A magyar bankrendszer a jelenlegi fejlettségi szinten jól működik, jelentősen támogatja a gazdasági növekedést. A költséghatékonyság növelésével azonban ez a teljesítmény tovább javulhatna – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.
Nettó kamatbevételek szempontjából az ország kiugróan jól teljesít, ennek ellenére Európában talán a legkevésbé hatékony a bankok működése – fogalmazott tegnap Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfólió Hitelezés 2017 konferenciáján. Szerinte ennek oka, hogy a magas bevételekhez nagyon magas költségszint járul. Úgy látja: a megoldás a költséghatékonyság javítása, amely nagyobb gazdasági növekedést eredményezhet. Az alelnök többféle javaslatot felsorolt költségcsökkentésre. Szerinte ma Magyarország „túlbankosított”, elég lenne öt nagy bank, a jelenlegi mintegy háromezer fiókot is tovább lehetne csökkenteni. További módszerei között említette a meglévő irodák átpozícionálását és az analóg ügyintézés folyamatos átállítását a digitálisra.
Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója elmondta: 2016 második félévében hetven százalékkal csökkent a kockázati tőke kihelyezése, ezek szerepét az állami és az uniós források vették át.
A fejlesztési bank elnöke szerint a hazai vállalkozások kétharmada nem is kér hitelt, mert úgy gondolja, nem is kapna. A fel nem használt összeg jelenleg 890 milliárd forint. Bernáth Tamás az MFB által indított új programokról is beszámolt. Mint mondta, a fejlesztési bank finanszírozási programokat indít a turisztikai szálláshelyek, a hazai kötöttpályás járműgyártás, valamint az itthoni mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésére. A jelentősebb hazai bankok vezetőinek helyzetértékelése jelentősen eltér MNB-étől a magyar bankszektor megítélésében – derült ki egy panelbeszélgetésben. Simák Pál, a CIB Bank elnöke szerint itthon alacsony a kamatjövedelem, messze alatta marad a környező országokban tapasztaltaknak.
