Könnyítést és a gazdaság fehérítését hozhatják az adóváltozások

Tállai András kifejtette: jövőre már nem kell 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni az ingatlanok bérbeadásából származó, egy év alatt 1 millió forintot meghaladó jövedelem után. Kedvezőbben adóznak majd azok is, akik ingatlanjaikat szálláshelyként hasznosítják: az eddigi egy helyett már három kiadandó ingatlan, üdülő vagy lakás után választhatják a tételes átalányadózást, vagyis a 38 ezer 400 forintot szobánként. 
A betöltetlen orvosi praxisok átadásának könnyítése érdekében a magánszemélyek által eladandó praxisok esetében - az ingatlaneladáshoz hasonlóan - öt év alatt fokozatosan csökken a nullára a befizetendő személyi jövedelemadó - ismertette. 
A saját termékeiket fuvarozó társaságok áruszállítói a bérfuvarozókhoz hasonlóan kedvezményeket kapnak 2018-tól: belföldön 3 ezer forintos, külföldön 60 eurós mértékig napi átalányukat levonhatják adóalapjukból. 
Növekszik a mobilitási lakhatási támogatás munkáltatók által adómentesen adható mértéke a minimálbér 40 százalékáról 60-ra az első két évben, míg a második két évben annak 40 százalékára, az ötödik évben 20 százalékára. A kedvezményes támogatás a határozott időtartamú munkaviszony után és a munkaerő-kölcsönzés esetben is nyújtható lesz. 
A kisadózók tételes adózását szabályozó törvény is változik: a nappali tagozatos hallgató már nem lesz főállású adózó, így a kötelezettségét 25 ezer forintos tétel megfizetésével is teljesítheti.
A társaságiadó-törvény változtatásával jövőre a munkavállalók részére épített bérlakások vagy az elektronikus töltőállomások építésének bekerülési értékével csökkenthető lesz az adóalap.  
A látvány-csapatsportok támogatásának további ösztönzése érdekében kizárólag amatőr szervezetek és utánpótlás-nevelés támogatására a jövőben a bankadóból is lehívható lesz a kedvezmény.  
A helyi adótörvény kimondja majd, hogy ha az önkormányzat alacsonyabb adótörvényt vezet be, azt legalább két évig fenn kell tartania. A változtatás bevezeti az "előrehozott adó" jogintézményét, amely lehetővé teszi az adóalanyoknak a korábbi befizetést úgy, hogy az nem minősül túlfizetésnek. 
Adminisztratív könnyítésekről is beszámolt az államtitkár, a többi közt arról, hogy bővül azon illetékmentes ügyletek köre, amelyeket be se kell jelenteni az adóhatóságnak. Ilyen például a földhasználat illetékmentes megszerzése. 

Tállai András: Csökken az adóék és az adórés is
Tállai András a 2018-as adóváltozások vitájában elhangzottakra válaszul közölte: a NAV azért engedett el 637 milliárd forintot, mert az adóhatóságon belül végrehajtott szemléletváltozás a követeléskezeléseket is érinti. A cég korábbi filozófiája az volt, hogy akkor dolgoznak jól, ha sok ellenőrzési megállapítást tesznek, sok adóhiányt tárnak fel és sok bírságot szabnak ki, akkor is, ha azok soha nem fognak befolyni - elemzett. Hozzátette, hogy az ellenőrzések után megállapított bírságoknak mindössze öt százaléka folyt be, ami Európában a legalacsonyabb volt. Az adóhatóság korábbi vezetői eközben nem akartak szembenézni azzal a kérdéssel, hogy valamit kezdeni kell a behajthatatlan követelésekkel - tette hozzá. A most elengedett követeléseket is öt-tíz évvel ezelőtt könyvelték le, ma már nincs is kin behajtani azokat - szögezte le.
A kaszinók adózását továbbra is a NAV felügyeli, a szerencsejáték szervezésének hatósági vizsgálatát egy önálló szervezet végzi majd - mondta. A szerencsejáték szolgáltatás áfamentes, az online pénztárgépek bevezetése pedig alapvetően az áfakörre vonatkozott, arról a kérdésről, hogy a kaszinókat online bekössék a NAV-hoz, majd csak ezután születik döntés - tette hozzá.
A GDP-hez mért központi elosztás mértéke miatt a kormányzatnak nincs szégyenkeznivalója - közölte az államtitkár, miközben felhívta a figyelmet az adóék csökkenésére. Csökken az adórés is, a kormányzat komoly eredményeket ért el a gazdaság fehérítése terén - tette hozzá.
Az adórendszer igazságosságát mutatja, hogy a munkavállalók száma jelentősen nőtt, ahogy az utóbbi 3-4 évben folyamatosan növekednek a reáljövedelmek is - mondta a politikus.
A jelenlegi adórendszer erősíti a versenyképességet, növeli a vállalkozások esélyeit, gyarapítja a munkahelyeket és ezzel erősíti az országot. A Ház előtt fekvő javaslat is ezt a célt szolgálja - foglalta össze véleményét.
A kormány szakpolitikai célkitűzései változatlanok, a gazdasági növekedés, a családok segítése, a munkából élők támogatása valamint a vállalkozások fejlesztése áll a 2018-as költségvetést megalapozó törvénymódosítások fókuszában is - hangsúlyozta a nemzetgazdasági tárca államtitkára az előterjesztést ismertetve.
Banai Péter Benő hozzátette: az adótörvények és a büdzsé összhangját és megvalósíthatóságát megteremtő változtatások 29 jogszabályt érintenek.
Az államtitkár ezekből kiemelte az államháztartási törvényt, amelyben kiterjesztik a központi illetményszámítás szabályait például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra.
A változások között említette még, hogy jövőre az uniós programok bevételei a költségvetés közvetlen bevételei között jelennek meg.  
Kiszélesítik egyes szociális ellátások jogosulti körét a maximális jövedelem határának emelésével - tette hozzá. Mások mellett a közgyógyellátási, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatára emelkedik 5 százalékponttal. Ismételten megállapítható lesz a jövőben a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs ellátása, ha az továbbra is szükséges.
Új intézményként vezetik be a kivételes rokkantsági ellátást azok számára, akik nem rendelkeznek kellő biztosítási idővel - sorolta a szociális terület változásait.  
Az államtitkár a külkereskedelem élénkítésével indokolta a haditechnikai berendezések gyártásáról szóló jogszabály azon módosítását, amely könnyít az engedélyezési eljárásokon.
Változik az egyesülési jogról és a civileket támogatásáról szóló jogszabály is - folytatta -, például a közhasznúság feltételeinek pontosításával.
A foglalkoztatási törvény változtatása lehetővé teszi a kormányhivatalok állásbörzéinek elszámolását a foglalkoztatási alap terhére, a településkép védelmi jogszabály módosítása pedig a többi mellett az engedély nélküli plakátkihelyezés bírságolását szabályozza. A bírósági végrehajtásról szóló törvényhez az új, integrált informatikai rendszer kellő forrásainak megteremtése érdekében is nyúlnak, emellett a szakmai felügyelethez is kellő alapot biztosít a változtatás.  
Szólt a vendégoktatói ösztöndíjprogram jelentőségéről is.  
Witzmann Mihály (Fidesz) a többi közt azt emelte ki, hogy egyszerűsödnek a devizában kibocsátott állampapírok belföldi elszámolásának szabályai a gazdasági stabilitásról szóló törvény megváltoztatásával, valamint azt, hogy a nagyvállalati beruházások támogatása a felülről nyitott előirányzatok közé kerül jövőre.
A politikus a gyermekvédelmi törvény módosítását újabb lépésként értékelte a családok anyagi biztonságának megerősítése érdekében.
Szólt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vezetési struktúrájának megváltoztatásáról és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséről is.
Rámutatott arra is: a szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos hatáskörök a jövőben megoszlanak az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a szerencsejáték szervezésért állami felügyeletéért felelős miniszter között. Előbbi a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos teendőket, utóbbi a felügyeletet végzi majd, és irányítja a szerencsejáték felügyeleti hatóságot.

