Jó piacra találhat a magyar zöldség és gyümölcs Svédországban – mondta a lapunknak adott interjúban Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete. A diplomata szerint a magyar munkaerő jól képzett és motivált, az ország elhelyezkedése kiváló, ezért megéri a svéd cégeknek hazánkba jönni. Sajnálja ugyanakkor, hogy kevés magyar vállalat van jelen Svédországban.
Niclas Trouvé (Fotó: MH)
– Érdekes adat, hogy az európai trendtől eltérően, Svédország lakossága nő. Hogyan érték el a lélekszám gyarapodását?
– Legfontosabb nyilván a családpolitika. Szorgalmazzuk, hogy az anyák is kiléphessenek a munkaerőpiacra. Az állam igyekszik a lehető legtöbb segítséget megadni a családoknak, lehetőség van arra, hogy apák is otthon maradhassanak a gyerekekkel, vagy akár a szülők meg is oszthatják maguk között ezt az időszakot. Biztatjuk a párokat, hogy vállaljanak gyereket, elértük, hogy lehetőségként tekintsenek a kicsikre. Mindezek hatására láttuk, hogy a természetes születési ráta nő. Fontos szerepe van még a bevándorlásnak: a skandináv államok között hagyományosan magas a migráció, s Európa többi államából is sokan érkeznek hozzánk, magyarok is szép számmal. Ám az unión kívülről is: a kilencvenes években sok balkánit fogatunk be, és most a bevándorlási hullám alatt sok szír, afgán és iraki jött.
– Hogyan halad ez utóbbiak munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedése?
– Idő kell még. Nem lehet reménykedni abban, hogy tanulmányok és nyelvtudás nélküli emberek hamar beilleszkednek. Nem mondom, hogy nincsenek problémák, de eddig sikeresek voltunk az integrációban, bízunk benne, hogy a mostani kihívással is megbirkózunk.
– Ha már bevándorlás és magyar munkavállalók: számtalan svéd cég van jelen Magyarországon, de miként teljesítenek a magyar cégek a svéd piacon?
– Néhány magyar cég jelen van nálunk, sajnos, túl kevés. A magyar kormány és a követség is igyekszik segíteni a megtelepedésüket, de ez nagy kihívásnak számít: nemcsak a munkaerő drágább, de a verseny is sokkal nagyobb, mint a magyar piacon.
– Melyek azok a területek, ahol egy magyar cég, akár az ipari, akár a szolgáltatási piacra betörhet?
– Most is jelen van pár érdekes informatikai startup. Itt könnyebb érvényesülni, alacsonyabb a bekerülési költség, és ha akad egy jó ötlet, azt felkarolhatja egy tőkeerős cég. A másik terület a mezőgazdaság és az élelmiszerpiac. Nem értem, miért, de nagyon kevés magyar bor van például a svéd piacon, pedig nagyon magas minőségűek, és ehhez képest még olcsók is. Magyar zöldséget és gyümölcsöt lehet kapni nálunk, de jöhetne több is. Magyarországon összerakott autók, Audik és Mercedesek nagy számban futnak az útjainkon, ezek is magyar termékek.
– Nézőpont kérdése, hogy az Audi és a Mercedes magyar termék-e.
– Szerintem manapság nem kell olyan szigorúnak lenni azzal, hogy mi minősül magyar vagy svéd terméknek. Sok híres svéd cég például nincs svéd kézben, de nálunk van a székhelye, svéd az eredete, svéd márkaként jelenik meg a piacon: svédként azonosítja tehát magát.
– Létezik-e svéd üzleti modell?
– Inkább svéd jellemzőket említenék, mintsem konkrét modellt. Fontos nálunk az értékalapú, etikus cégvezetés, a vállalatok szociális elkötelezettsége és az, hogy a munkavállalókat bevonják a vállalati döntéshozatalba. Nagy hangsúlyt kap a nők egyenlő helyzete, mind a pozíciókban, mind a fizetésekben. A legtöbb cégünk figyel arra, hogy változatos legyen a munkaerő-állomány: különböző állampolgárságúak, neműek és etnikumúak dolgozzanak együtt. Azt tapasztaltuk, minél színesebb egy csapat, annál kreatívabb, annál nyitottabb új ötletekre, annál könnyebben kezel problémákat. Ám ez nem csak a svéd út, a legtöbb skandináv cég hasonló értékek mentén működik.
– A munkaerő alacsony költségén kívül mit lát egy cég előnynek Magyarországon?
– Legfontosabb az ország elhelyezkedése: Európa közepén van. Jó az infrastruktúra, magas minőségű az úthálózat, megfelelő a vasút, van több repülőtér. Ez mind pénzt spórol a cégeknek a szállítás terén. Emellett a munkaerő nagyon magas minőségű, jól képzett és nagyon motivált is. Ezek a cégek tapasztalatai, nem csak úgy mondom ezt. Ami gond, hogy nehéz felvenni embert: a munkaerő mennyiséggel van probléma, nem pedig a minőséggel. Nincs elég nő a munkaerőpiacon. Magyarország jól halad e téren, de még mindig nagy a rés a férfiak és nők foglalkoztatási aránya között.
– A Brexit és az olasz válság fényében, miként látja az Európai Unió jövőjét?
– Mindenki tudja, hogy számtalan kihívással küzd az unió. Fontosnak érzem hangsúlyozni, hogy mindezek ellenére folytatni kell az integrációt. Ha együtt vagyunk, mi vagyunk a legerősebb gazdaság és a legnagyobb kereskedelmi blokk, de kereskedelmileg és társadalmilag is nyitni kell a világ felé. A nyitott gondolkodás nélkül Európa nemcsak stagnál, de egyenesen múzeummá válik. Elsősorban tehát együttműködés kell az unión belül, szorosabbra kell húzni az integrációt a közlekedés, az innováció, az infrastruktúra és a szabad piac, a digitalizáció oldaláról. Együtt kell maradnunk, különben leszakadunk a világ többi részétől.
