A befektetésre ajánlott kategóriába való visszakerülés további pótlólagos keresletet eredményezhet a külföldi pénzpiaci szereplők részéről, amely hosszabb távon „leszoríthatja” állampapírjaink hozamait, vagyis a magyar állam még olcsóbban juthat hitelhez – derül ki a jegybank friss tanulmányából.
Miután a pénzpiac a tavalyi őszi hitelminősítői feljavításokat már korábban beárazta, így maguknak a döntéseknek, mint új információnak rövid távon nem volt érdemi hatása a forint állampapírhozamokra – olvasható Ligeti Imre, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának elemzésében. Az összefoglaló szerint a felminősítés hatásaként a befektetői kör bővülhet, a forint állampapírok néhány globális kötvényindexbe is bekerülhetnek, továbbá a piaci szereplők által meghatározott egyedi hitelminősítési megkötések a forint értékpapírok vásárlását kevésbé korlátozzák mint korábban. Ezzel együtt a befektetésre ajánlott kategóriába való visszakerülés további pótlólagos keresletet eredményezhet a külföldi pénzpiaci szereplők részéről, amely hosszabb távon „leszoríthatja” állampapírjaink hozamait. A jegybank tanulmánya leszögezi azt is, hogy a Moody’s 2016. november 4-i felminősítést eredményező döntése mérföldkőnek számít Magyarország hitelminősítésének történetében, mert ezzel csaknem öt év után került ismét befektetésre ajánlott kategóriába mindhárom hitelminősítőnél az ország adósságbesorolása.
Bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a piac jellemzően előre beárazza a hitelminősítők lépéseit, így később maguknak a döntéseknek már nincs érdemi hatása a piaci eszközökre. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy fölösleges lenne a tevékenységük. Egyrészt a szűkösebb elemzési erőforrással rendelkező, kisebb szereplők igényt tarthatnak az osztályzásban rejlő információkra, másrészt a minősítési kategóriák a pénzügyi szerződésekben és a szabályozói előírásokban markánsan megjelennek, így ezeken keresztül befolyásolják az eszközárak alakulását. Az elemzés rámutat arra, hogy két olyan népszerű kötvényindex emelhető ki, amelyek a felminősítések előtt nem tartalmaztak magyar forintkötvényeket. Az egyik a Barclays Global Aggregate Indexe, a másik a Citigroup által létrehozott World Government Bond Index (WGBI). A forintban jegyzett állampapírok a felminősítéssel a Barclays-indexbe kerülhetnek majd be a 2017-es évben. A Citigroup indexébe rövid távon a forint állampapíroknak nincs esélye bekerülni, miután a hitelminősítési kritérium jóval magasabb, másrészt a kötvénypiac méretkritériuma is távol esik a hazai államkötvénypiac jelenlegi méretétől. A felminősítés hosszú távon elsősorban a stabilabb befektetőnek számító nyugdíjalapok, biztosítók megjelenését segítheti – világít rá a tanulmány.
Összességében tehát Magyarország felminősítése elsősorban a külföldi intézményi befektetők fokozottabb megjelenésén keresztül hathat pozitívan a forint állampapírpiacra, ugyanakkor néhány globális indexbe való visszakerülés a befektetési alapok részéről további mérsékelt pótlólagos keresletet támaszthat, valamint a befektetési alapok egyedi megkötései is kevésbé lesznek effektívek, mint jelenleg.
Bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a piac jellemzően előre beárazza a hitelminősítők lépéseit, így később maguknak a döntéseknek már nincs érdemi hatása a piaci eszközökre. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy fölösleges lenne a tevékenységük. Egyrészt a szűkösebb elemzési erőforrással rendelkező, kisebb szereplők igényt tarthatnak az osztályzásban rejlő információkra, másrészt a minősítési kategóriák a pénzügyi szerződésekben és a szabályozói előírásokban markánsan megjelennek, így ezeken keresztül befolyásolják az eszközárak alakulását. Az elemzés rámutat arra, hogy két olyan népszerű kötvényindex emelhető ki, amelyek a felminősítések előtt nem tartalmaztak magyar forintkötvényeket. Az egyik a Barclays Global Aggregate Indexe, a másik a Citigroup által létrehozott World Government Bond Index (WGBI). A forintban jegyzett állampapírok a felminősítéssel a Barclays-indexbe kerülhetnek majd be a 2017-es évben. A Citigroup indexébe rövid távon a forint állampapíroknak nincs esélye bekerülni, miután a hitelminősítési kritérium jóval magasabb, másrészt a kötvénypiac méretkritériuma is távol esik a hazai államkötvénypiac jelenlegi méretétől. A felminősítés hosszú távon elsősorban a stabilabb befektetőnek számító nyugdíjalapok, biztosítók megjelenését segítheti – világít rá a tanulmány.
Összességében tehát Magyarország felminősítése elsősorban a külföldi intézményi befektetők fokozottabb megjelenésén keresztül hathat pozitívan a forint állampapírpiacra, ugyanakkor néhány globális indexbe való visszakerülés a befektetési alapok részéről további mérsékelt pótlólagos keresletet támaszthat, valamint a befektetési alapok egyedi megkötései is kevésbé lesznek effektívek, mint jelenleg.
