Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 2,9, a naptárhatástól megtisztított adat szerint 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte második becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A most publikált adatok 0,2 százalékponttal haladják meg a szeptember elején közzétett előzetes számokat.
A növekedésben leginkább a júliusi viszonylag magas bázis hatása játszott szerepet a KSH szerint. Az előző hónaphoz képest júliusban a nyers adatok szerint 2,8 százalékponttal, a kiigazított adatok alapján 1,7 százalékponttal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az egy évvel korábbihoz képest a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalmának 6,7 százalékos emelkedése mellett az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,5 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene júliusban.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 2,9 százalékos részesedésű csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 34 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést. A legnagyobb mértékben, 9,5 százalékkal a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben nőttek az eladások. A könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikküzletekben nyolc százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,2 százalékkal, a gyógyszer- gyógyászatitermék-, illatszer- és a bútor-, műszakicikk-üzletekben pedig egyaránt 2,5 százalékkal nőtt a forgalom. Csökkenés volt viszont a használtcikk-üzletekben, 8,8 százalékkal kisebb forgalmat bonyolítottak le júliusban az egy évvel korábbihoz képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,7 százalékkal nőtt a forgalom az előző havi 3,4 százalékos bővülés után. Az élelmiszer-kiskereskedelem több mint háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,8, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,4 százalékkal nőtt.
2016. január-júliusban a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint 5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
NGM: a kiskereskedelem növekedése a fogyasztói bizalom jele
Budapest, 2016. szeptember 23., péntek (MTI) - Több mint három éve folyamatos a kiskereskedelmi forgalom bővülése, ami a fogyasztói bizalmat tükrözi - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken, a KSH legfrissebb adataira reagálva.
A KSH részletes adatai szerint júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,9, naptárhatástól megtisztítva 4,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Marczinkó Zoltán kiemelte: mindhárom szegmensben - élelmiszer, nem élelmiszer, üzemanyag - növekedés figyelhető meg. A tartós fogyasztási cikkek - a nem élelmiszer-kiskereskedelem - növekedése pedig azt jelzi, hogy a vásárlók olyan cikkeket is vesznek, amit az elmúlt 5-6 évben csak óvatosan tettek - mondta.
Kitért arra is, hogy a kereskedelemben egyre inkább az internetre tevődik át a forgalom egy része. Az adatok szerint az internetes kereskedelem mértéke a következő években folyamatosan emelkedni fog.
Ismertette: a mostani közel három százalékos növekedésben meghatározó szerepe volt annak, hogy a lakosság más szolgáltatásokra fordít a jövedelméből. Példaként említette, hogy a belföldi vendégéjszakák száma tíz százalékkal nőtt, és az éttermi vendéglátás volumene is folyamatosan emelkedik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte: az előzetes becslésekhez képest nagyobb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom júliusban, így már 37. hónapja tart a bővülése. A javuló foglalkoztatási mutatóknak és az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően a fogyasztás 2003 óta nem látott ütemben bővült 2016 első fél évében.
A tárca kiemeli: a háztartások rendelkezésre álló jövedelme meghaladja a kiskereskedelem bővülését, ami a továbbra is erős megtakarítási hajlandóságot jelzi. Ez egyben azt is jelenti, hogy a háztartásoknak még van érdemi mozgásterük a korábban elhalasztott vásárlások miatt a fogyasztásuk növelésére a jövőben.
Az NGM várakozása szerint a foglalkoztatás bővülésével párosuló dinamikus béremelkedés tartósan magas maradhat az év során az alacsony inflációnak, illetve a kormányzat intézkedéseinek, köztük a személyijövedelemadó-csökkentésnek köszönhetően.