Tállai András beszámolt arról is: jövőre a hal értékesítését is csupán 5 százalékos áfa terheli, ahogy az internet-szolgáltatást is, amely 24-27 milliárd forintot hagy az adózóknál. 
A hazai kisüzemi sörfőzdék az 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményt már 200 ezer hektóig igénybe vehetik, az eddigi 8 ezer hektoliter helyett. 
Az adóhatóság a jövőben közzéteszi azon cégek listáját is, amelyek áfa-bevallási kötelezettségüknek legalább két bevallási ciklusban nem tesznek eleget. A kockázatosnak ítélt adózók esetében a hatóság a jövőben adófizetési biztosíték megfizetését vagy bankgaranciát írhat elő.
Tállai András közölte azt is: változnak az ingatlanbefektetési társaságok alapításának szabályai is, mivel még egyetlen ilyen társaság sem alakult.

Fidesz: Hatékonyabbá válhat a magyar adórendszer működése 
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy az indítvány közel 30 törvény módosításával számos olyan változtatást tartalmaz, ami csökkenti az adóterheket, hatékonyabbá teszi a magyar adórendszer működését, könnyíti a polgárok adminisztratív kötelezettségeken. 
Felidézte az adórendszer gyökeres átalakítását 2010 után, az szja egykulcsossá tételét, amely tavaly 15 százalékra csökkent, ezzel európai szinten is versenyképessé vált. Kitért arra is, hogy egy átlagos család jövedelme így több mint 56 ezer forinttal nőtt, két minimálbért kereső szülő esetén pedig 25 ezer forinttal. A családi adókedvezménynek köszönhetően az elmúlt egy évben mintegy 1,1 millió embernek csökkent az adója, s több mint 300 ezer embernek egyáltalán nem kellett adót fizetnie - sorolta. Rámutatott: a Fidesz elsődleges feladatának tekinti a munkát terhelő adók csökkentését.
Jelezte: a gazdaság folyamatosan javuló teljesítményének köszönhetően lehetőség nyílt az áfa célzott csökkentésére, az alapvető szükségleti cikkek, élelmiszerek területén. Kitért az öt százalékos áfa-kulcs bevezetésére, s úgy értékelt: ennek nem csak az az előnye, hogy a lakosság olcsóbban jutott hozzá ezen termékekhez, hanem megszűnt az illegális feketepiac, az az import, ami korábban a magyar áruk versenyképességét ellehetetlenítette. Bánki Erik közölte: a lakás értékesítés áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentették, ezzel segítve a magyar családokat a saját otthon szerzésében. 
Ezek az intézkedések önmagukban is óriási előrelépést jelentenek a szocialista kormányok adópolitikájához képest - mutatott rá. Hozzátette: az adócsökkentés politikája az egyetlen, amely a magyar emberek életkörülményeinek javításában látható és rövid távon érzékelhető eredményt hoz.  
Kitért arra, hogy jövőre 27 százalékról 5 százalékra csökken a hal áfája, 18 százalékról 5 százalékra az internet hozzáférés díja. Jelezte: a kormány eltökélt, hogy Brüsszellel szemben is megvédi ezen intézkedéseket. 
Emellett ismét adómentessé válik az alanyi jogon szerzett orvosi praxisjog átruházásból származó jövedelem, s a munkáltató által adómentesen adható mobilitási célú lakhatási támogatás feltételei is kedvezőbbé válnia. Januártól megszűnik az évi egymillió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Az adózók és az önkormányzatok érdekét egyaránt szolgálja az előrehozott adó lehetőségének bevezetése.  Adóalap-kedvezmény válik elérhető a munkavállalóknak épített bérlakások után - jelezte.
Bánki Erik rögzítette: a Fidesz továbbra is az adó- és járulékcsökkentés politikáját támogatja, kifejezetten jónak tartják az adócsomagot, amelynek támogatását kérte.

MSZP: a leggazdagabbak adóterheit mérsékli a kormány  
Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka azt mondta, hogy Bánki Erik hozzászólása hemzseg a hazugságoktól. Néhány hónapja a Fidesz hozta be azt az adómódosítást ami legnagyobb multik adóját 10 százalékponttal csökkentette, a kisvállalkozások adóterheit azonban csak egy ponttal mérsékelték - emlékeztetett.
Kitért arra is, hogy a minimálbér adóját a kormány 16 százalékra növelte, ez egész Európában példátlan. Hozzátette: a szocialista kormányok idején soha nem terhelte adó a minimálbért. Célként jelölte meg, hogy a minimálbérből meg lehessen élni nálunk is. 
A szocialista politikus szerint az adóterheket valóban mérséklik, de csak a leggazdagabbaknál.
Hazugságnak nevezte azt is, hogy a jövő évi büdzsé és a kapcsolódó adócsomag a munkából élők költségvetése lenne, értékelése szerint ennek az ellenkezője igaz. 
Burány Sándor azt mondta, hogy az nem probléma, hogy a passzív jövedelmeknél mérséklik az adóterheket, de az igen, hogy az aktív, munkából élők jövedelmére ez nem igaz. 
Megjegyezte azt is, hogy az szja és bért terhelő adók, valamint járulékok tekintetében Magyarország dobogós az OECD országoknál, csak Németországban és Belgiumban kell ennél többet fizetni. Azt szeretnék, ha ebben lennénk sereghajtók - mondta. 
Az ellenzéki politikus cáfolta, hogy az MSZP a családokat nem támogatta volna, s felidézte, hogy a családi pótlékot duplájára növelték. Ennek összege évek óta változatlan - közölte. 
Burány Sándor szerint az alacsony keresetűek adóját kellene csökkenteni, s meg kell fordítani azt a tendenciát amit 2010 után bevezettek. Kijelentette: az 1 millió feletti jövedelmeket, a 100 millió feletti vagyonokat meg kell adóztatni, ahogy a 100 hektárnál nagyobb földekkel rendelkezőket is. 
Összegzése szerint a törvénycsomag valójában a gazdagoknak kedvez, ahogy a kormány korábbi javaslatai.

