Levélben kérte Kövér László a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), hogy mozgósítsa a romániai parlamenti választásokon való részvételre Székelyföld népét, és biztassa arra, hogy szavazzanak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködésén alapuló magyar képviseletre.
Az Országgyűlés elnökének a levelét a Székely Nemzeti Tanács éves küldöttgyűlésén Farkas Balázs csíkszeredai konzul olvasta fel szerdán délután Marosvásárhelyen. Kövér László arra kérte az SZNT-t, hogy "ne essen kamaszbetegségbe", emelkedjen felül a korábbi vélt vagy valós sérelmein, és előlegezzen bizalmat a román törvényhozásba küldendő magyar képviselőknek. Az MPP tiszteletbeli elnöki tisztségét is betöltő Kövér László az RMDSZ jelöltlistáin szereplő két MPP-s jelöltet név szerint is megemlítette. Mint fogalmazott: Biró Zsolt és Kulcsár Terza József személyében először nyerhetnek román parlamenti mandátumot az SZNT küldöttei.
Kövér László levelében úgy vélekedett, hogy a székelyföldi területi autonómia és a román nép által az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígért teljes nemzeti szabadság "lenne az orvosság" a Romániában felhalmozódott magyar vonatkozású bajokra.
"Akik ma különféle bukaresti és brüsszeli intézményekben veszélyforrásként tekintenek a székely autonómia iránti jogotokra, azoknak a saját önrendelkezési jogára szintén veszélyek leselkednek, csak még nem biztos, hogy tudnak róla" - fogalmazott a házelnök. Úgy vélte: "nincs, és nem lehet valós és tartós európai önrendelkezés a tagállami nemzetek önrendelkezési joga nélkül, a nemzeti többségeknek pedig nincs és nem lehet valós és tartós az önrendelkezési joguk a számbeli kisebbségben velük együtt élő nemzeti közösségek önrendelkezési joga nélkül".
Az erdélyi magyar politikai szervezetek összefogásának, közös fellépésének a szükségességéről beszélt a küldöttgyűlés előtt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is.
"Amig két indián egymás skalpját követeli, addig a sápadtarcúak örülnek" - jelentette ki az országgyűlés volt elnöke. Hozzátette, a vitákat a közösségen belül kell lefolytatni, és a kialakult közös állásponttal kell a román társadalmat megszólítani.
Szili Katalin megemlítette, hogy a 89-es rendszerváltozás óta eltelt 27 év, a háromnegyede a kommunista rendszer időtartamának. Ez idő alatt a határon túli magyarság fogyása tízszázalékos volt. Kijelentette: ha nem tesz sürgősen a közösség az áldatlan helyzete ellen, félő, hogy a demográfiai változások "zárójelbe teszik" az egész autonómiakövetelést.
Az SZNT küldöttgyűlése állásfoglalásban rögzítette a választásokra vonatkozó álláspontját. A tanács rögzítette: magát a székelység közképviseletének tekinti, és ennek megfelelően nem vesz részt a választásokon, és nem jegyezteti be magát politikai alakulatként. Természetesnek tartja ugyanakkor, hogy képviselői lelkiismeretük szerint induljanak a választásokon pártjaik színeiben vagy akár függetlenként.
Az állásfoglalás szerint az SZNT képviselői - ha elindulnak a választásokon - nem várhatnak támogatást az SZNT-től, "amint egyetlen parlamenti képviselő sem várhatja el azt, hogy maga a parlament támogassa őket a választásokon".
Állásfoglalása végén a tanács azzal a kéréssel fordult a székely közösséghez, hogy "olyan képviselőket válasszanak, akik elkötelezettek Székelyföld autonómiája iránt, és hajlandók is cselekedni érte".
Az állásfoglalást élénk vita után 59 támogató és 28 ellenszavazattal, tíz tartózkodás mellett fogadta el a küldöttgyűlés. A hozzászólók némelyike törölte volna az utolsó kérést az állásfoglalásból, mások pedig az SZNT autonómiastatútumának a határidőhöz kötött benyújtásához kötötte volna a támogatást.
Székely diplomácia megerősítése
A székely diplomácia megerősítéséről és az autonómiatüntetésen való részvételük miatt meghurcolt székelyek védelmében folytatott sikeres perekről számolt be Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a tanács esti küldöttgyűlésén.
Izsák Balázs beszámolójában elmondta, eddig minden olyan pert megnyertek, amelyet az idei székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi tüntetés megbírságolt résztvevői védelmében indítottak, és amelyben már ítélet született.
Az SZNT elnöke bejelentette: október 18-án Magyarország kormánya ismét belépett az Európai Unió luxemburgi bíróságán immár másodfokon zajló perbe, amelyet a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezésük bejegyzésének az elutasítása miatt indítottak az Európai Bizottság ellen.
