Még mindig a devizahitelesek perei adják a legtöbb munkát a bíróságokon, a Kúria is lényegesen több ilyen ügyet tárgyalt az elmúlt évben.
Nagymértékben emelkedett a Kúriára érkező ügyek száma, ezen belül a polgári kollégium bíráira hárult a legnagyobb feladat, akiknek nyolcszázzal több üggyel kellett foglalkozniuk, mint 2015-ben – számolt be évértékelőjében Darák Péter, a Kúria elnöke. Az ügyszám emelkedésében a devizahiteles eljárások játszották a főszerepet, amint az elnök fogalmazott, még mindig tízezres nagyságú az ilyen perek száma az országban. Hozzátette, hogy munkaügyi perekből is több volt, a büntető ügyérkezés viszont stagnált.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a Nagy Imre-per semmisségét igazoló eljárást emelte ki a múlt évből. A néhai miniszterelnöknek és társainak ítéletét már 1989-ben hatályon kívül helyezték, a Kúria pedig októberben „jogállami módon tett pontot az ügy végére”, és kimondta, hogy az akkori ítéletnek nincs köze az igazságszolgáltatáshoz. Kónya az idén elkészült büntetőeljárási törvény tervezetéről elmondta, hogy az új törvény az egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatás megteremtését szolgálja. Példaként említette, hogy szélesedik a vádlottak azon lehetősége, hogy eldöntsék, részt akarnak-e venni a tárgyaláson. A bíróságok lehetősége is bővül, hogy mely esetekben hozhatnak a vádlott távollétében is határozatot.
A polgári kollégiumot vezető Wellmann György a devizaperekre tért vissza, hangsúlyozva, a kollégium bíráinak fele tárgyalt már ilyen ügyet. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen eljárások segítésére tavaly felállítottak egy húsztagú konzultációs testületet, amelyben a Kúria mellett a táblabíróságok és törvényszékek képviselői is helyet kaptak. Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője elmondta, szakmai konszenzus van a közigazgatási felsőbíróság létrehozásnak szükségességéről. Beszámolt arról, hogy jogegységi eljárás keretében vizsgálják, mennyiben minősül a bíróság működését súlyosan megzavaró helyzetnek vagy a bíróra irányuló nyomásgyakorlásnak, ha egy bírósági eljárás időpontjában és helyszínénél demonstrációt tartanak.
A büntetőkollégiumot vezető Székely Ákos közölte, vizsgálják a büntetéskiszabás területi egyenlőtlenségeit, igyekeznek megtalálni azokat a bűncselekménytípusokat, amelyekben a legkisebb a szubjektív hatás. Így az adott cselekmény tárgyi súlyát figyelembe véve nézik meg, mi okozhatja az eltérő mértékű büntetéseket.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a Nagy Imre-per semmisségét igazoló eljárást emelte ki a múlt évből. A néhai miniszterelnöknek és társainak ítéletét már 1989-ben hatályon kívül helyezték, a Kúria pedig októberben „jogállami módon tett pontot az ügy végére”, és kimondta, hogy az akkori ítéletnek nincs köze az igazságszolgáltatáshoz. Kónya az idén elkészült büntetőeljárási törvény tervezetéről elmondta, hogy az új törvény az egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatás megteremtését szolgálja. Példaként említette, hogy szélesedik a vádlottak azon lehetősége, hogy eldöntsék, részt akarnak-e venni a tárgyaláson. A bíróságok lehetősége is bővül, hogy mely esetekben hozhatnak a vádlott távollétében is határozatot.
A polgári kollégiumot vezető Wellmann György a devizaperekre tért vissza, hangsúlyozva, a kollégium bíráinak fele tárgyalt már ilyen ügyet. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen eljárások segítésére tavaly felállítottak egy húsztagú konzultációs testületet, amelyben a Kúria mellett a táblabíróságok és törvényszékek képviselői is helyet kaptak. Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője elmondta, szakmai konszenzus van a közigazgatási felsőbíróság létrehozásnak szükségességéről. Beszámolt arról, hogy jogegységi eljárás keretében vizsgálják, mennyiben minősül a bíróság működését súlyosan megzavaró helyzetnek vagy a bíróra irányuló nyomásgyakorlásnak, ha egy bírósági eljárás időpontjában és helyszínénél demonstrációt tartanak.
A büntetőkollégiumot vezető Székely Ákos közölte, vizsgálják a büntetéskiszabás területi egyenlőtlenségeit, igyekeznek megtalálni azokat a bűncselekménytípusokat, amelyekben a legkisebb a szubjektív hatás. Így az adott cselekmény tárgyi súlyát figyelembe véve nézik meg, mi okozhatja az eltérő mértékű büntetéseket.