KDNP: a kormány adópolitikájának eredményességét objektív számok igazolják
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka bírálta a szocialista kormányok adópolitikáját, amely szerinte eleve tévút volt és a csőd közelébe juttatta az országot 2008-ban. Úgy vélte: az Orbán-kormány két ciklus alatt alapjaiban változtatta meg ezt az adópolitikát, hiszen minden módon megpróbálta bővíteni az adózók körét, az egykulcsos személyi jövedelemadóval és béreket terhelő adók mérséklésével csökkentette a közvetlen adókat, miközben növelte a közvetetett adókat, valamint családi adókedvezményt és a különadók rendszerét vezette be.
Kijelentette: a kormány adópolitikája két cikluson keresztül mindig jól szolgálta a költségvetés bevételi oldalát, az adópolitika eredményességét pedig objektív számok igazolják, hiszen egy növekvő gazdaság költségvetését tárgyalja szerdán a parlament.
Mint mondta: a szocialisták mindig a családoknál, kisembereknél találták meg a jövedelemátcsoportosítás forrását, az Orbán-kormány viszont a különadók bevezetésével a multikhoz, a kereskedelmi láncokhoz fordult. Szerinte ezt a filozófiai váltást ma már elismeri a világ és azóta, ahogyan nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, a különadók is csökkentek.
A mostani adótörvények céljának a versenyképesség növelését, az adóadminisztráció csökkentését és a jogtechnikai pontosításokat nevezte. A változtatások közül kiemelte, hogy a jövőben kedvezőbben adózik, ha az ingatlan értékesítésből származó jövedelmet idősotthoni férőhely vásárlásra fordítják, valamint adómentes lesz a praxisjog átruházása, és a társasági adó alapját csökkenti a bérlakásépítés és az elektromos töltőhelyek létesítése. 
Szerinte a változtatások hatására fehéredik az ingatlanbérbeadási szektor, ami ma a feketepiac tipikus területe. Kiemelte az internetszolgáltatás áfakulcsának és a hal áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint a jövedéki adó kis sörfőzőkre vonatkozó kedvezményeit.
        
Jobbik: 2010 óta egy egzotikus adófajtákkal teletömött adórendszer alakult ki
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint 2010 óta egy "egzotikus adófajtákkal teletömött" adórendszer alakult ki, ahol a könyvelői szakma több mint 60 féle adótípust, adóemelést ismer. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy a kormány a multikat és kereskedelmi láncokat terheli, hiszen a társasági adó csökkentéssel 150-180 milliárd forint kedvezményt biztosított a multicégeknek, a kereskedelmi láncok pedig cégcsoportjaik feldarabolásával kerülték el az adómegfizetést, miközben a kabinet a magyar kisvállalkozókat indokolatlan hátrányokban részesítette. Emellett a banki különadót szinte teljes egészében áthárították a fogyasztókra és a vállalkozásokra - tette hozzá. 
Közölte: a Jobbik szakértői 600 milliárd forint vagy teljesen felesleges vagy homályos tételt találtak a jövő évi költségvetés tervezetében, így lenne tartalék három fontos dologra: az alapvető élelmiszerek áfájának teljes körű 5 százalékra csökkentésére, a gyermeknevelési cikkek áfájának csökkentésére, és egy valódi otthonteremtési, bérlakásépítési program elindítására.
A képviselő a jövő évi adótörvényekről szóló javaslat változtatásai közül támogatta az internetszolgáltatás áfájának csökkentését, ugyanakkor szerinte "elbaltázottnak" tűnik az éttermi szolgáltatások áfájának csökkentése, mert így akár háromféle áfakulcs is érvényesülhet egy egyszerű reggeli vásárlásnál. Szerinte a kormány javaslata azokat az étteremtípusokat zárja ki az áfa- és egyéb kedvezményekből, amelyek a legkisebb haszonkulccsal dolgoznak.
Pofátlanságnak nevezte, hogy a kormány 500-600 ezer új munkahelyről beszél, miközben a statisztikába beleszámítja a közmunkások mellett a diákmunkásokat, a külföldön dolgozó magyarok egy részét és mindenkit, aki hetente csak egy órát is dolgozik.
            
LMP: Egyszerűbb, igazságosabb és fenntarthatóbb adórendszert!
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: a kormány az az adópolitikai elve, hogy a "mi kutyánk és kölykei jól járjanak". Szerinte a társadalom 5-8 százaléka tartozik abba rétegbe, akiket a Fidesz a többszörösen kedvezményez és túltámogat az egykulcsos adóval, ezen belül pedig extrém kedvezményeket kap az a néhány család, oligarcha, akik közbeszerzésekből száz milliárdhoz jutnak hozzá, valamint őket szolgálják az ismétlődő adóamnesztiák is. "A szűk uralkodó osztály családjai, az Orbán-, Mészáros-, Rogán-, Tiborcz-, Garancsi-, Matolcsy -, korábban Simicska-családok ezen kedvezmények segítségével évente sok száz milliárdot talicskáznak haza a mi pénzünkből" - fogalmazott.  
Hozzátette: a multinacionális vállalatok is a kormány kedvezményezettjei közé tartoznak, hiszen a különadókat áthárították a lakosságra. Szerinte az adózás szempontjából az Orbán-rendszer áldozatai az átlagbért és az alatti jövedelmet keresők, a hazai kisvállalkozások, valamint a természet, a környezetvédelem és a fenntartható növekedés. Burjánzanak a kisadók, amelyek vagy nem érik el céljukat, vagy az ország érdekeivel ellentétesek - utalt a chipsadóra, a reklámadóra és a vonala infrastruktúra megadóztatására.
Hangsúlyozta: az LMP egyszerűbb, igazságosabb és fenntarthatóbb adórendszert szeretne, ahol a havi egy millió felett keresők többet adóznának, csökkenne az alapvető élelmiszerek, a tömegközlekedés és az épületfelújítások áfája, a kisvállalkozók esetében pedig a bevételarányos adók felé lépnének.

