Benyújtotta az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ennek lényege, hogy a bankadó a következő években jelentősen mérséklődik. Ráadásul további kedvezményeket kapnak azok a bankok, amelyek növelik hitelkihelyezésüket.
Az Országgyűlés honlapján közzétett módosító javaslat szerint a különadó, azaz a bankadó mértéke hitelintézet esetén az adóalap ötvenmilliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,31 százalék lesz 2016-ban, 0,21 százalék 2017-ben és 2018-ban, azzal a kikötéssel, hogy a hitelintézet által az üzleti évre fizetendő különadó mértéke 2016-ban nem haladhatja meg a 2015. adóévben fizetett különadó összegének 45 százalékát, 2017-ben és 2018-ban a 2016. adóévben fizetett különadó összegét. Eközben ha nő a hitelállomány, vagyis a vállalatok és a háztartások felé több pénz áramlik ki bankkölcsön formájában, akkor tovább csökken a fizetési kötelezettség. Azok a hitelintézetek, amelyek növelik 2016-ban akár a vállalati, akár a lakossági hitelállományukat, a 2015-ös szinthez képest legfeljebb harmincszázaléknyi bankadót fizetnek 2017-ben és 2018-ban.
Korábban megírtuk, hogy tartja magát a februári EBRD-megállapodáshoz a kormány, amelyben deklarálták ezen különadó mérséklését. Szakértői vélekedések alapján a fenti előterjesztés azt jelenti, hogy minden egyes bank legalább ötvenöt százalékos bankadócsökkentést kap jövőre és még nagyobbat utána. A hír fellélegzést hozhat a pénzügyi szektorban, emellett nagyon kedvező a bankok jövőbeni hitelkínálata, a befektetői környezet és Magyarország hitelminősítése szempontjából is. Ugyanakkor a fentiek következtében bankadóból jövőre a kormány az idei 144 milliárd forint helyett legfeljebb 65 milliárd forintra számíthat.
Fordulatot hozhat a törvénymódosító javaslat
2 perces interjú: Palkó István a Portfólió vezető elemzője
– Meglepetést okozott-e a pénzpiacon a bankadóról szóló javaslat?
– Még jobban csökken majd a bankadó, mint azt eddig tudtuk. Vagyis fordulat a javából a Varga Mihály által beterjesztett törvényjavaslat, valószínűleg az összes pénzpiaci szereplő kedvezően értékeli. Már csak a decemberben elkészülő új Quaestor-törvényt kellene méltányosra szabni.
– Milyen bankok járnak jól?
– A mérlegfőösszeg, vagyis nagyjából az adóalap 2009 óta bekövetkezett csökkenése alapján az MKB, a CIB és az Erste kapná a legnagyobb bankadócsökkenést a nagybankok közül. Az UniCredit, az OTP, a Budapest Bank, a Raiffeisen és a K&H bankadója pedig a mostani szint közel 45 százalékára, a többiek esetében pedig még alacsonyabb szintre csökkenhet. Minden egyes bank „megérzi” a fizetési kötelezettség mérséklését.
– És az OTP bankadójával mi lesz?
– Az OTP adója becslésünk szerint harmincötmilliárdról tizenhatmilliárd forint közelébe csökkenhet.
– Más pénzügyi szolgáltatók „körön kívül” esnek?
– A pénzügyi vállalkozások adójának csökkentéséről továbbra sincs szó, marad az eddigi szinten. E változatlanság arra ösztönzi a pénzügyi csoportokat, hogy a hitelezésen túlmutató tevékenységeket ne egy külön érdekeltség keretében, hanem bankon belül végezzék.
– Említette az új Quaestor-törvényt, miért fontos ez a pénzpiaci szereplők számára?
– Azért, hogy ne a bankokkal fizettesse meg a csalások miatt bedőlt brókercégek bűneit a kormány.
