Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első három negyedévben a forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 6,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában, a nyers index 6,3 százalékos növekedést jelez - jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Szeptemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,6 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az adatok tanúsága szerint a szeptemberi forgalom közepesnek tekinthető, alacsonyabb az első kilenc havi átlagnál és az augusztusi 6,3 százalékos nyers, illetve 6,8 százalékos naptárhatással kiigazított indexnél. A nem élelmiszerjellegű iparcikkeket árusító boltok szeptemberi forgalma 2,5 százalékponttal maradt el az előző havi 10,1 százalékos éves növekedésétől és március óta a leggyengébb adat. Az élelmiszer kiskereskedelemben 1,4 százalékkal lassult az éves növekedés az előző havi 4,5 százalékról. Az üzemanyag forgalom szintén 1,4 százalékponttal alacsonyabb éves növekedést mutatott az augusztusinál, amiben szerepet játszhatott az árak szeptemberi 1,3 százalékos havi, és 14,9 százalékos éves emelkedése.
Kiskereskedelmi forgalom szeptemberi részletes adatait november 23-án közli második becslése alapján a KSH.
Elemzők: az év végéig mérséklődhet a kiskereskedelmi forgalom növekedése, de az egész éves adat felülmúlja a tavalyit
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában emlékeztetett: a piac eleve lassulást várt, így érdemi meglepetést aligha okozhattak a kiskereskedelmi forgalom szeptemberi adatai, amelyek a második leggyengébb eredményt mutatták ebben az évben. Mint megállapította az év eleje óta trendszerű lassulást tapasztalható, amit a háromhavi átlagos teljesítmények fokozatos mérséklődése is jelez.
A következő hónapokban a továbbra is erős munkaerőpiac segíthet fenntartani a még mindig kedvező növekedési dinamikát, Virovácz Péter azonban nem számít a trendszerű lassulás megtörésére. A harmadik negyedév kiskereskedelmi teljesítménye alátámasztja azt a feltevést, hogy a fogyasztás továbbra is erőteljes húzóereje maradt gazdasági növekedésnek, ugyanakkor hozzájárulása GDP emelkedéséhez mérséklődhetett.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint szeptemberben a bank várakozásainak megfelelő ütemben bővült a kiskereskedelmi forgalom, ami az egy évvel korábbi erős bázis miatt mutat lassulást az előző hónapban mért növekedéshez képest.
Az idén 8 százalékot meghaladó reálbér növekedés, a 16 éves csúcsa közelében tartózkodó fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt Suppan Gergely szerint a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, ám az év hátralevő részében a magasabb bázis miatt már lassulhat. A tavalyi 5,6 százalékos növekedés az idén 6,3 százalékosra gyorsulhat, ami hozzájárul a GDP növekedésének gyorsulásához is.
A forgalom növekedésének idei gyorsulása összhangban van a Takarékbank szakértőinek azon várakozásával, hogy idén a tavalyit 4,1 százalékot meghaladó, 4,6 százalékos lehet a GDP növekedése.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy látja, a szeptemberi adatok a lassulás ellenére továbbra is impresszívnek mondhatóak. A harmadik negyedévben némileg lassulhatott a háztartások fogyasztásának növekedési üteme a második negyedévhez képest, ám a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének meghatározó tényezője maradt. Az emelkedő bérek, a feszes munkapiac, a fogyasztói bizalom alakulása továbbra is támogatja a vásárlások folytatódását, így Nyeste Orsolya alapvetően erős kiskereskedelmi számokat vár az elkövetkező hónapokra is. A tavalyi utolsó negyedév magas bázisadatai némi lassulást sugallnak a volumenindexekben az idei év utolsó negyedévére, így az éves növekedés üteme a 4-6 százalékos sávba kerülhet vissza. Az élénk belső kereslet hatására a maginfláció is hamarosan emelkedésnek indulhat, miközben a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg többlete csökken.
Szeptemberben megállt a kiskereskedelmi forgalom növekedése az euróövezetben
Az euróövezetben a várt szerény növekedés helyett stagnált szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző havihoz képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán publikált jelentése szerint.
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző havihoz képest az euróövezetben, 0,1 százalékkal csökkent viszont az Európai Unióban. A piac 0,1 százalékos növekedést várt szeptemberre az euróövezetre.
Augusztusban az euróövezet 19 és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt 0,3 százalékkal nőtt átlagosan a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző havihoz képest.
Az idei szeptemberit a tavalyival összevetve naptári kiigazítással az euróövezetben 0,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, az Európai Unióban pedig 1,5 százalékkal.
A kiskereskedelmi forgalom legnagyobb havi növekedését Írországban regisztrálták szeptemberben, 2,9 százalékosat. Lettországban 1,5 százalékkal, Észtországban pedig 1,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az előző havihoz képest.
A legnagyobb havi csökkenés Portugáliában volt, 1,7 százalékos, Ausztriában 1,0 százalékos, Belgiumban és az Egyesült Királyságban pedig 0,8 százalékos.
Éves bázison is Írországban nőtt a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben, 10,2 százalékkal. Litvániában 7,9 százalék, Lengyelországban 6,5 százalék volt szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése.
Belgiumban 2,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, Spanyolországban és Ausztriában pedig 1,5 százalékkal.