Szószóló
 Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetiségi önkormányzatok kiadásai nőnek a minimálbér, a garantált bérminimum emelésével. Megjegyezte, ezek az önkormányzatok számos esetben intézményfenntartók.
Szerinte a költségvetési kompenzáció lenne a megfelelő megoldás.
Jelezte, a nemzetiségi bizottság nem nyújtott be módosító indítványt.
            
Fidesz: Kiszámítható és tervezhető az adócsomag a vállalkozásoknak
Szatmáry Kristóf (Fidesz) szerint kiszámítható, tervezhető, a fejlesztésre, a fejlődésre lehetőséget adó törvénycsomagot nyújtottak be. Szólt a 2018-as költségvetésről is, amit "a többség költségvetésének" nevezett, mert minden társadalmi réteg számára van benne pozitív elem. Úgy jellemezte a jövő évi büdzsét, hogy az a dolgozó vagy dolgozni akarók, a gyermeket nevelő vagy nevelni akarók, az egyről a kettőre lépni akarók, az otthont teremteni akarók, a vállalkozó akaró fiatalok költségvetése.
Véleménye szerint a jövő év azért lesz jó a kis- és közepes vállalkozások szempontjából, mert több pénz marad az embereknél, lesz miből vásárolni, így nő a fogyasztás.
Szatmáry Kristóf kitért arra is, hogy ez az adótörvény európai összehasonlításban a legmagasabb ráfordítást - GDP-arányosan 4 százalékot - fogja a családokra fordítani. 
        
MSZP: Nehezíti a keveset kereső emberek életét az adótörvény
Gúr Nándor (MSZP) szerint a jövő évi költségvetésben a változtatások nagy része a munkához nem kötődő jövedelmeket érinti "nyilván alapvetően az önös érdekek és az önök pereputtyához vagy éppen holdudvarához tartozók érdekei szerint". Közölte, a korrupció és az igazságtalanság költségvetése a 2018-as, amelyhez párosul néhány olyan adótörvény, amely tovább nehezíti a keveset kereső emberek életét.
Szóvá tette, hogy nem csökkennek a munkavállalói járulékok, a munkát terhelő költségek. 2010-ben a minimálbér után a munkavállaló és a munkaadó együtt összesen 32 ezer forint járulékot fizetett, most 73 ezer forintot fizetnek - közölte. Szerinte ennek a kormány a haszonélvezője, mert az így beszedett pénzeket a kénye-kedve szerint szórhatja szét a haverok között. 
Az ellenzéki politikus szerint az adórendszer a gazdagok érdekeit szolgálja, több mint 400 milliárd forinttal gyarapodhattak a tehetősek, miközben az alacsony jövedelmű családok adója nőtt.
    
MSZP:Aa zöldség-gyümölcs, az UHT tej és egyes kenyerek áfáját kellene csökkenteni
Gőgös Zoltán (MSZP) azt kérte a kormánytól, ne "csöpögtetős módszerrel" csökkentse az áfát, mert a csökkentésnek akkor van értelme, ha nem hagynak kiskaput az bűnözői csoportoknak arra, hogy áttegyék tevékenységüket más termékkörre.
Közölte, a haláfa csökkentése mellett szükség lenne a zöldség-gyümölcs, az UHT tej és egyes kenyérfélék esetén is az áfacsökkentésre.
Kifejtette: zöldség-gyümölcs esetén 60-70 százalék között van a feketeforgalom, az áfa 5 százalékra való csökkentése 20 milliárd forintos kiesést jelentene, de onnantól megszűnne ez a fajta csalás.
Gőgös Zoltán szerint "valaki szerencsétlen betette a miniszterelnök meg a Lázár miniszter úr agyába, hogy az UHT tejben tartósítószer van".  Elmondta, az UHT tejben nincs tartósítószer, az abban különbözik a friss tejtől, hogy speciális, hatrétegű dobozban van, hogy ne kapjon fényt és nem 70, hanem 170 fokon pasztörizálják, hogy tovább elálljon. Ez a "szegények itala" - fogalmazott.
Az ellenzéki politikus azt mondta, a fehér, félbarna és a barna kenyér, illetve a vizes zsemle és kifli áfáját kellene csökkenteni. 
Azt megfontolásra ajánlotta, hogy a lazac áfáját is csökkenteni kell-e.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly több mint 637 milliárd forint követelésről mondott le. Ezt azzal a hírrel folytatta, hogy a kaszinókat nemcsak, hogy nem kell majd bekötni a NAV-hoz, de a felügyeleti joguk is át fog kerülni a nemzeti fejlesztési tárcához. Ez a két hír is elég kellene legyen ahhoz, hogy Tállai András lemondjon az államtitkári posztról - összegezte véleményét.
Nem lehet tudni, hogy a hazai születési statisztikákba beleszámolják-e a külföldön világra jött gyerekeket - nehezményezte a politikus. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a szülőkorú nők több mint tíz százaléka külföldön él.
A képviselő azt is kijelentette, hogy a hátrányos helyzetű térségekben egész régiók ürülnek ki. Vidéken az önkormányzatok is tönkretehetik a helyi termelőket azzal, hogy a közmunkában megtermelt zöldséget, gyümölcsöt annyira alacsony áron adják, hogy azzal senki nem tud versenyezni - közölte.
Az adócsomag alapján azoknak nem csökkennek a terhei, akik tisztességesen dolgoznak - jelentette ki Bangóné Borbély Ildikó.
Heringes Anita (MSZP) azt mondta, hogy a kormányzat hét év után sem tud semmi mást csinálni, csak visszamutogat a szocialista kabinetekre.
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta az általános vitát.

Az Országos Roma Önkormányzatról (ORÖ), az antiszemitizmusról, az önkormányzati vagyonról és az Európai Parlamentről is szó volt napirend előtt.

MSZP: nyomozás a fővárosi kormányhivatal ellen az ORÖ miatt
Teleki László (MSZP) Farkas Flórián miniszterelnöki biztos és az általa korábban vezetett ORÖ ügyeit tette szóvá. Emlékeztetett arra, hogy az adóhatóság két és fél éve nyomoz a romák integrációját célzó projekt törvénytelenségei miatt. Azt mondta, sajtóhírek szerint az ORÖ-nél történt törvénytelenségeket nemcsak a kormány, hanem a szervezet működését felügyelő Budapest Főváros Kormányhivatala is fedezte. Hozzátette: a kormányhivatal ellen hivatali visszaélés gyanújával nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság, mert hivatal nem szabott ki szankciókat az ORÖ-vel szemben. 
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára rámutatott: a kormányhivatal nem nyomozóhatóság, a dokumentumok, jegyzőkönyvek alapján vizsgálja, hogy egy szervezet döntései szabályosak-e. A kormányhivatal nem alkalmazhat szankciókat sem - rögzítette. Ismertetése szerint Farkas Flórián elnöki működését a kormányhivatal nem vizsgálta, az ORÖ 2010 és 2014 közötti működését azonban igen, ez az időszak részben egybeesik Farkas Flórián elnökségével. Hozzátette: ezen időszak alatt 196 határozatot hozott az ORÖ, a hivatal 16 határozattal szemben emelt törvényességi kifogást.
A feljelentésben megfogalmazott kifogásokat légből kapottaknak minősítette, szerinte azok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal.

