Hangversenyek, új budapesti nemzetközi zenei verseny, kiállítások és egy kritikai összkiadás-sorozat indítása is szerepel a világhírű zeneszerző születésének 135. évfordulójára meghirdetett 2016-2017-es Bartók-évben, amelyre 1,4 milliárd forintot szán a kormányzat. A komponista halála után hetven évvel a szerzői jogok is megszűntek, így kötetlenebbé vált műveinek felhasználása.
Kritikai összkiadás-sorozatot indítanak a világhírű szerző műveiből (Forrás: Wikipédia)
Nem a magyarok teszik híressé Bartókot, hanem ő a magyarságot, aki pedig ismertté tesz bennünket, azt újra és újra fel kell fedeznünk ahhoz, hogy a miénk is maradjon – hangsúlyozta a Bartók Béla születésének 135. évfordulóját megünneplő 2016-2017-es emlékév tegnapi beharangozó sajtótájékoztatóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Tájékoztatása szerint a kormányzat 1,4 milliárd forintot szán a programokra. Megkezdődhet Bartók Béla műveinek kritikai összkiadása: az első két kötet az idén jelenik meg, majd a tervek szerint évente két-két további, a várhatóan tizenöt-húsz éves vállalkozásban. Az eseményen Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója arról tájékoztatott: a Bartók-év programját a miniszter felkérésére létrejött szakmai grémium állította össze, a cél azonban az, hogy a szerző ne csak egy évre kerüljön a fókuszba.
Az igazgató elmondta, hogy számtalan hangverseny és fesztivál zajlik majd. Budapesten például sok programnak ad otthont a Bartók Béla Emlékház, s az idén nagyobb fókuszt kap a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál, és többek között a Hagyományok Háza is tovább kutatja az életművet. Ismert, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon is a szerző művészete lesz az egyik hangsúlyos pont. Több nagy konferenciát szerveznek az emlékévben, a Ludwig Múzeum kiállítása Bartók képzőművészetre gyakorolt hatását vizsgálja az ősztől, a Magyar Művészeti Akadémia a zeneszerző által ihletett festményekből rendez tárlatot, az MTA Zenetudományi Intézete pedig Bartókné Pásztory Dittára emlékezik kiállítással. Sanghajban, szintén az ősszel, nagyszabású bemutatót szerveznek a Bartók-életműből.
A világhírű magyar komponistáról nevezik el a Zeneakadémia új nemzetközi versenyét, ezzel kapcsolatban Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora elmondta: a 2017-től tervezett Bartók zenei verseny megalapításához, majd kétévenkénti megrendezéséhez többek között a Müpával, az MTA Zenetudományi Intézetével és a Bartók-emlékházzal fognak össze. Egyébként a Zeneakadémia egész éves koncertsorozattal tiszteleg egykori diákja és tanára előtt.
A sajtótájékoztatón Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy januártól lejárt a Bartók-életmű hetvenéves védettsége, de a kormányzat szeretné folytatni az együttműködést az örökösökkel.
Ugyanis számos alkotó műveinek szerzői jogi védelme szűnt meg 1945-ös haláluk hetvenedik évét követően, tehát idén január 1-jével: Bartók Béláé mellett például Szerb Antalé és Pietro Mascagni zeneszerzőé is. De a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még maradt két jelentős megkötés az Artisjus szerzői jogi intézmény közelmúltbeli tájékoztatása szerint. Az egyik, hogy uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a védelmi időt az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani. Ez Bartók esetében a három színpadi művét érinti, A csodálatos mandarint, A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát. A másik, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak.
A szerző életében, valamint a halála utáni hetven évben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat. A feldolgozásokat is megakadályozhatták az alkotók örökösei – ahogy Bartókénál is többször megtörtént –, de mostantól erre is több lehetőség adódik, amint a művek felhasználói is könnyebben tudják kiadni, előadni a műveket, azonban a hitelesség ezentúl nagyban rajtuk múlik.
A kiemelt síremlékeket kezelő Nemzeti Örökség Intézete pedig azt közölte tegnap: a Farkasréti temetőben a Bartók-emlékévben megújul a zeneszerző védett sírja.
