak formálódik a megegyezés arról, hogy milyen árfolyamon következhetne be a forintosítás. A bankok ugyanis nem szeretnének veszteséget, vagyis csak kompenzáció esetén mennek bele az árfolyamváltozásba. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára korábban azt mondta, a bankszektor elsősorban a saját területén, azaz a kamatszint mértékének csökkentésével támogatná, hogy a forintosítás során csökkenjenek az adósok terhei.
Az látható, hogy a devizaalapú gépjármű-, illetve személyi hiteles ügyfelek semmiképpen sem járhatnak úgy az átváltással, mint a tavaly november 7-i svájcifrank-árfolyamon forintosított jelzáloghitelesek. Az azonban mindenképpen hasznos, ha minél több tételt forintosítanak a pénzügyi szférában – hangsúlyozta Csernoch Miklós –, hiszen azt követően az ügyfelek számára érdemi kockázatot már csak a kamatok alakulása jelenthet. Ám az nem elhanyagolható, mivel a devizaalapú hitelek szinte mindegyike változó kamatozású, a Magyar Nemzeti Bank pedig éppen a minap jelentette be, hogy felhagy korábbi, kamatcsökkentő politikájával.