Szakmai szövetségek: Az erdők és az erdőgazdálkodók érdekeit védi az erdőtörvény módosítása
Az erdők és az erdőgazdálkodók érdekeit védi, és a természet értékeinek megőrzését is biztosítja az erdőtörvény módosítása, amelyet kedden fogadott el a parlament - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) közös állásfoglalásban.
Győrffy Balázs, az Agrárkamara, és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság erdészeti albizottságának elnöke a jogszabály-módosítással kapcsolatban kifejtette: Magyarországon a természetvédelmi korlátozással érintett erdők aránya eléri a 40 százalékot. A korábbi erdőtörvény és a természetvédelmi törvény nem teremtette meg a természetvédelmi korlátozások ellentételezését, ami azt eredményezte, hogy a túlzó mértékű természetvédelmi korlátozások szinte megfosztották az erdőtulajdonosokat a fenntartható erdőgazdálkodás folyamatos gyakorlásától.
Ez vidéki munkahelyek ezreit veszélyezteti, másrészt a magánerdők több mint negyedén - legalább 250 ezer hektáron - nem folyik gazdálkodás. Az erdőtörvény módosítása megteremti a lehetőséget a szakirányítás és az erdőkezelés támogatására, ami részbeni megoldást jelent az előbbi problémák kezelésére - hangsúlyozta Győrffy Balázs.
A NAK elnöke kiemelte: az erdőtörvény módosításával - az Európában már hosszú ideje bevett gyakorlatnak megfelelően - a törvényben leírt eseteken felüli természetvédelmi korlátozások csak az erdőgazdálkodóval egyeztetve léphetnek életbe, és azokért arányos kompenzáció jár majd.
Zambó Péter, az OEE elnöke a közleményben kifejti: az állami tulajdonban lévő erdők elsődleges funkciója továbbra is a közérdekű szolgáltatások és a társadalmi igények kielégítése marad. Hozzátette: az erdészeti ágazati szabályozás kiemelt célja és eszköze az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának biztosítása, ez azonban - különösen a magántulajdonú erdők esetében - a gazdálkodás és a tulajdon megalapozottabb korlátozása mellett, illetve kisebb adminisztrációs terheket eredményezve is megfelelően érvényesíthető. A jogszabály-módosítás pedig ebbe az irányba mutat.
Mocz András, a MEGOSZ elnöke előnyként értékelte, hogy az erdőtörvény mostani módosításának szakmai előkészítését a gazdasági szereplők végezhették, ellentétben a korábbiakkal, amikor az erdészeti hatóság és a természetvédelem dominanciája volt a jellemző.    
A KDNP visszautasítja Timmermans antiszemita vádját
Vejkey Imre (KDNP) közölte, visszautasítják Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság (EB) első alelnökének "mesterkélt és hamis antiszemita vádjait", amelyeket Magyarországgal és Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben megfogalmazott. Visszautasítjuk - folytatta - , hogy antiszemiták lennénk, mert kimondtuk, Soros György pénzügyi spekuláns, és hogy Soros és NGO-i megtámadták Magyarország migránsszabályozását.
"Az európai országok között szinte egy sincs, ahol olyan fizikai biztonságban, olyan jogbiztonságban, vagy akár olyan szellemi és lelki jólétben, továbbá olyan méltósággal tudnák megélni a zsidó közösségek identitásukat, mint Magyarországon" - mondta. Szerinte Timmermans valótlan antiszemita vádja nem más, mint "egy kommunista trükk", Sztálin is ezt alkalmazta.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházügyi államtitkára közölte, kevesen vitatják a világon, hogy Soros György spekuláns, ezt összekötni az antiszemitizmussal vád és bűn a zsidósággal szemben is. Hozzátette: a magyar kormány 19 milliárd forintot fordított az elmúlt években hitéleti beruházásokra, zsinagógák, közösségi terek, temetők újultak meg. Amikor a baloldalon elfogynak az érvek, előveszik az antiszemita kártyát - jegyezte meg.
    
Jobbik: A Fidesz önkormányzati ingatlanokat osztogat barátoknak   
Hegedűs Lorántné (Jobbik) arról beszélt, hogy a maffiózók üzleti életének aranyszabályát, "a barátság több mint a tehetség" elv érvényesülését látja megvalósulni a hazai kormányzati elit vagyonszerzése kapcsán. Szerinte a Fidesz "a korrupció automatizált gyártósorán rendszeresített sablon alapján" osztogat önkormányzati lakásokat és üzlethelyiségeket, például az V., az I. és a IX. kerületben. "Aki meglopta a hazát, annak börtönben a helye, készüljenek, mert egy év múlva kezdődik az elszámoltatás" - fordult a kormánypárti képviselőkhöz.
Pogácsás Tibor belügyi államtitkár egyetértett azzal, hogy az önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány visszaadta az önkormányzatok 2004 és 2009 között elveszített gazdasági szabadságát, és visszaállította az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet is.
Úgy vélte: természetes, hogy a pártpolitikai érdekű támadások érik időnként az önkormányzatokat, ugyanakkor az elszámoltatás ötévente a választásokon megtörténik.
    

LMP: Magyarországnak nincs szüksége Paks II-re           
Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője a "paksi pénzekkel való bűvészkedésről" kérdezte a kormányt, mert szerinte a kormánytagok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek az elmúlt időszakban, így nem lehet tudni, hogy a minimum 4000 milliárdos projekt árát hogyan fogja kifizetni az ország, vesznek-e fel hitelkiváltó kölcsönt. Úgy vélte: Paks II. és a kínai hitelből finanszírozandó Budapest-Belgrád vasútvonal projektje abban közös, hogy Magyarországnak egyikre sincs szüksége, a beruházások nem szolgálják magyar gazdasági érdekeket, a Fidesz-KDNP "piszkosul sokat tud nyúlni" belőlük, és az unokáink is fizetni fogják a költségeket.
Süli János, paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter leszögezte: a projekt minden magyar állampolgárnak jó üzlet, mert olcsón, megbízhatóan, klímabarát módon, káros anyag kibocsátása nélkül fog nagy mennyiségben villamosenergiát biztosítani legalább 60 éven keresztül. Szerinte nincs ellentmondás a kormányzati nyilatkozatok között. A magyar-orosz hitelszerződés kedvező kondíciókat nyújt, a magyar félnek jogában áll névértéken előtörleszteni további díj nélkül, ha alacsonyabb költséggel áll rendelkezésre finanszírozás - tette hozzá.     
A felszólalás után az LMP-s képviselők "szavazási útmutatót" osztogattak az ülésteremben, hogy a képviselők támogassák az LMP Paks II.-vel kapcsolatos alkotmánymódosító javaslatát. 