A küldöttgyűlés elfogadta azt a nyílt levelet, amelyet az SZNT a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) főügyészének címezett. A dokumentumban a tanács sérelmezte, hogy a kézdivásárhelyi állítólagos merényletkísérlet vádiratában az ügyészség negatív színben tünteti fel az SZNT-t, "kriminalizálja a székelység legitim autonómiatörekvését, és Románia magyar nemzetiségű polgárai ellen hangolja a közvéleményt".
Az SZNT leszögezte, hogy nem állt kapcsolatban sem az eljárás során meggyanúsított személyekkel, sem a feltételezett cselekménnyel, elítél minden erőszakos cselekményt vagy erőszakkal való fenyegetést, és csakis alkotmányos, demokratikus eszközökkel kívánja elérni Székelyföld területi autonómiáját. Az SZNT arra kérte a főügyészt, hogy a székelyek autonómiatörekvése tárgyában tekintse irányadónak az Európa Tanács 1334/2003 számú határozatát, mely szerint "a központi kormányzatnak megértéssel kell reagálnia, amikor a kisebbségi csoportok, különösen, ha számottevőek, és régóta élnek egy adott területen, nagyobb szabadságot követelnek saját ügyeik önálló intézésében."
A küldöttgyűlés döntött arról, hogy változatlan formában fenntartja a 2004-ben elfogadott autonómiastatútumát. A szövegnek csak olyan formai változtatásait tartja megengedetteknek, amelyeket a törvényekben beállt változások tesznek indokolttá.
A küldöttgyűlés egy olyan állásfoglalást is elfogadott, amelyben a román hatóságoknak a székely zászló elleni intézkedéseit részletezi, és azzal a kéréssel fordult a népek közötti barátság, a béke, és a stabilitás iránt elkötelezett emberekhez, hogy az üldözött székely zászló védelmében fejezzék ki együttérzésüket a székelyekkel, "ezzel is segítve Romániát, hogy szakítson a kommunista múlttal, a diktatúra gyakorlatával, és megtalálja az utat a demokrácia felé" - olvasható az állásfoglalásban.
Izsák Balázs elmondta, hogy a székely zászlóról elfogadott állásfoglalás angol változatát eljuttatják a bukaresti külképviseletekhez és a nemzetközi szervezetekhez.
Közvita a melegházasságról
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége belső dokumentumot készített a szövetség politikusai számára, amelyben azt szorgalmazza, hogy a párbeszéd és a tolerancia szükségességére helyezzék a hangsúlyt a melegházasságról folyó közvitában - derítette ki a Maszol.ro kolozsvári magyar hírportál. Az internetes újság által szerdán ismertetett belső dokumentum úgy értékeli, hogy az azonos neműek házasságának kérdése Romániában még hosszú ideig komoly társadalmi feszültségeket fog szítani, mert nagyon messze van egymástól a melegházasságot támogató, jogi alapú, és az azt ellenző, morális, érzelmi érvelés. Míg a jogi megközelítés polgárjogi alapon kezelné a kérdést, az ellenzők elképzelhetetlennek tartják ennek elválasztását az egyháztól, a házasság szentségétől - emlékeztetnek az állásfoglalás szerzői. Az RMDSZ szerint a pro és kontra álláspontot csak párbeszéd útján lehet közelíteni egymáshoz. "Nem az utcán, nem a mikrofontól, hanem lépésről lépésre kell lebontani az egyik vagy másik fél ellenérzéseit, és meg kell találni a középutat" - olvasható a dokumentumban. Az álláspont megfogalmazói szerint a társadalmi előítéletek lebontásához több nemzedéknyi idő szükséges, ezt igazolja az azonos neműek házasságával kapcsolatos vélemények változása Európa nyugati és keleti részein. "A kulcs a toleranciában rejlik, abban, hogy próbáljuk meghallgatni és megérteni a másikat, ne csak a magunk igazát keressük" - zárul a dokumentum. A Maszol előző nap arról cikkezett, hogy az RMDSZ szenátorai közül hárman (a többséghez hasonlóan) nemmel voksoltak, ketten pedig tartózkodtak, amikor az élettársi szerződés bevezetéséről szóló törvénykezdeményezés került napirendre. Tánczos Barna szenátor elmondta a portálnak: nem ért egyet a melegek partnerségi és házassági kapcsolatával, és nem zavarja, hogy "a magyar melegek nem vehetnek fel közösen kölcsönt". A múlt hét végén Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere is nyilvánosság elé lépett az ügyben: a városban szervezett melegházasság elleni tüntetés egyik szónokaként a keresztény értékek védelmét szorgalmazta beszédében. A melegházasság kérdéséről zajló vitát az élesztette fel újra, hogy a Koalíció a családért nevű csoport hárommillió támogató aláírás összegyűjtését követően alkotmánymódosítást kezdeményezett. Azt kérik, hogy az alaptörvény "egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságaként" határozza meg a családot, a jelenlegi alkotmány ugyanis "házastársakat" említ - emlékeztet a Maszol.ro.
