A budavári királyi palota mellett nemrég felbukkant az állványzat alól az újjáépítés alatt álló egykori lovarda. A mai szabványok miatt vasbeton váz készült, de mint lapunknak a rekonstrukciót tervező Potzner Ferenc építész elmondta, minden másban az eredeti dokumentumok alapján, korhű anyagokból végzik a munkát.
Látványossá vált a budai Vár nyugati oldalán, a volt királyi palota mellett zajló újjáépítés nemrég, miután a második világháború után lebontott egykori lovarda felbukkant az állványzat alól. A barokkos jegyeket mutató, remek arányú historizáló építményt Hauszmann Alajos tervezte, 1901-re készült el az uralkodói székhely bővítési programjának részeként, amikor a palotát is kétszeresére növelték. Ekkor épült a lovarda mellett az ezzel egy időben most szintén visszaépülő főőrség és az úgynevezett Stöckl-lépcső is. A második világháborúban mindezek megsérültek, de nem olyan súlyosan, az ötvenes évektől kezdve azonban sorra lebontották őket. E hármat, valamint az új lifteket és gyalogos útvonalakat a Krisztinaváros felől összesen mintegy hat és fél milliárd forintból építik meg, az örökségvédelemért is felelős korábbi helyettes államtitkár, Latorcai Csaba idén tavaszi közlése szerint 2019 végén adják át. Egyébként a Stöckl-lépcső régebben, de mostanra már a Főőrség is csaknem elnyerte formáját.
A komplex rekonstrukciót tervező Potzner Ferenc Ybl-díjas építész lapunk kérdésére, hogy mi szolgált alapul például a lovarda új rajzainak elkészítéséhez, elmondta: tudományos dokumentáció készült, amely felkutatta a forrásokat. Eredeti koncepcionális és részlettervekről van szó, utóbbiak a művezetéshez különböző léptékben készült rajzok, emellett régi fényképeket is használtak útmutatóul – magyarázta. A fotók azért fontosak, mert nem mindig a terveknek megfelelően készült el az épület, ezért ezek a leghitelesebbek, pontosan mutatják, hol volt eltérés a megvalósításkor – tette hozzá. Ugyancsak értékes információkat tartalmaznak a költségvetési dokumentumok, különböző szakmák elszámolásai, amelyek felsorolják az elkészült tételeket.
A korábban visszhangot kiváltó vasbeton vázról is kérdeztük a neves szakembert, aki többek közt a szintén budavári Sándor-palota és a Duna felőli Várkert Bazár helyreállításáról ismert, de társtervezőként a Zeneakadémia felújításán is dolgozott. Mint hangsúlyozta, erre a mai szabványoknak való megfeleléshez van szükség, a földrengésbiztonság szempontjait kielégítő szerkezetet kell építeni napjainkban. Ezért a teherhordást ilyen falak biztosítják, de a megjelenésben mindenhol az egykori formai-anyagi kialakításnak megfelelő lesz a lovarda – mutatott rá.
A vázra hőszigetelés, kívül és belül pedig téglaréteg készült, a homlokzatképzést római cementtel végezték, az eredetinek megfelelően, ahogy a stukkók is gipszből készültek. Szintén a korabelivel azonosak Potzner Ferenc tájékoztatása szerint a kovácsoltvas korlátok, illetve a kőelemek például az attikán és lábazaton, ahogy a belső lépcsők fokai is ugyanabból a trieszti karsztból származó kőből készültek, mint annak idején. Hozzátette: az ajtók-ablakok a részletes tervek és fotók alapján újra lettek gyártva, az eredeti osztásuknak megfelelően, a tetőre pedig ugyanaz a zöld és vörös angol természetes pala került, mint egykoron, amint a királyi palota is ezzel volt fedve eredetileg.