Pontosították a külképviseleti törvényt
A parlament az elmúlt egy év gyakorlati tapasztalatai alapján számos pontosítást hajtott végre a 2016 júniusában elfogadott, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényen.
A képviselők 116 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 57 tartózkodás mellett hagyták jóvá a külgazdasági és külügyminiszter indítványát.
Szijjártó Péter javaslatában emlékeztetett, a tavaly elfogadott jogszabállyal nem csak egységesedett, hanem ki is bővült a magyar külpolitika eszköztára a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdasági, valamint a kulturális és tudománydiplomáciai területekkel.

Módosították a statisztikai törvényt
Az Országgyűlés módosította a tavaly decemberben elfogadott és idén januárban hatályba lépett, hivatalos statisztikáról szóló törvényt.
A képviselők 116 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány javaslatát.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az előterjesztés parlamenti vitájában azt mondta, a változtatás egy a Köz­ponti Statisztikai Hivatal statisztikai célú adathozzá­férésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz, aminek csak a statisztikai cél előzetes igazolását követően van helye. A kormány képviselője szerint a hozzáférés mértéke szintén a statisztikai célhoz igazodik, és az ahhoz szük­séges mértékben kerülhet sor egyedi azonosításra alkalmas igénylésre.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni törvényeket fogadtak el
A parlament külön törvénybe foglalta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályokat.
A képviselők 145 igen szavazattal, 25 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el a kormány, nevezetesen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.
A magyar törvényhozás ezzel azon európai uniós kötelezettségének tett eleget, amely előírta, hogy a tagállamoknak 2017. június 26-ig hatályba kell léptetniük az erre a területre vonatkozó közösségi irányelveket.
Az Országgyűlés ezzel párhuzamosan szintén új jogszabályt hozott az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről.
A képviselők 147 igen  szavazattal, 24 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály másik, a pénzmosással és a terrorizmussal szembeni fellépést célzó indítványát, amely az ENSZ BT pénzügyi és vagyoni korlátozásokat elrendelő határozatai esetében pontosítja a zárlat elrendelésének szabályait.

A bioüzemanyag terjesztését célzó javaslatot fogadott el a Ház  
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdítását célzó előterjesztést is elfogadott a parlament egy uniós irányelv átvételével, 116 igen, 26 nem és 33 tartózkodó szavazattal.
A változtatás szerint 2020-ra a megújuló erőforrásból előállított energia részarányának, vagyis az bioüzemanyagnak el kell érnie a teljes közlekedésben felhasznált energiafogyasztás minimum 10 százalékát. 
A módosítás meghatározza a többi közt az üzemanyag-forgalmazók kötelezettségeit, de azt is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a bioüzemanyag előállítóinak. A szabályozás a mulasztókkal szembeni bírságolás lehetőségét is részletezi.

Módosult az elektronikus hírközlésről szóló törvény
A szolgáltatók roaminggal kapcsolatos többletköltségeinek kivetésére adhat engedélyt az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a hírközlési törvény módosítása nyomán. A változtatást 146 igen, 28 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés.
A jogszabályt azért kellett átírni, mert június 15-től megszűnnek a mobilszolgáltatásokhoz kapcsolódó extra barangolási vagy roamingköltségek az Európai Unión belül. 
A kormány által kezdeményezett törvény szerint a többi között a barangolásszolgáltató a belföldi díjszabási modellje fenntarthatóságának biztosítása érdekében nyújthat be kérelmet, hogy az NMHH elnöke engedélyezze "kiskereskedelmi barangolási többeltdíj" kivetését. A többletdíj kivetését határozott időre, legfeljebb 12 hónapra lehet engedélyezni, de az engedély ezt követően ismételten kiadható. 
A jogszabály kiegészíti a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat.
Felhatalmazást kapnak a hírközlési szolgáltatók az INTERPOL által fenntartott, a gyermekpornográf felvételek elérhetetlenné tételét szolgáló listán szereplő elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételére.
     
Jogharmonizációs változtatások a cégnyilvánosság szabályain
Az Országgyűlés 146 igen, 1 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadta a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosítását.
A jogszabály egy uniós irányelv átültetését célozza, amely a tagállami cégnyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolásának szabályait határozza meg. A nyilvántartásokat összekapcsoló közös uniós rendszert Business Registers Interconnection Systemnek (BRIS) hívják.
Ezzel uniós szinten lehetővé válik a jövőben, hogy az e-Justice portálon a cégekkel és más tagállamokban nyitott fióktelepeikkel kapcsolatosan a nemzeti nyilvántartásokban tárolt információkhoz egyéni felhasználók is hozzáférjenek.
Az adatok egy szűk köre (a cég neve és jogi formája, a cég székhelye, valamint a cég cégjegyzékszáma) ingyenesen lesz elérhető.
    
Módosították a csődtörvényt
Az Országgyűlés 121 igen, 24 nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az azzal összefüggő egyes jogszabályok módosítását.
A hitelbiztosítéki törvényt azért módosították, hogy bárki számára megismerhető legyen, ha az adós a vagyonát vagy annak meghatározott részét biztosítékul lekötötte.
Az adós vagyonának hatékony és teljes összegyűjtése érdekében is változtattak a szabályokon: részletezték a felszámoló szervezet feladatait.
Összehangolták a felszámolási ügyekben eljáró bíróság, valamint a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatóság feladatait. Hatékonyabb lesz a felszámolói szakma állami felügyelete és a felszámoló szervezetek hatósági ellenőrzése.
Kiegészülnek a hitelbiztosítéki nyilvántartás szabályai, egyértelművé válik a fizetésképtelenségi eljárásokban a zálogjogi bizományos helyzete.
Csökkentik a bírák munkaterhét azáltal, hogy a bírósági titkárok önállóan is meghozhatják a bírságot kiszabó határozatokat a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban.
    
A közigazgatást érintő pontosításokat fogadtak el
Az Országgyűlés több törvényváltoztatást is elfogadott az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabályok hatálybalépésével összefüggésben.
A képviselők 117 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett hagyták jóvá az igazságügyi miniszter erről szóló indítványát.
Az elfogadott módosítások döntő többsége terminológiai-technikai jellegű, így például az is, amellyel a "bírósági felülvizsgálat" kifejezés helyét a "közigazgatási perben megtámadható" megfogalmazás veszi át, így a közigazgatási perjogban a felülvizsgálat fogalma kizárólag a Kúria hatáskörébe tartozó rendkívüli perorvoslatot jelenti majd.

