Három százalék feletti növekedést várnak a világgazdaság vezető szervezetei jövőre, ami kismértékű növekedést jelent 2015-höz képest, és összhangban van, a trendfordulóra nem kell számítani, marad az alacsony inflációs környezet és az alacsony kamatok. Az olajárak jövőre újabb mélypontokat érhetnek el, az amerikai növekedés erős marad, Európa pedig lassú élénkülés elé néz. Az Amerikai Egyesült Államokban egy évtized után újra emelkedtek a kamatok, az EKB pedig további lazítást jelentett be. Elemzők a kockázatok között a lassuló kínai növekedést és a menekültválság hatásait említik, de sokan a görög válság kiújulásától is tartanak. A politikai kockázatok között Angela Merkel népszerűségvesztését, a terrorveszélyt és a brit EU-referendumot emelték ki.
A kínai kormány pár éve elindított ambiciózus gazdasági reformtörekvései hosszabb távon egy fenntarthatóbb fogyasztó vezérelt gazdasági modellt céloznak meg, ami éles különbség a korábbi állami beruházásokon és exporton alapuló gazdasági modellhez képest. Az átállás azonban nem problémamentes, a szédületes infrastrukturális fejlesztések, állami beruházásokkal párhuzamosan a magáncégek és az állam teljes adósságállománya a teljes éves kibocsátás háromszorosára nőtt.
Egyes felmérések szerint a globális intézményi befektetői közösség jóval aggasztóbbnak tartja a kínai gazdaság lassulásából adódó kockázatot, mint az amerikai kamatemelés világgazdaságra gyakorolt hatását. Félelmüket táplálta, hogy a nyáron kisebb pánik söpört végig a kínai tőkepiacokon, amelyre a hatóságok láthatólag késői és nem mindig megfelelő lépéseket tettek. Kamatemelésekkel több száz milliárd dollárosnak megfelelő jüannal, valamint más adminisztratív eszközökkel sikerült megállítani az esést. A kínai tőzsdepánik, amelyet egy hosszabb távú, szédületes növekedés előzött meg, elsősorban a kisbefektetők hitelből finanszírozott, szerencsejátékszerű vásárlásainak köszönhetően, csak korlátozott hatással volt a nemzetközi piacokra, de figyelmeztető jelként szolgált.
