Mintegy kétszáz dokumentáció menthetetlenül károsodott az örökségvédelmi központ pincéjében történt csőtörés miatt – mondta el Győr Attila művészettörténész, egykori osztályvezető tegnap. Hozzátette: ezek egy részét más gyűjteményekből pótolni tudják. Puskás Imre, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára úgy fogalmazott: talán túl korai volt a megszüntetett intézmény kiköltöztetésének elindítása, de ez vis maior eset, amely bármikor bekövetkezhetett volna.
Mintegy tizenhatezer műemléki dokumentációból ezerötszázat ért károsodás, amikor a napokban csőtörés volt a január elsejével megszüntetett örökségvédelmi intézmény, a Forster Központ székházában – mondta el tegnap a helyszínen Győr Attila művészettörténész, a gyűjtemény egykori osztályvezetője. Ahogy lapunk is hírt adott róla, a budai Várban lévő, Táncsics utcai épület alagsorában eláztak a tervtár anyagai, amikor egy eltört távhővezeték hatvanfokos vize elárasztotta azt. Az országban található műemlékek dokumentáció forrásértékűek például a rekonstrukciók előkészítésekor.
Győr Attila most azt közölte a távirati iroda tudósítása szerint, hogy mintegy kétszáz dokumentációt ért visszafordíthatatlan károsodás, az anyag kilencven százaléka megmenthető. Tájékoztatása szerint a tervtár régebbi, értékesebb anyagait nem a pincében tárolták, így jellemzően 1960 és 2016 között született anyagok, többek között helyreállítási és restaurációs tervek, gépészeti dokumentációk sérültek meg. A megsemmisült anyag egy részét várhatóan pótolni lehet más gyűjteményekből, a 21. században született dokumentumok például digitális formában is léteznek – tette hozzá. A menthető anyag restaurálására több millió forintot kell majd költeni.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kár nem függ össze sem a Forster Központ megszűnésével, sem a Táncsics utcai épületben dolgozók és az ott őrzött állomány költözésével. Állítása szerint a csőtörés vis maior eset, akkor is megtörténhetett volna, ha nem szűnik meg a Forster Központ, az érintett dokumentumokat tíz éve őrizték a helyiségben. Újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy átgondolt és ésszerű döntés volt a XI. kerületi Daróczi utcai telephelyre való átköltöztetés elhatározása, ugyanakkor elképzelhető, hogy túl korai volt a folyamat megindítása 2016 közepén. Minderre a Miniszterelnökség személyi döntésekkel is reagált – hangsúlyozta. Elmondása szerint várhatóan ez év közepén történhet meg a költözés.
Lapunk is többször beszámolt már róla, hogy a kormány tavaly döntött a Forster Központ jogutódlással való megszüntetéséről. Az intézmény több, például a kulturális javak védelmével és a műtárgyfelügyelettel, a tudományos gyűjtemények kezelésével, a kulturális örökségvédelmi szakértői tevékenységgel kapcsolatos feladatát január elsejével a Miniszterelnökség vette át, a beruházásokat az állami Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. A Forster Központ személyi állománya, tudományos anyagai és eszközei a XI. kerületi Daróczi utcába kerülnek, míg a Táncsics Mihály utca 1. szám alatti épületbe a Nemzetgazdasági Minisztérium költözhet majd be.
Puskás Imre szerint a magyar örökségvédelem koherens és kidolgozott jogszabályi háttérre, valamint az átalakítások ellenére is működő intézményrendszerre támaszkodhat.