Törvényt hoztak a bírósági meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról
A parlament új törvényt fogadott el a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról a kormány kezdeményezésére.
A képviselők 146 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett hagyták jóvá az igazságügyi miniszter előterjesztését.
Az elfogadott javaslat indoklása alapján az új nyilvántartási rendszer jelentős adminisztrációs könnyebbséget jelent, például azzal, hogy lehetőséget teremt akár több bíróság előtti eljárásra is jogosító általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére.

Több ponton módosul az erdőgazdálkodásról szóló törvény
Az Országgyűlés 97 paragrafusból álló módosítást hajtott végre az erdőgazdálkodási törvényen. A földművelésügyi miniszter szerint a változtatások egyik kiemelt célja az ágazat adminisztrációs terheinek könnyítése.
A képviselők 117 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták a törvénymódosítást.
Az elfogadott változtatások egyike kimondja, hogy az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele és nyilvántartásból történő törlése is díjmentes a jövőben.

Az önkéntes katonai szolgálatvállalást ösztönző módosításokat fogadtak el
A parlament az önkéntes tartalékos katonai szolgálatvállalást is ösztönző törvénymódosítást fogadott el.
A képviselők 145 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a honvédelmi miniszter erről is szóló javaslatát.
Vargha Tamás honvédelmi államtitkár a most elfogadott javaslatcsomag parlamenti vitájában a kormány gondoskodási és motivációs programjának részeként említette a változtatásokat, amelyek szerinte a jelenlegi munkaerőhiány jellemezte gazdasági környezetben is fenn kívánják tartani az önkéntes katonai szolgálat vonzerejét.

A Ház tiszteletdíj-csökkentéssel büntetett egy független képviselőt  
A parlament Kövér László házelnök javaslatára - kormánypárti szavazatokkal - 250 ezer forinttal csökkentette a független Szabó Szabolcs tiszteletdíját, amiért az Együtt politikusa április elején egy szirénával tiltakozott az ülésteremben a felsőoktatási törvény módosítása ellen.

A jövő évi költségvetést megalapozó törvények megtárgyalása után az idei büdzsé módosításáról tárgyalt a Ház 

Kormány: a javaslatok a munkából élők jövedelmi helyzetét javítják
        
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár zárszavában kiemelte, hogy a javaslatok a munkából élők jövedelmi helyzetét javítják, emellett hozzájárulnak a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez, továbbá azok is előre tudnak lépni, akik nem tudnak dolgozni. Ismertette: emelkedik az időskorúak járadéka és az ápolási díj, nő a normatív közgyógyellátásra jogosultak száma. Emellett kivételes rokkantsági kategória bevezetésére és a rehabilitációs ellátás ismételt megállapítására is lehetőség lesz. Az államtitkár közölte: nehezen tudja értelmezni, hogy a javaslat a "haverok kiszolgálásáról" szólna, a kedvezményezetteket a lakosság széles rétegei között kell keresni. A plakátokra vonatkozó felvetésre reagálva leszögezte, hogy a jogellenesen kihelyezettek esetében lesz bírságolási lehetőség.

Banai Péter Benő pozitívumnak tartotta, hogy a foglalkoztatási alapból állásbörzés kiadásainak finanszírozására is lesz lehetőség, hiszen már nem a munkanélküliség alapvetően a kihívás, hanem az, hogy a megfelelő szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon. Kitért arra, hogy a szakmunkások bére 12, a minimálbér 8 százalékkal emelkedik az idei emelés után, a közszféra 700 ezer dolgozójából pedig 550 ezren részesülnek béremelésben. A kormányzati politika egyértelmű, a gazdasági növekedéssel összhangban, lépcsőzetesen emelnek a területen - magyarázta.

A keresetekkel összefüggésben pedig azt mondta: az szja-kulcs változása és a családi kedvezmények azonos bruttó mellett is a nettó kereset és a reálkereset növekedését eredményezik. Az államtitkár az önálló szerencsejáték-felügyeletről azt közölte: az NGM felelőssége nem szűnik meg, az eddig NAV főosztályon dolgozó munkavállalók bére ugyanakkor nem csökken. Kijelentette azt is: a kormány döntése egyértelmű a letelepedési kötvényekre vonatkozóan, nincs szükség azok alkalmazására.

A civil törvényt érintően visszautasította a szocialista megfogalmazásokat, jelezve: sem aljas autokratikus, sem fasisztoid jellege nincs a törvénynek. Jelezte: a helyi civil szervezetek nagyobb beleszólást kapnak a Nemzeti Együttműködési Alap forrásainak felhasználásába. Cáfolta azt is, hogy az Eximbank mentesülne egyes szabályok alól. A 29 rendelkezés többségét nem érte kritika - összegzett Banai Péter Benő.

2017-es költségvetés módosítása: expozé

Banai Péter Benő expozéjában kiemelte: a költségvetés tavalyi elfogadása óta a magyar gazdaság a vártnál kedvezőbben teljesít, stabil és fenntartható pálya mentén továbbra is dinamikusan növekszik. Ezt mutatja a kedden ismertté várt első negyedévi GPD-adat, ami a várakozásokat, szakmai előrejelzéseket meghaladó módon 4,1 százalékos bővülést mutat, s alátámasztja a kormány növekedési prognózisát is. 

Megjegyezte: Magyarország gazdasági teljesítményét, a fegyelmezett költségvetési politikát, az államadósság csökkenő pályára állítását a nagy hitelminősítők is elismerik, és tavaly a befektetésre ajánlott kategóriába emelték a magyar állampapírokat. 

Hozzátette: ezen pozitív eredmények alapján, valamint a magyar gazdaság növekedési képességének megerősítése érdekében tavaly novemberben a kormány kezdeményezte a hatéves bérmegállapodás megkötését. A béremelést és adócsökkentést célzó megállapodás lehetővé tette idén és jövőre a minimálbér és szakmunkás minimálbér emelését, ami összességében a legjelentősebb a rendszerváltás óta.

Jelezte: a módosítás célja a fenti bérmegállapodás fiskális hatásainak átvezetése, a gazdaság teljesítményének, illetve egyszeri tételekből adódó többletbevételeknek köszönhetően az időközben meghozott kormányzati döntésekhez forrás biztosítása.

Az államtitkár kifejtette: a törvényjavaslatban lévő kiadási és bevételi előirányzat változások nullszaldósak, a pénzforgalmi egyenleget nem érintik, az államadósság alakulását nem befolyásolják, az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél a módosításokkal együtt is biztonságosan teljesíthető.

Banai Péter Benő rámutatott: a javaslat 50 milliárd forintot tartalmaz az országos közúthálózatok fejlesztésére és korszerűsítésére, illetve 74 milliárdot a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladataira. Hozzátette: az eredményes gazdaságpolitika lehetővé teszi idén először a nyugdíjprémium fizetését is, erre és az év eleji nyugdíjemelésre 50 milliárdot bocsátanak rendelkezésre. 

A törvénymódosítás tartalmazza a Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház fejlesztését 2,7 milliárdos keretét. Oktatási infrastruktúra fejlesztésére is előirányoznak keretet, 500 millió forintot a Márton Áron Szakkollégium teljes körű felújítására. 1,85 milliárdot különítenek el a révkomáromi Selye János Egyetem részére egy kollégiumi épület vásárlására, és 1,15 milliárdot a váci munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő speciális fejlesztőközpont létrehozására. Többletforrást biztosítanak a bölcsődei ellátásra is. 

Az államtitkár kitért a magyar filmek közelmúltbeli nemzetközi sikereire, és többi között ezzel indokolta, hogy 2,4 milliárdos többlettámogatást kap az ágazat.

A kormány indítványt tett az ország védelmi képességeinek megerősítésére is: a Mi-21 harci helikopterek felújítására további 10 milliárd áll rendelkezésre - számolt be az államtitkár.

A javaslat tartalmazza még az Országvédelmi Alap és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre előirányzott keret 66 milliárdos emelését is.

Az államtitkár közölte: a költségvetési tanács a javaslatot hitelesnek minősítette, nem volt alapvető ellenvetése, és hasonlóan értékelte a törvényjavaslatot az ÁSZ is.

Az idei költségvetésről szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés vezérszónoki körével, valamint a képviselői felszólalásokkal végződött a parlament keddi ülésnapja.

A 2017-es költségvetés módosítása - A vita

A vitában elsőként Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka szólalt fel, aki kiemelte, hogy a gazdaság jó teljesítménye miatt a vártnál nagyobb források állnak rendelkezésre, így a költségvetés nem az emberek kárára kell módosítani. Leszögezte továbbá: a javaslat megőrzi a stabilitást, mivel a változások nullszaldósak, az államadósságot nem növelik. A kiadási oldalon a fedezetet a nagyobb állami bevételek - így a jövedéki adóból, illetékekből és személyi jövedelemadóból származó bevételek - teszik lehetővé. A javaslatból kiemelte egyebek közt a közúthálózat felújítására fordítható újabb 50 milliárd forintot, a beruházási előkészítő alap előirányzatának 25 milliárdos emelését, valamint a helyi önkormányzatoknak biztosított plusz 2,8 milliárd forintos általános támogatást.

Józsa István, az MSZP egyik vezérszónoka úgy fogalmazott, hogy "fasisztoid" előterjesztések vannak a parlament előtt, a kormány nem bírja a vitát, ezért időkeretes vitát hirdetnek, hogy bekorlátozzák az ellenzéket, a kormánypárt pedig nem vesz részt a vitában.

A politikus megkésettnek is nevezte a javaslatot, és megemlítette, hogy januárban rákérdeztek a nyugdíjprémium lehetőségére, és akkor azt mondta a kormány, hogy csak akkor adnak, ha a várható növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Azt azonban már tavaly év végén tudták, hogy 4,1 százalék lehet a növekedés. Bírálta emellett a költségvetés-tervezési rendszert is, mert olyankor hoznak róla törvényt, amikor még nincsenek adatok. Ez szerinte nem szolgálja a kiszámíthatóságot.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP másik vezérszónoka azt bírálta, hogy hírek szerint a kormány 118 milliárd forint pluszforrást adott az egyházaknak, majd ezt utólag "papírozták le".

Hargitai János (KDNP) felszólalásában azt mondta, nagy bajban lehetnek a szocialisták, mert most a fehéret is feketére kell festeniük és rosszat kell mondaniuk. Feltette a kérdést, hogy miért baj, ha szakítottak a korábbi gyakorlattal, amely szerint karácsony előtt nem sokkal fogadták el költségvetést. Felhívta a figyelmet a nyugdíjprémium kifizetésére, valamint az útfelújításokra elkülönített plusz keretre, és közölte: ezzel egyidejűleg "egy pillanatra sem mondanak le" a stabil és kiszámítható költségvetésről.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint kétségtelen tény, hogy fegyelmezetten teremtik meg maguknak a "plusz zsebpénzt". Jelezte, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített összeget nem tudják támogatni, és javasolta, hogy vezessék be az online pénztárgépeket a kaszinókba is, ezzel több tízmilliárd forint bevételhez juthat a költségvetés.Azt kérte a kormánytól, hogy ne költsenek 5 milliárddal többet kormányzati konzultációra, hanem a teljes, 20 milliárdos összeget vegyék el. Ezt követően szóba hozta, hogy a közalkalmazottak kétharmada garantált bérminimumot vagy minimálbért kap, és erre nem kellene, hogy büszkék legyenek.

Schmuck Erzsébet (LMP) szintén nem értett egyet a költségvetés tavaszi ülésszakban való elfogadásával, mert szerinte ez nem biztosítja a kiszámíthatóságot, ezt azzal is alátámasztotta, hogy az ideit 600 milliárd forintos módosítással kellett ellátni. Hangsúlyozta: sem a kabinetirodára, sem pedig a kormányzati propagandára nincs szükség, mindenhol jobb helye lenne az erre szánt 27 milliárd forintnak. Hozzátette: nem tudnak olyan módosító javaslatot elfogadni, amely szabad kezet ad a kormánynak néhány tízmilliárd forint elköltésére. A képviselőnő beszélt még emellett egyebek közt arról is, hogy az országvédelmi akcióterv forrásait a tapasztalatok szerint stadion-felújításokra költötték, vagy a Fideszhez köthető gazdasági érdekeltségeknél kötött ki.

Ritter Imre, német nemzetiségi szószóló a 2017-es költségvetés elfogadásának menetrendjét ismertette, majd elmondta, hogy már most érzékelhetőek a nemzetiségi intézményekkel kapcsolatban finanszírozási "kérdések", például a közétkeztetésben, vagy az ingyenes tankönyvek biztosításával kapcsolatban.

A vita további részében Latorcai János, KDNP-s képviselő, az országgyűlés alelnöke kiemelte: kevés példa van arra, hogy költségvetési többlet miatt kell módosítani a büdzsét, és nem hitelből finanszírozzák az életszínvonal emelkedését. Ez szerinte olyan eredmény, amelyért az ország megdolgozott. Hozzátette: akár a teljes 175 milliárdos többletet is elkölthették volna, e helyett 56 milliárd forintot az országvédelmi alap megemelésére fordítanak.